Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

- 34 — előbb albánokat, ujabb időben pedig Ázsiából áthozott cserkeszeket telepítének ide, n mely mohamedán vallású néptörzsek e mezőségtől E -ra és D.-re lakó, keresztény szláv népek közé helyezett ék gyanánt szolgálnak. A Sár-Daghgal párhuzamosan tőle K -re a közel 6000 láb magas Kurbeczka hegység vonul, e kellő közöli 1000 láb magasságban a lenger színe felelt a Vardar folyó forrásvidékéről, a régi Makedónia éjszaki részéről, Uszküb (Scopia) városról elnevezett hegyszoros a most leirt fensík dél keleti oldalát öntöző Bolgár Moravához vezet. Ezen szorosan ál visz ama kereskedelmi út, mely Belgrádot Szalonikivel köti össze, jelenleg rajla át az Ibár folyó (ez a Szerb Morava vidékéhez nyit utat) völgyületében levő Mitroviczáig egy részt, más részt Szalonikiig vasút van építve. A Rigómezőlöl K.-re látható Rilo Dagh 8460 láb magas, melyhez az éjszak-nyugoli irányban haladó Vitos hegy, mely 7170 láb magas, csatlakozik. A Riló Daglion négy folyó vízválasztéka találkozik. D.-nek folynak a Szlruma (Strymon) és Karaszu (Nestus, Mesta), délkeleti irányban tart a Maricza (Hebrus), E.-nak hatol az Iszker, ez felső folyásánál a Vitos és az alább leírandó Sztara Planina közt fekvő hosszvölgyben halad, azután Szófiánál Bolgárország fővárosánál áttöri az utóbbi hegységei és a bolgár fensík talajába mélyen bevájt mederrel jut a Dunához. E folyó mentén vezető út hadászatilag fontos. AVilos és Sztara Planina hegységek közt elvonuló hosszvölgy, melyet, miként említettük, az Iszker felső folyásánál öntöz, a Bolgár Morava völgyületével áll E -on összeköttetésben, D.-en pedig a Mariczáéval. Ez utóbbi völgyületbe Szoliától, mely a leirt hosszvölgyben terül el. az Iszker és Maricza vízválasztékán átvezető szorosokon juthatni ; e szorosok közöl nevezetes a már Trajánus, római császár által járhatóbbá tett és a törökök állal Demir Kapinak (Porta Trajani) nevezeit szoros. Ennek éjszaki bejáratán Szófia, UjBolgárország fővárosa, uralkodik, miként a délin Philippopel