Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-08-20 / 34. szám

r $ — Milyen különös vagy. Ügy ég a szemed és olyan boldog az arcod. Mii lelt? — Azért látod ezt, mert az engesztelés Jézusa téged is hív."Neked is mondja a Vele együttlakó Szűzanya: Leányom, mentsd meg hazádat! Neked is mondja Jézus: Gyermekem, hallgass az én Édesanyámra! — És gondolod te azt, hogy mi kis emberfigurák, a mi apró erőnkkel majd megmentjük hazánkat? Mi, akiknek még tegnap csak evésen-iváson, szórakozáson járt az esze? — Még ha nagy bűnösök voltunk, akkor is. Minél nagyobb a bűnöd, annál többet vár tőled az Űr. Tudod, mennyii bűn van a világon? Tudod, mit vétenek ma a házasság szentsége ellen, mennyit 'a családi élet tisztasága ellen^ mennyit a vagyon, a tulajdon ellen, milyen szörnyű szennyáradat zuhog végig a földön, melyet Isten az embernek ajándékul adott, hogy az Ű örömére és dicsőségére; féljen ? Gondold el, hogy ezeket a (bűnöket mind nézi az Isten és aézi :már századok óta és csak most, csak ma ért ide hozzánk bűntető kezének * sújtása ... Mindezekért kell neked a te bűnödet elfelejtetned az Orral... — . Elmegyek veled gyónni... de mit teszünk azután? — Több imát küldünk Istenhez. Több vezeklést, önmegtagadást végezünk bűneinkért és m4sok bűneiért. Jgy majd kevesbedik az a rettenetes bűnpáncél a földön. — Én mégis félek, hogy majd nagyon rossz lesz vezekelni... — Ne félj

t Isten keveset is sokba vesz, ha szeretettel adod. Elmondod naponta a rózsafüzért és ráEz lelt a sorsa az angolszász terrortámadónak. gondolsz a mi édesanyánkra, Máriára. — És kész? — Nem kész. Sohase kész. Életjavítás kell, ami eltart halálunkig. Fogjunk bele azonnal. Új emberek leszünjc. És nem magun-kért. Hazánkért. A világért. Istenért. Kezünket fogja a mi Nagyasszonyunk, a Világ Királyaszonya, Mária. Bízzál benne, hogy megmenti hazánkat, — De a páter .tegnap azt mondta, 'hogy már nem tudjuk t Miért nincs Pápának Múzeuma? Gyűjtsék össze a zsidók műkincseit! megszabadítani hazánkat, mert elkéstünk az engeszteléssel. Akkor minden hiába. < - Nem azt mondta. Azt mondta, hogy mikor a legnagyobbnak látszik a veszély, mikor már azt hiszszük, -hogy mindennek vége, és még akkor is kitartunk a hűséges buzgó engesztelésben, akkor eljön hozzánk a mi Nagyasszonyunk, a Világ Királynéja és megmenti és elindítja hazánkat, drága magyar népünket egy újabb ezerévre! Páter G. L. Azt hiszem sokszor kérdezte már. Tőled Kedves Olvasó egy-egy hozzánk került érdeklődő — hol volt és -ha nincsen, miért nincs Pápának múzeuma? A Dunántúl Athénjének úgy szegénységét — hiányát sohasem pótolhatnánk jobb/kor, mint most a sok 'ittmaradt zsidó műkincs alapos összegyűjtése rendszerezése segítségével. Mindannyian tudják, milyen gazdagság halmozódott fel egyik-másik zsidó házban főleg az utóbbi időben, amelynek jórészét előre a még bezgrt, de ma nem megközelíthetellen ghettóba »mentették« be volt gazdáik. Eredeti és modern festők remekei — porcellánok, kézimunkák, múzeális tárgyak, műbútorok, gyűjtemények — most nemzeti vagyonként várják a gondos mentő kezeket, mindaddig, amíg majd esetleg elszállítják más város gyűjteményeibe. Ez a sok sok érték Pápa és vidéke keresztény dolgozóinak verejéktéőbl keletkezett nagyobbrészt, tehát ennek itt kell maradnia. Napidíjjal megbízott szakpedagógusok, szakértők és lelkes diákok .segítségével rövid idő alatt célszerűen raktározni, rendszerezni kellene ésmajd nyugodt időben a már (tetemes és bizonyára más magángyűjteményekkel együtt régi mulasztásunkat, a városi múzeumot megvalósíthatjuk Ennek a bizottságnak kellene átnézni a zsidók tulajdonában volt könyv-, papírgyüjteményét is, mielőtt azt megfontolás nélkül papírtörőbe küldik. Dunántúl Athénjének 3000 kö-' rüli diákja és tanára így könnyebben szerezhetné ismereteit. 'A feljövő fa csak úgy lesz erős, ha mélyen gyökerezik. A jövendő magyar nemzedék akkor lesz különb a másiknál, ha erkölcsi erején kívül ismereteivel a mult értékes mélységeibe nyúl. Menjük meg — míg nem késő a sok értéket es kérve kérjük hatóságainkat, hogy körömszakadtáig ragaszkodjanak az itt feltálalt és a pápai dolgozók verejtékéből képződött műértékekhez a jövendő pápaimúzeum érdekében. Aláírás. Hirdessen a „Pápa és Uidéhé"-bsn di üúrlh diktátor nZmÁtui Qeta : &ztalő(l cMexandte- Jflikajlomei (12) Ilyen körülmények között telt el az első négy esztendő és érkezett el áz 1921-es év, a legborzalmasabb, amit Oroszország története ismer. Az egyébként is hiányosan bevetett földek , termését lekaszálta a rettenetes szárazság s a külvilágtól elzárt országban szörnyű éhínség tombolt. A Volga felett hosszú hónapokon (keresztül sütött, perzselt, égetett a nap s forró por terjengett a levegőben. Falvak ürültek ki és szikkadt pusztaságokon ke.resztül wándoroltak az emberek más országrészek felé. De a sivataggá lett mezőkön csak kevesen tudtak átvergődni. Élelmiszer sehol. Anyák megölték gyermekeiket, hogy felfalhassák. Férj és feleség éhségtől és fáradságtól görcsökbe esve ült egymás mellett és leste, ki pusztul hamarabb, hogy a másiknak eledelül szolgáljon. És az ország teljes gőzzel rohant előre a kommunista kísérlet útján. Rendeletek tömege jelent meg, oűntetőexpediciókat hajtottak végre .napról-napra. Amikor Sztálin a borzalmas helyzetre figyelmeztetI téK, egykedvűen vállatrántva *váI laszolt: — Valakinek meg kell fizetni a forradalom költségeit... 8. FEJEZ 6T. Amelyben a főszereplő eléri célját: a korlátlan és kizárólagos hatalmat, .de nyugalmát nem 'találja meg. Az 1921. év szörnyű pusztításai lés a kronstadti matrózlázadás új teherpróba elé állította a vörösre mázolt 'birodalom vezetőit. Azok :a matrózok lázadtak fel 1921-ben a bolsevista kormány ellen, akik a .diadalmas forradalom alkalmával a legmegbízhatóbbak voltak. Ko* moly veszedelembe került a kormány és Sztálin vette kezébe az irányítást. Személyesen vezette azokat a csapatokat,, amelyek leverték a lázadást s a győzelem után annak valamennyi résztvevőjét felkoncolhatta. Itt lépett vezető pozícióba először a nagy. nyilvánosság előtt és e lépés után építette ki fokozatosan azt a pozíciót, amely a dikitátori hatalmat kezébe juttatta A kronstadti győzelem után szer1 vezték meg a kommunistapárt politikai irodáját és ennek titkárául Sztálint választották meg. Eredetileg egyszerű adminisztratív posztnak szánták a titkári tisztséget. Sztálin azonban lassan-lassan kezébe ragadta előbb a párt, majd ennek révén az állami adminisztráció legfőbb irányítását. így történt meg, hogy noha Sztalinnak az államügyek vezetésében egészen 94 l-ig ''hivatalos szerepe nem volt, Oroszországban éppúgy, mint nemzetközi viszonylatban gt tekintették korlátlan diktátornak és valóban ő volt 1926 óta a hatalom mindenható birtokosa. Ugyancsak az 1921. év végén történt meg a nagy fordulat a kormányzati politikában, hx éhínség és a harci kommunizmus időszaka végsőkig kimerítette az orosz' népet. Lenin belátta, hogy a kommunizmusra .való áttérést átmehet nélkül megvalósítani lehetetlen. Kiadta a jelszót: Lélegzetvételt kell adni a társadalmi és gazdasági életnek és fokozatosan hajtani végre a szocializálást. Ez a lélegzetvétel volt a Nevaja Ekonomicseszkája Politika, a NEP-i. Leninnek ez volt az utolsó, számottevő intézkedése. Röviddel azután elkezdődött a hosszú, súlyos betegeskedés, amelynek végzetességét eleinte csak kevesen látták. Sztálin is azok közé tartozott, akik idejekorán felismerték a közelgő katasztrófát. És ettől kezdve minden alkalmat felhasznált, hogy a Lenin halála utáni időre a korlátlan 'hatalmat a maga részére 'kaparinthassa meg. Akkor még szinte elérhetetlen ábrándképnek látszott ez. A bolsevistapárt Lenin után (Trockijt tartotta vezérének. Ámde akkoriban Trockij is betegeskedett s az idő rendkívül alkalmas volt arra, hogy Sztálin maga kártyáit megjátssza. Amikor Trockij észrevette Sztálin befolyásának túlságos növekedését, panaszt tett Leninnél, aki megtorló intézkedéseket -helyezett kilátásba. Sztálin azonban ügyesen tologatta a kulisszákat, míg Lenini állapota újra rosszabbra fordult. Trockij ismét gyengélkedni kezdett és Sztálin a legnagyobb barátságot színlelve beszélte rá, utazzék el egészsége helyreállítása céljából a Feketetenger vidékére. Trockij elutazott és két nap múlva, január 21-én meo'h^lt Lenin. Sztálin táviratban értesítette Trockijt a mester haláláról, de úgy intézte a dolgot, hogy Trockij még repülőgépen se érkezzen vissza a temetés időpontjára. így történt meg, hogy amikor Oroszország népének milliós tömege temette Lenint, a koporsó mögött földreszegezett'' szemmel a georgiaí haladt — Trockij pedig, akit utódnak tartott' volna mindenki, nem volt sehol. A további hónapokban Sztálin, a kipróbált, öreg összeesküvő biztos kézzel fonta a hálót, amelybe Trockijnak bele kellett esnie.