Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Pápa, 1872

6 A közetismeből is nyujthatunk egy keveset tanítványainknak; s ha az egyes kövek megismerésében szereztek maguknak egy kis alapot, a kőzetismében sem fognak fönakadni. Befejezve az ásványtant megkezdjük a növényország megismertetését, s ezt mindjárt kezdetben úgy tüntetjük föl, mint kapcsot az állat- és az épen befejezett ásványország testei között, melyek egyszersmind a két elöbbeniek alapjául — talajául — is szolgálnak. Nem tartjuk továbbá fölöslegesnek ismét egy futó pillantással szemlélet alá venni az állatok főbb szervi mozzanatait; figyelmeztetjük tanítványainkat, hogy az ország testei — egyedei — melyekkel most fogunk megismerkedni, nagyon is birnak oly sajátságokkal, melyekben az állatokkal megegyeznek, milyenek az élet föntartására és a tenyészésre szükséges szervek; mig ellenben mások, mint a szabad mozgás és érzés szervei náluk hiányoznak, a miért is ezen ország egyedeinél leginkább tekintettel kell majd lennünk és fogunk is lenni a táplálkozás és tenyészési szervekre. Ezen rövid bevezetés után figyelmeztetjük tanítványainkat," hogy ki ki iparkodjék a jövő órára valamely növényt megszerezni és azt az iskolába elhozni; előbb azonban csak,a táplálkozási szerveknél maradunk s ezen szerveket különféle növényeken észleltetjük velük, úgy hogy ezek különböző alakjait, változatait, lássák, felismerjék és elnevezésökkel megismerkedjenek; ezután átmegyünk a szaporodási szervekre s ezeket is iskolába hozatott élő példányokon ismertetjük s egyideig egyedül ezzel foglalkozunk; e közben a növények mindinkább szaporodnak^ tanítványaink ismeretei pedig bővülnek, úgy hogy lassanként csak az egyes különbségekre kell őket már figyelmeztetnünk, melyekben egymástól elütnek, vagy azon sajátságokra, melyekben egymással megegyeznek; nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, miszerint az elemzés alá vett növényeket lesajtolják és azok neveit szorgalmasan föl is jegyezzék. így haladunk folyton tovább, a nélkül, hogy rendszerről csak említést is tennénk, közben azonban többször átvizsgáljuk gyűjteményeiket és azokban az egy rendszerhez, — melyet követni akarunk, s mely mindenesetre természetes — tartozókat egymáshoz közelebb helyeztetjük, hogy igy mikor már idő- és tanulmányban jól előrehaladtunk — elővevén egyik órában akár az iskola számára készített, akár valamelyik tanítvány gyűjteményét, s ebben ismét az egymáshoz előbb minden előleges okadatolás nélkül közel helyzetieken feltüntetjük ama közös sajátságokat, melyekben egymással megegyeznek, a miért is ezeket egymáshoz közel helyeztettük. és ekkor megadjuk ezeknek közös nevét, s így teszünk a többi csoportozattal is. A hátralevő időben tanulóinkkal már rendszeres gyűjtést követünk, mert egyik-másik talált növény kivételével már maguktól is rájönnek, melyik csoporthoz vagy családhoz tartozik az illető. Figyelmeztetjük továbbá már most tanítványainkat arra is, hogy a mi rendszerünk, valamint minden ehhez hasonló rendszer, melyben a növény minden része tekintetbe vétetik: természetesnek neveztetik, mig ellenben, hol a növények csak egyes iobb charakleristikonjuk szerint osztályeztatnak: mesterségesnek neveztetik, milyen Linné-é; s ekkor megismertetjük velők ezen rendszert is, a nélkül azonban, hogy fölvett rendszerünktől a jövőre eltérnénk. így valamint a rovaroknál megismerkedtek tanítványaink saját vidékökkel, úgy megismertetjük őket saját szülőhelyek flórájával is. íme rövid kivonatban, csak is főbb körvonalaiban tanmenetünk s abban követelt módszerünk; meglehet mások rövidebb uton s talán mégis megközelítőbben jutnak el a kitűzött czélhoz; a hibáktól azonban, melyek ittott becsúszhatnak, sőt a tanügy legnagyobb hátrányára — nem figyelmeztetés esetében — mégis csontosodhatnak, csak közös megbeszélés , figyelmeztetés által szabadulhatunk; mert legyen az bár a legkitűnőbb elméleti utasítás, melylyel fölvértezve a tanár iskolájába lép, sokféle módosulást szenvedhet az a gyakorlotban, és nem ritkán a leglényegesebb részeiben, ha csak nem adjuk, de fogadjuk is egyszersmind szívesen a testvéries figyelmeztetést, és ha szabad magunkat úgy kifejezni, nem bírunk némi paedagogiai rátermettséggel. ' I. N. ooo^oo»