Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879

— 2 fi — alapítanak, később a miletusiak a mostani Keres helyén Pantikapaeum nevű fővárossal gyarmatállamol létesítettek, mely „Bosporusi birodalom" név alatt a seythákkal élénk kereskedést űzött. A népvándorlás idején, mint annyi más ország, elpusztult ugyan ez is, de később a velenczeiek újólag felvirágoztatták e vidékeket, innen kapták ők Indiák terményeit, a melyeket Hindukus hegységen át, azután Oxus folyó mentén az Arai tóhoz, innét pedig a Kaspi és Fekete tenger partjaihoz szállítottak a karavánok ; ekkor itt Tana velenczei gyarmat-város volt a legvirágzóbb hely. A Fekete tenger éjszaki partját Iíonstantinápolylyal öszszekötő útvonal az utóbbi várostól dél-nyugoti irányban a Balkán félsziget partjainál halad tovább, ez 1204-ben Velencze köztársaságot a byzantiumi (görög) császárság megdöntéséhez segíté. Palaeolog Mihálynak sikerült Genua köztársaság segítségével 1260-ban a latin császárság megszüntetésével a régi görögöt feléleszteni, és igy az említett útvonal felett való uralom mintegy hála fejében a genuaiaknak jutott egy ideig hatalmába; ekkor virágzott Feodosia (Kalfa). Azonban a XIV. században Velencze a Genua ellen vivőit véres harezok után ura lön ismét Kelet kereskedelmének ; de mivel egyszersmind sikerült neki a törökökkel kötött szerződésekkel a keresztesháboruk idejétől szünetelt kereskedést a Szuezi földszoroson át megnyitnia, az előbb leirt kereskedelmi ut mentén, különösen pedig a Fekete tenger partján levő, ismét Velencze birtokába jutott és felvirágzott gyarmatok, főleg miután e partokat is hatalmukba keriték a törökök, ujolag elhanyatlottak. A leirt útvonalnak azon hatása, melyet Velencze első izben való birtoklása idején gyakorolt, sajnos, ugy látszik, hogy ismét érvényre jut. Európa virágzó kereskedéssel biró államaitól ugyanis Oroszország, ezen újkori, óriási birodalom, ugy szólván, távol van, minthogy az Éjszaki Jeges- és Balti tengerben levő kikötői az ott uralkodó jég miatt az év kevés hónapján át használhatók, a