Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — A partok ismertetése után említsük meg azon szigeteket, melyek eddig elö nem fordultak, úgymint a Kykladok és Sporadok szigetcsoportját. Az előbbeniek a régiek véleménye szerint körbe helyezvék és innen a nevök. Azonban a Kykladok, melyek jelenleg Uj-Görögország egy külön nomarcbiáját, hét eparchiára osztva képezik, tulajdonképen három hellen hegylánczolat folytatásai, így a legkeletibb szigetsoron át Euboea hegyei vonulnak, mely sorban Slamphalia a végső sziget. A közép szigetsor, melyben Páros és Naxos jelentékenyebbek, Attika hegységének nyúlványa ; a nyugoti soron Argolis félsziget hegyei haladnak ál, itt Milo (Melos) és Santorin (Thera) méltók említésre, az utóbbit egy tűzhányó hegy tölcséréből hátramaradt kétharmad résznek tekinthetjük. A tudomány emberei e sziget körül történt lávakitöréseket és láva-hegyecskék képződését alaposan megfigyelték ; 18G6-IÓ1 öt éven ál Thera nyugoli oldalán György szigetnek nevezett uj földet alakított a tenger fenekéről fölemelkedett lávatömeg ; ezen idő alatt a tengeralatti vulkán kitöréseinek számát mintegy ötszázezerre teszik. — A Iíykladokat már az ó-korban híres hajós nép lakta ; a római uralom beálltáig Delos a legkeletibb szigetsorban, Apollo istennek szentelve, kitűnő kereskedő hely vala, hol többi közt a ciliciai tengeri rablók rabszolgáikat eladogatták. Páros nevezetes vala fehér márványáról, bányái most azonban már kimerílvék, és így kikötője elhanyagoltatván, behomokosodott. E szigetek jelenleg erdőiktől megfosztvák, csupa sziklák, lakosaik termő föld hiányában a tengerre vannak utalva ; ennélfogva ujabb időben a tengerészet itt felvirágzó félben áll. Syros szigete Hermapolis várossal az élénkülő forgalom központját képezi, ennek kikötőjében Európa minden tengerparti országainak hajóit láthatja az utazó horgonyozni A Kvkladoktól D.-re a Földközi tenger keleti medenczéjének legnagyobb mélységű részében említésre méltó Kréta szigete (156 • m.) Candia főhelylyel éjszaki partján, hol egyedül