Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1878

sokszor kificzamílják képzelmét, megmételyezik szivét és elrontják egész lényét. Eltekintve attól, hogy, ha az ifjú iskolai teendőinek minden tekintetben pontosan meg akar felelni, a mai felhalmozott teendők mellett nem igen van sok ideje az olvasásra: még akkor sem marad semmi haszna az olvasásból, mert rendesen olyan könyvek után kapkod, a melyek csak képzelmét izgatják, de szivét és eszét hidegen hagyják. Mégis a jobb lehetségiiek kedvéért az olvasást, mini kitűnő nevelő és képző eszközt, nemcsak megengedhetőnek. hanem egyenesen igen nagy haszonnal járó foglalkozásnak tartjuk az ifjúságra nézve; csak azt szereittők, ha mindenki, kinek az ifjúság nevelése és képzése kötelességévé van léve, lelkiismeretes megválasztást tenne azon könyvek közt, melyeket az ifjúság kezébe ad. Hisz ha a szülő annyira aggódik kedves gyermekének testi jóléte feleli, mért hanyagolja el annak lelki épségére felügyelni? Nem-e kézzelfogható sokszor a veszély, a mely a rossz könyvekből gyermekének ártatlan lelkére háramlik? Nagyon helyesen mondja e tekintetben Herder: „Semmi sem képezhet és ronthat annyira mint a jól vagy rosszul választott olvasmány; egy könyv képes az embert egész életére művelni, vagy elrontani." (Sophron. Wien 1814. XIII, 36). De épen e megválasztás körül köveitelik el a legtöbb hiba, a legnagyobb könnyelműség; mert honnan szerzik ma az olvasni valókat nemcsak a felnőttek, hanem még az ifjak is ? Kölcsönkönyvtárakból, a melyekre - lisztelet a kivételeknek — de legnagyobb részökre ráillenek a szavak, a melyeket nem rég olvastam egy tekintélytől ezen a téren: „A mohó olvasási vágy szüleménye gyanánt tekinthetjük azon zúgkölcsönkönyvlárakat is , melyekben leginkább oly művek vannak felhalmozva s a nagy közönségnek fellárva, melyeknek olvasása által sem az ész nem művelődhetik, sem a sziv nem nemesedik, sem szilárd jellem nem fejlesztetik : hanem inkább csak a képzelődés fokozlalik sokszorosan, mely az olvasó elé csalékony képeket festvén, kalauzul szolgál a