Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

- 43 — szen Ky 111 er a szigetig Morea déli csúcsánál lehet észlelni. É.-on e hegyvonalnak Bora Dagh neve van, mely fensik­szerü hegy-tömörii letet alkot, ezen Ochrida tava (Lychnitis Lacus) 692 m. (2100 láb) magasságban a lenger szine fe­lelt terül el. E hegyeken átvezető keresztvölgyekben haladolt a Via Egnatia, mely még most is főút Albániából Macedó­niába. Ama sziik szoroslól D.-re, melyen említett ut az Och­rida tó éjszaki partján fekvő hasonnevű várostól a népesebb Bitolia (Toli Monasztir) városba visz, a hegység egyszerűbb jelleget ölt és úgy éri el a különös alkotású Metszovoi hegycso­mói, melynek hágói 1625 m. (5000 láb) magasságban vezet­nek, E csomótól K. felé a Volucza, Amarbesz és Sabka nevű hegyek egy hegylánczolalot alkotnak, mely a Szalonikii öbölnél az erdő fedte Olympusszal végződik ; a most említett hegyek neve a rómaiaknál Montes Cambuni vala. A leirt hegységek állal van szegélyezve egy, csak a tenger felé nyilt térség, melyet a régiek Makedoniának vagy Emathiának neveztek. Makedonia szárazföldi határát Nagy Sándor király uralma idején (336. — 323.) É.-on a Scardus, K -en a Neslus, végre D.-en az Olym­pus hegy tevék, midőn pedig a rómaiak lellek ezen ország urai, Thessalia és lllyria egyik részéi is magában foglalta Make­donia. Ez központi sikság lőfolyóban is szűkölködik, mi­lyennel a szomszéd Thrakia. a Maricza folyót bírván, ren­delkezik. Makedonia hegyekkel és dombokkal fedeti, melyek közt Meszla vagy Karaszu (Neslus). Sztruina (Strymon), Vardar (Axius). végre Vi*ztricza (Ilaliacmon) hajózható fo­lyóinak völgyei összeszorulnak: csak néhány helyen talál­ható, főkép a folyamok torkolatainál tágasabb lapály, s ezek gazdagok ugyan terményekben, (le néhol mocsárosak és egész­ségtelenek. Termékenységéről különösen ki kell emelnem a Szaloniki városról elnevezett lapályt, melyet alsó folyásánál a két utóbb megnevezett folyó alkot, továbbá S/.eresz város vidékét, mely Sztruma folyó medrét szegélyezi. Mivel a sík­ságokat hajdan görögök (hellenek) lakták és a tulajdonképeni

Next

/
Thumbnails
Contents