Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — godina, ettől Ny.-ra Kragujevácz, az országnak Belgrád után első városa, a skupcsina sokáig itt tartatott. Tovább E.-ra Svilainacz, Passarovicz (Posliarevacz) nevezetes az 1718ban itt kötött békéről, Végszendrő (Semendria), Brankovics György despota ') volt várának építője ; az utóbbi két város között a Morava több ági a szakadván a Dunába ömlik és az általa képezett szigetek gyönyörű erdőségök által tűnnek fel, nem különben az említett két város is szőlőhegyek által körülvéve kellemes látványt nyújt. A Morava folyóval, ennek nyugoti partján, párhuzamosan vonuló hegylánczolat egészen a Duna partjáig ér ott, hol a Száva folyó a Dunába torkollik, e hegység végső pontját már maga a természet alakítá várrá, azért a római Singidunum is itt állott. E kedvező ponton emelkedett Nándor-Fejérvár (Belgrád), a hajdani időkben első rangú erősség levén nemcsak Szerbia-, hanem Magyarországnak is védőbástyája volt a törökök ellen. Fellegvára meredek dombon épült, a tulajdonképeni város a Száva és Duna partjain terül el Lakóinak száma harminczezer. Belgrád a történelem tanúsága szerint igen sokszor látott falai előtt ostromló hadakat és nevezetes csaták vívattak környékén ; ez is a mellett tanúskodik, hogy e város valóban földrajzilag megáldott vidéken emelkedett, uralkodik ugyanis a dunai vizi utón épen úgy, mint a Morava völgyén D.-nek vonuló szárazföldi uton, mely utóbbi, miként már említettük, Szerbia déli részében ketté ágazván egy részt Konstantinápolyival, más részt Szalonikivel hozza Belgrádot összeköttetésbe. Monarchiánk és a most említett török kereskedő főhelyek közt létező forgalom Belgrádon át történik és igy ennek fényes jövő jósolható. Szerbia fejedelemségben a szóban forgott városokon kívül még a következők nevezetesbek : Sabács, a magyar tör') ,,Despota" névvel neveztet! ek a törököknek hódoló szerb fejedelmek, „knezeknek pedig Dusán István, 155G körül a szerbek czárja halála után feldarabolt ország egyes részeinek urai.