Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1879
— 2 fi — tanúsága szerint, habár csapást csapásra szenvedett, ellenségei által feldulatott, a vihar után mindannyiszor kiemelkedni hamvaiból. — Mai napság, midőn a Balkán félszigeten századokig fönnállót! török uralmat rohamosan beálló döntő események végenyészettel fenyegetik, sokszor említik, hogy Konstantinápoly birása fontos Dél-Európa népeire nézve; — miben rejlik tehát e város bírásának fontossága ? A Balkán félsziget, mint látni fogjuk, nem bir természetes központtal, tartományai közöl p. Romania más földrajzi jellemű, mint Szerbia, Bosznia, Herczegovina, stb. éjszakibb, vagy a Balkántól D.-re eső tartományok. A számos kis ország mindenikének megvan a maga, őt a többitől megkülönböztető jellege, összefüggenek ugyan egymással, de nincsenek valami uralkodó hegység vagy völgy által egyesítve, — s igy Konstantinápoly épen nem képezi e félsziget természetes központját ; tehát e városnak csupán világhelyzeti jelentősége nagy. Hogy utóbbi állítás helyességéről meggyőződhessünk, legjobb lesz, ha azon utvonalakat vizsgáljuk, melyek távolabbi vidékeket hoznak Iíonstantinápolylyal összeköttetésbe, és a mely utvonalak csomópontját épen e város teszi. Először is tekintsük meg azon világ-utvonalat, mely Európa szivéből kiindulva a Duna folyam mentén dél-keleti irányban a Fekete tengerre visz, onnan pedig Kis-Azsián át vonul előbb Konstantinápolyt érintve. Ezen útvonal a Balkán félsziget és honunk határánál dél-keleti irányát a Fekete tengerig keletire változtatja ; de mielőtt ezt tenné a Vaskapui (Orsovai) szorosba jut, mely még ujabb korban is, régente pedig még inkább tetemes akadályokat gördített a folyó hajózhatósága elé, és innen van, hogy a régiek a Duna ezen alsó részének, mintegy külön folyónak külön ,. Ister" nevet adtak. Belgrad alatt, mielőtt említett szorost elérte volna a Duna, vele a D.-ről É.-nak tartó Morava, Szerbia főfolyója egyesül. Ezen folyó völgye a Dunától D.-re nyit utat Konstantinápolyig, ugyanis annak mellékfolyója a Nis város mellett elfolyó