Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1876

— 16 — A kedvező befolyásnak, melyet a passzát szelek Europa éghajlatára gyakorolnak, rövid magyarázata következő: a nyugat-parti tartományok egész éven keresztül délnyugati szeleket kapnak; ezek, minthogy meleg tengerek fölött haladnak, melegek s nedvben nagyon gazdagok. A páratartalom, melyet a délnyugati szelek magukkal hoznak az említett területeken a csekélyebb hőmérsék miatt összesűrűsödnek ; de eközben elbocsátják ama hőt. melyet megkötöttek akkor, midőn légnemüvé változtak; igy keletkezik ama hő, mely érezhető minden alkalommal, valahányszor déli szél fúj. A keleti partvidékek a déli szelet csak akkor kapják, midőn az a felföldek, magas hegylánczok által hömérsékétöl megfosztatott; ott tehát hiányzik a déli szélnek említett sajátsága vagyis hiányzik melegsége és páratartalma. A délnyugati légáramon kivül még egy másik, az éjszakkeleti is látogat bennünket, mely száraz és nyáron át forró, minthogy Ázsián jut hozzánk. Ugyanezen szél Amerikában hideg, mert oda a hideg éjszaki tengertől indulva érkezik. Dove nevezetes törvényeit igazolni a szélzászló van rendeltetve, mely ide és oda forgásával és egyes időpontokban elfoglalt állásával a tőle kitelhető pontossággal igyekszik eleget tenni a törvény követelményeinek, ha azt betűről betűre nem teljesítheti is? És csakugyan vannak az év folyamában oly légáramok, melyek az ismert törvények értelmében a szélzászló segélyével fölismerhetők, különösen akkor, ha bizonyos helyi viszonyok határozott változást nem eszközölnek. A mondottak valószínűsége mellett kezeskedik a szélzászlónak gyakori és rendszeres visszatérése; e visszatérés leginkább éjszak és kelet, nemkülönben dél és nyugat közt történik és csak elvétve a szélrózsa többi irányában. — Azon eset, hogy a szélzászló a teljesen ellenkező irányt foglalja el, mi a szél tökéletes ellenkezőre fordultát jelezné, Európában a legnagyobb ritkaságok közé tar-