Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — tok lerakodása miatt, melyet a bele torkolló Kephissos hordott ide, kikötésre már nem alkalmas. Feljebb vannak Eleusis és Megara kisebb síkságai ; ez utóbbi már a Korinthusi földszoros (Isthmus) kezdetén. A most leirt partoktól Ny.-ra terül el az Aeginai öböl (S. Saronicus), ebben említendők Salamis és Aegina szigetek, az a 480-ban vívott tengeri döntő csatáról nevezetes, ez pedig, mint Athenae egykori vetélytársa érdemel említést. Morea (Peloponnesus) partjai felé haladva először is Argolis félszigetére akadunk, melynek nyugoti partján volt a korán elpusztult Tiryns és Nauplia, utóbbi most felvirágzó kikötő. Odább D.-re három félsziget nyúl a tengerbe, melyek Malea, Matapan (Taenarium Pr.) és Gallo (Acritas Pr.) fokokban végződnek ; ezek közt terülnek el a Messenei és Lakoni öblök. E három félsziget legnyugolibbján említhető Pylos kikötő, honnan az atheneiek 425-ben Peloponnesus ellen hadivállalatukat intézték. A pylosi kikötőbe Sphakteria kis sziget két oldalán elnyúló bejáratokon át juthatni. A déli bejárat mellett a szárazföldön fekszik Navarino, melynek közelében 1827ben az egyesült angol-franczia-orosz hajóhad a törökök hajóhadát megsemmisíté. Navarinolól E.-ra a part a szárazföld felé hajol és Arkadia öblét (S. Cyparissius) alkotja, melynek éjszaki partján Elis tartomány egy tompa félszigetet képez. Moreát E.-on a Korinthusi öböl környezi, melynek előpitvarául Patras kis öblét tekinthetjük; innen a Rhion és Antirrhion fokok közt elnyúló keskeny tengerszoros vezet a Korinthusi öbölbe. Hogy az atheneiek említett öblök fölött uralmukat biztosítsák, a Lokris tartományban fekvő Naupaktust (most Lepanto) a spartaiak állal hazájokhól elűzött messeneiek által megszállalták. Lepanto városról nevezte el Don Juan d'Auslria a törökök fölölt nyert győzelmes csatáját (1571.), noha e tengeri ütközet a Patrosi öbölben vívatott voll. A most szóban forgó szorosnál is emeltek a törökök várpárokat, innen a szoros neve „Kis-Dardanellák.

!,

; Morea