Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — netileg fontos helylyé. A Balkán főhegyháta éjszaki oldalán Gabrovától Ny.-ra említésre méltó városok : Trojan, Orhanie, Vracza, Vidintől Ny.-ra Adlich. Jelenlegi Bolgárország főhelyének, Szófiának geographiai szerencsés fekvését már említettük. Nagy Konstantin, mielőtt Byzanliumot tette birodalmának fővárosává, habozott, ne e várost tegye-e azzá ; és ha ezt teszi, akkor talán a kelet-római birodalom, mely az éjszaki határán levő bolgár népektől sokat szenvedett, ezek ellen jobban védhette volna meg magát; azelőtt Szófiát Sardicának nevezték, tőle D.-re fekvő említésre méltó helyek : Radomir, Szamakov, Köszlendil és Dubnicza. A Duna mellékfolyói Bolgárországban : Lom, melynek torkolatánál Lom Palanka vár emelkedik, továbbá Iszker, Yid Oszma, Janira, Lom, ez utóbbi Ruscsuknál ömlik a Dunába. E folyók medrei mélyen bevágódnak a fensík talajába és sziklás magas partjaik miatt védelmi vonnlakul használhatók, miként ezt a legutóbbi háború is bebizonyította. Bulgária magaslatait pompás bükkfa és cserfa erdők fedik, lapályait pedig gazdag gabonaföldek foglalják el, ugy hogy az a tőle E.-ra levő oláh mélysíkkal együtt Európa gabonatárául szolgál. A most említett oláh mélysík E. felől az erdélyi Délkeleti Kárpátok által van környezve, átlag pusztai színezetű ez ország tág legelőkkel ; köves tájékok váltakoznak itt, különösen a Duna partján mocsáros nádasokkal. A folyó vizek többnyire mélyen ásták medrüket az áradmányos talajba, a hol azonban a folyók vize öntésre felhasználható, ott dús gabonaföldekkel találkozhatni ; azért képezik szarvas-marha, sertések és gabona főkiviteli czikkeit e tartománynak. Oláhországnak folyói : Jiul mely Retyezát hegy oldalán ered és a Vulkán szoroson át hagyja el hazánk földjét, mentén Tirgu Jiului és Kraiova nevezetes!) helyek ; Olt (Aluta) a Vöröstorony szoroson át jön ki Erdélyből és elválasztja Kis-OIáhországot, melynek főhelye Kraiova, Nagy-Oláhországtól ; partján a Kárpátok tövében népesebb hely Rimnik, alább Dragasani,