Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— 6 — A naptárok törvényei nagyobbrészt nem egyebek, mint értelmes és az időjárás mozzanatait szorgosan megfigyelő egyének mondásain alapuló példák ; csakhogy közülök több hozzátevés, kisebb-nagyobb változtatás vagy távol vidékekre való átszármaztatás által tudományos színezetét elvesztette. Midőn a tudományosan nem képezett, de természetes eszű ember azt mondja : „A honnan fúj a szél nagypénteken, onnan fúj egész tavaszon át.

íf

c tökéletes igaza van ; mert nálunk tavaszszal az ék. szél uralkodik s így semmi sem természetesebb, mint, hogy az lengedez legtöbb nagypénteken. Május hóban a hőmérsék gyakran visszacsap ; e visszacsapást vagyis a hűvös idő bekövetkezését a vallásos érzület mintegy megállapítani akarván, azt három szent nevéhez csatolta, kiknek évfordulója épen ama napokra esik s kiket épen azért „fagyos szentek"-nek nevez a köznép. A hőmérséknek visszaesése előfordul a távol éjszaki tartományokban is, avval a különbséggel, hogy ott május 11. 12 és 13. helyett ugyanazon hó 25. 26 és 27. napja tartatnak fagyos napoknak, s minthogy ott is szerepelnek a „fagyos szentek" e kifejezéshez hozzákötik ama helyes észrevételt, hogy „elkéstek.

1

4 Még több az időjárásra vonatkozó szabálylyal találkozunk, melyek hasonlóan a vallással vannak némi összeköttetésben; e jelenségnek egyszerű magyarázata a kornak, melyben az érintett szabályok keletkeztek, vallásos érzületében keresendő. A mondottak után igen könnyen érthető, hogy ez értekezésnek nem lehet czélja elősorolni az utakat és módokat, melyek szerint az időt előre meg lehetne jósolni, vagy olyféle törvényeket ismertetni, s ha nem volnának, hozni, melyeknek segélyével bárki is képes lenne olyan időt csinálni, a milyen neki tetszik ; de igen röviden s lehetőleg tüzetesen megismertetni az időjárás főbb tényezőit és azon törvényeket, melyek szerint a tényezők működnek ; megismertetni az időjárás főbb tüneményeit vagyis elemeit és ama föltételeket, melyektől létrejöttök függ. Más szavakkal a