Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-11-12 / 46. szám

kapja válaszom. Sokat gondolok reá és szeretettel csókolom. Sándor János honv. — Táb. p­sz. M 762. Kovács Lajos őrv. B 622 tábori posta számra levelezést, megjetszés esetén ismeretséget keres. Őszinte magyar lányok leveleire szíves en vá­lt szolok. Egy bápai barna lánynak : Levelét megkaptam, nagyon megörvendez­tetett, kérem a legközelebbi lapjában bővebben írni és a címét is kérném. Sok kézcsókkal Laci. 9 GüiorfejadapR újabb A közellátási miniszter a pénz­ügyminiszterrel .egyetértve elren­delte, hogy ez évi november 1-től kezdődően a havi 104 dkg. és havi 52 dkg. cukor vásárlására jogosító cukorjegyek ellenében csak havi' 50 dkg. cukrot szabad kiszolgál­tatni. A havi 32 dkg. cukor vásár­lására jogosító cukorjegyek ellené­ben kiszolgáltatható cukormennyi­ség változatlan marad. A községi elöljáróság állapítja meg, hogv havi cukor jegyszel vények közül egyszerre hányat lehet beváltani, havi 50 dkg.-os cukorjegy egy-egy szelvényére 12 és fél, a 32 dkg.-os cukorjegy egy-egv szelvényére pe­dig 8 dkg. cukrot kell kiszolgál­tatni. A megállapított havi cukor­fejadagokat betegség címén nem le­het kiegészíteni. Hz DTl előre kifizeti a biztosítottak lándÉkát Az Országos Társadalombizto­sító Intézet értesíti az Intézettől baleseti, öregségi stb. járadékban, valamint bányanyugbérben része­sülő biztosítottakat, illetőleg az el­halt biztosítottak után járadékban részesülő özvegyeket és árvákat, hogy az 1944. évi november és de­fem'ber hóra Őket megillető járadé­kot — az esetleges postai kézbesí­tési nehézségekre tekintettel előre látásból — már október hó folya­mán folyósítja. Az Intézet azokat a különbözeti összegeket, amelyejí az öregségi, rokkantsági, özvegy­ség és árvasági biztosításban a já­radékok következtében a járadéko­sokat megilleti, az 1944. évi július —október hóra járó különbözeti összegeket nem a járadékkal együtt, hanem külön kapják meg a jára­dékosok, mégpedig ugyancsak a legrövidebb időn belül. Pápa környékén levő nagyobb gazdaságban azon n a I i el­helyezést kaphatna gazdatiszt A főispán hivatalos fogadóideje Dl*. Schiberna Ferenc főispánt, alighogy átvette hivatala vtezetését, magánügyekkel olyan tömegesen keresték fel, hogy emiatt képtelen volt hivatalos ügyeit zavartalanul ellátni. Ez okból a főispán meg­állapította fogadónapját, illetve fo­gadó óráit, amelyek a következők: Magánfeleket magánügyben csak kedden és pénteken 10-től 12-ig fogad. Zsidóvonatkozású ügyben egy­általában senkit sem fogad. A légi támadások tapasztalatai Közbenjárókkal nem tárgval, mert mindenkit közbenjáró nélkül is meghallgat. Az ügyek gyors elintézése cél­jából szükséges munkaidő biztosí­tása végett délután egyáltalán nincs ügyfelek fogadása. Közérdekű ügyekben azonban a főispán mindennap délben 1 és 2 óra között rendelkezésre áll. De kéri, hogy bárki is felkeresi, csak a legszükségesebb esetben fordul­janak hozzá és a lehető legrövi-. debben vegyék igénybe az ideiét. A mult hetekben lezajlott légi támadások tapasztalatai azt mu­tatják, hogy különösen az iskolá­zatlan emberek között vannak igen sokan, akik megfelelő felvilágosí­tás hiányában a legelemibb óv­intézkedések megtételére is kén­telertek. Az alábbi esetek oktatás, figyel­meztetés és ellenőrzés után kiabál­nak, hogy a/ ártatlan áldozatok a tudatlanság véres számláját ne ter­heljék. Minden ember szent köte­lessége, hogy embertársait a veszé­lyekre figyelmeztesse és ha szük­séges, erőszakkal is az óvintéz­kedésekre szorítsa. '* Egy anya a légi riadó alatt mo­sott, három apró gyermeket az ud­varon hagyta játszani. Az udvarba 1 becsapódott bomba a nyitott ajtó­nál mosó anyát agyonsújtotta, gyermekeit a légnyomás a szom­dos házakra és udvarokra dobta. Három kis ártatlan lélek, a jövő nemzedék bimbói pusztultak el az anya tudatlansága és gondatlan­ság miatt. * A hosszú riadó végét nem tud­ták kivárni, »hiszen már úgy sem lesz támadás« megállapítása után egy család ebédelni ment fel a^ óvóhelyről. A levesnél tartottak^ midőn erős motorzúgást követőleg a ház tövébe esett bomba a házat szétrombolta. A négytagú család­;bó /csak egy 12 éves fiúgyermeket lehetett a romokból kimenteni. • Egy feleség a hosszú riadó alatt főzött. A légi támadás után holtan talátak rá a konyhaküszöbön. Már későn menekült. * Egv család pincének nem ne­vezhető párlépcsős helyen tartóz­kodott, egy vékony ajtó előtt. A légnyomás az egész öttagú csalá­dot elpusztította. A ház megma­radt, a falak ellenálltak. Hia a csa L lád a fal előtt tartózkodott volna, ma is életben lenne. * Egy házaspár idegen óvóhelyre menekült, azonban a hosszú riadó végét nem várták be. Haza indul­tak. Egy becsapódó bomba lég­nyomása a házak előtt mindkettő­jüket 50 méterre dobta. Holttestü­ket alig lehetett felismerni* • Egy ház udvarán a riadó alatt két férfi és két nő nézte a lé^i csatát. A kötelékekből kiváló ©gvik bombázógép rakományát, 8 bom­bát vészkioldással kidobta. Mene­külés későn volt. A darabokra té­pett négy emberből csak kettőt tnci­tak felismerni. Két angol vadász végig géo­puskázott egy pályaudvart. A szomszédos házak lakói végignéz­ték. Eredmény 8 halott és 6 súlyos sebesült. • Helyszűke miatt nem tudom fel­sorolni azt a sok-sok szerencsét­lenséget, melyek elkerülhetők let­tek volna. Vidéki viszonylatban, a telitalá­lat ellen védekezni csak bomba­biztos óvóhelyek létesítésével le­hetne. Ilyenek azonban a manan­ság alkalmazott 250, 500 és 1000 fontos súlyú rombolóbombák el­len anyaghiány miatt nem épít­hetők. A telitalálatok veszteségei­vel tehát számolnunk kell. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy a ledobott bombák száma és a szórásterület beépítettsége sze­rint a találatok száma csak 3- 5 százalékát, sőt ha a beépítettség szórványos, fél százalékát teszik ki a találatoknak, akkor tisztában le­hetünk azzal, hogy a helyesen be­tartott légoltalmi rendszabályok és jól kiépített óvóhelyek mellett csak­is a telitalálat következtében' be­állott veszteségekkel szabadna szá­molnunk. Sajnos, a gyakorlatban a helyzetkép .egészen mást mutat. A veszteségek 60 70 százaléka nem telitalálat következtében áll elő, ha­nem a rossz óvóhelyen, lakásban, vagy a szabadban tartózkodókból tevődik össze. Ha a halálos ál­dozatok számát vizsgáljuk, akkor pedig azt látjuk, hogy ezek 70—80 százaléka légnyomás következtében halt meg és csak 20—30 száza­léka hal meg repesz, törmelék és egyéb szertehulló anyagtól. Itt kell rámutatnom ismételten a légnyomás borzalmas hatására. A robbanás pillanatában a bom­bában levő nagytömegű robbanó­anyag hatalmas gázokat fejleszt, melyek lökő és szívó hatást fejte­nek ki. (Köznyelven légnyomás.) A levegőrészecskék sűrű­södése képezi a 1 ököhatást, mely a másodpercnek csak néhány szá­zadnyi idejéig tart. Ezt követi a líe­vegő hirtelen ritkulása, szívóhatás, mely néhány tizedmásodpercig tart, azonban rombolóhatása na­gyobb, mint a lökőhatásé, mivel több ideje van (bár nem olyan ferős, mint a lökőhatás.). Egy épü­let falával szemben például a lökő­hatás képes a falat alapjában meg­rázni, azonban nincs ideje azt ki­dönteni. A fal kidöntését .ellem kező irányban a szívóhatás végzi. Akna bomba, vagy légi akna. A lökő- és szívóhatásnak (lég­nyomásnak) hatalmas pusztító ere­jet az ellenség vékonyfalú, kizáró­lag robbanóanyagot tartalmazó aknabombák (helytelenül légi ak­nák) alkalmazásával használja ki. Az aknabombák súlya az elérni kívánt rombolóhatásnak megfele­lően — különböző 100- 200 kg­tól 1800 kg.-ig, sőt 3600 kg.-ig ter­jed. Az utóbbi időben az ellenség a rombolóbombákat az aknabombá­kal keverve szór ja le,. Ezért van az, hogy a bombázott területen látható tömeges házösszeomlás és nagyobb területre kiterjedő ablak- és csörén­pusztítás, miért olyan gyakori. Védekezés a légnyomás ellen. Elől vázoltam, hogy a legtöbb áldozat a légnyomás következtében hal meg. A légnyomás az emberi szervezetben tüdő- és agyvérzést okoz, nem beszélve arról, hogv a légnyomást ért élőlény, a rendkívül erős dinamikus erők következté­ben igen súlyos belső sérüléseklet és többszörös töréseket is szen­vedhet. Mivel az elől kifejtettek szerint, a légnyomást a levegő sűrűsödése és ritkulása idézi elő és továbbítja, olyan helyet kell keresnünk védel­münkre, hol a légnyomás leféke­ződik. Ez csakis a földszíne, a tér­színt alatt keresendő. A földben, a légnyomás rezgés­ben csillapul. Leggyorsabban a ho­mok fékezi le a légnyomást. Vizes és sziklás talaj a légnyomást veze­tik, tehát ezekben a fékezés neíhi megy olyan gyorsan végbe. Az ilyen talajban sérülések is előfor­dulhatnak, amiért is az ilyen helye­ken fa és egyéb száraz anyag bé­lé fessel 0 kell védekezni. Becsül ifik meg tehát az óvóhelyet és ne le­gyünk könnyélmüek. A légnyomás megrázhatja az óvóhely falait és és ha valaki azoknak támaszkodik, súlyos sérüléseket is szenvedhet, de egyébként ha az óvóhely ióí­ki van építve és megerősítve (alá­dúcolva), akkor a telitalálattól eltekínXve, v még akkor is biztonság- i. ban vagyunk, ha a bomba az óvóhely mellé esik. Az árokóvóhelyek, ha előírás sze­rint vannak kiépítve és vbélelvíe, telitalálatot kivéve, szintén bizton­ságot nyújtanak. Összegezve a fentiekéit, kövei tendő védelmi eljárások: Az ellenséges gépek zúgására menjünk óvóhelyre és ne tartóz­kodjunk a szabadban, az épület­ben és rossz óvóhelyen. Igen gya­kori az az eset is, hogy a kíván­csiság, a látni akarás egyeseket az óvóhely ajtajához csábít, vagy tudatlanságból az ajtó elé tömörül­nek. Ennek már igen sok áldozata van: Az óvóhely bejárata előtt tartózkodni a bombázás alatt élet­veszélyes. Ha valaki betegen fekszik és nem vihetjük óvóhelyre, a beteg ágyát helyezzük az ablak menti sarokba, úgy, hogy az ágy ne érjen a fal­hoz. Ha valaki már nem érheti el az óvóhelyet, ne szaladgáljon, ha­nem a szobában, vagy konyhában feküdjön hasra az ablak melletti sarokba, vagy ha erre nincs idő, az ablak alá hasaljon, de ne érintse a falat. Szabadban az árokba fek­vés, ennek hiányában a földre fek­vés óvhat meg bennünket a lég­nyomástól, de a szabadban szá­molnunk kel! kisebb-nagyobb sé­rülésekkel. Az itt olvasottakat terjeszd to­vább és oktasd, mentsd meg ma-i gyar testvéreidet. Törseök Károly. harcolj a közösségért,

Next

/
Thumbnails
Contents