Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— 18 — milyenek a légösszesűrűdése egyrészről és kiterjedése másrészről, van, adja magyarázatát a légsúlymérö alkalmazásának. Valahányszor a légkörben sűrűsödés vagy ritkulás áll be, mindannyiszor légáram keletkezik. De a sűrűsödéstől és ritkulástól függ részben azon nyomás nagysága is, melyet a lég mint terjedékeny test a föld fölületére és a földön létező tárgyakra gyakorol, mely nyomást közönségesen légnyomásnak nevezünk. A légnyomás nagyságát tehát a lég sűrűsége, s minthogy a lég sűrűsége a hőmérséktől, továbbá a benne levő vízpárák mennyiségétől függ, - a hőmérsék és a légben úszkáló párák föltételezik. A vízpárák ugyanis a légben úgy ömlenek szét mint légüres térben. A lég sűrűsége legnagyobb a föld színével határos részekben, fölfelé mindig kisebbedik. A lég sűrűsége kisebbedik, ha a páratartalom cseppfolyóvá változik, vagy lia a lég hőmérséke emelkedik ; más szavakkal a lég sűrűsége folytonos változásnak van alávetve és lia változik az ok, változik az okozat is, a légnyomás. A légnyomás változásait, melyeket ingadozásoknak nevezünk, valamint a légnyomás nagyságát a légsúlymérö tünteti ki. illetőleg méri meg. A légnyomás az ide vonatkozó kísérletek után a tenger színével egyenlő magasságban egyenlő 76 cm. magas és 1 • cm. alaplerületii higanyoszlopnak, vagy 10 m magas és 1 Q cm. alapterületű vizoszlopnak ált súlyával, vagy, a mi teljesen mindegy, 1 Kgnak 1 • cm. térre gyakorolt nyomásával. A légnyomás ingadozásait a hőre mint okra következőleg lehet visszavinni : A hőmérsék emelkedésével a lég kiterjed és fölemelkedik, fölemelkedvén minden oldalra szétfolyik ; a térben tehát, hol a változás történt, a lég sűrűségében is változás, ritkulás áll be, mely a légnyomás kiseljbedését vonja maga után. Ellenkező tünemény észlelhető, ha a hőmérsék alászáll, ilyenkor a lég kisebb térfogatra húzódik, sűrűbb lesz, tehát nagyobb nyomást is gyakorol.