Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

- 27 — maguk a síkok válnak előnyére az illető országnak azon tekintetben, hogy ennek lakói fejlődjenek : hanem mindkettőnek, a hegységnek és síkságnak, kedvező váltakozása foly be a lakosság történelmére, szóval fejlődésére. A hegyek ugyanis csak terjedelmesebb síkságokon elhelyezve, kölcsönöznek az illető tartománynak élénkséget és lejlöségiik állal megakadályozzák poshadt, állat- és emberölő mocsárok képződését, eszközlik továbbá, hogy a síkság lakói elszórtan eredeti vadságukban mocsáraik közt ne maradjanak, hanem onnan a tengerekhez, melyek partjainál legkönnyebben fejlődhetnek, ferisíkjaikról leszálva. közeledjenek. Jelen szűk körre szorított értekezésünk elején az volt mondva, hogy Balkán félsziget délkeleti oldala van megáldva vízszintes tagosulással, ugyanezt állíthatjuk a függélyes tagosulást illetőleg is ; mert csak itt van a hegység és síkság kedvezőleg elhelyezve, míg a nyugoti részeken a tömegesebb és nehéz átjárásokkal bíró hegységek az ott lakó törzsek egymásközt közlekedését és így fejlődését akadályozzák. Innen van. hogy a félsziget keleti partvidékeinek népei műveltségben mindig megelőzték a nyugoti oldalon lakó törzseket. És még most is látjuk, hogy az Adriai és Joni középforgalmu tengerek partjain levő Dalmália- s Albániának szűk völgyeiben a szláv faj legmüvelellenebb népei tanyáznak, míg a keleti oldalon, hol hoszszabb folyású folyókkal találkozunk, melyek mint e tartományok iiterei élénkséget szülnek, hol továbbá a hegylánczolatok közt terjedelmesebb síkságok léteznek, az uj-korban is magasabb műveltségű népeket lelünk. Hogy meggyőződjünk, miszerint a Balkán félsziget függélyes tagosulása kedvező, vizsgáljuk annak hegyrendszerét, melynek felfogásánál arra kell figyelni mindenek elölt, hogy a félszigeten két összefüggő hegylánczolat vonul, az egyik ENv.-ról DK. felé, a másik pedig az egyenlítői vonallal párhuzamosan Ny.-ról K. felé halad. Az első irányi kövelik először is a Dinári havasok, a melyek Istria félszigetéről