Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-07-16 / 29. szám

műnk fordult meg azon és hajlott a sírba a legmagyarabb álmunk, mert a legnagyobb bajban inkább néztük egyéni sérelmünket és hangoztattuk gyűlöletünket, mint testvéri szívünk összetartó dobbanását. Muhinál a királyt kedves kunjaival együtt küldték az urak a tatárok ellen, jött is a tatár és urat, szolgát, nemest, és jobbágyot aprított, , irtott olyan buzgósággal^ hogy temetővé dermedt az ország egy esztendő alatt. A kuruc-labanc .világ két párton hirdette az igazát és minden párton voltak magyarok fölösen, csak egyetértő, egymásért harcoló, közös sorsot valló magyarok akadtak igen kevés számban. A szomorú adatok sorát hoznánk akár napestig, mégse fogynánk ki a keserves idők eseményeiből s mégse okultunk eleget az •ezer esztendő alatt. Nem okultunk),, nem tanultunk, ha mindent el is felejtettünk. Mi a felejtés nemzete vagyunk, de nem a saját kárunkon okulok nemzete. A mi közmondásunk is úgy szól, hogy csata után okos a magyar. Mindig akkor tudtuk, hogy mit kellett volna és hogyan ekllett volna tenni, de a legközelebbi alkalommal miért estünk össze, mi volt az oka a nagy összeomlásnak. Egyet mindig szívesen hány forgatunk, hogy kik voltak a bűnösök, pedig nem ez a fontos ilyenkor, hanem az, hogy ne legyenek bűnösek a nemzet életének irányításánál. A vitát kezdő, civódó, pártokat emlegető és teremtő magyar mindig sírt ás! Az a magyar, aki csak önmagát nézi és saját sérelmén keresztül mérlegeli az ország állását, már a hantot is rakja saját hazája temetőjében. Végre rá kell döbbenie ennek a nemzetnek arra, hogy vannak nekünk fölös számban ellenségeink, nem ellenfelek, de egyenesen késhegyig 'menő ellenségek, akikkel szemben minden magyar összetartásra és erőre felette nagy szükségünk van. Ne egymást döfködjük, hanem gyüjtsük alkalmas pillanatokra az erőt, azokkal szemben, akik a halálunkat lesik és minden módot megragadnak arra, hogy a történelem süllyesztőjében elemésszenek bennünket. . Ébredjünk rá arra, hogy kint és besnt olyan ellenségek lesik végünket, akik osztozkodni akarnak atyáinktól kapott örökségeinken, akik maguk akarnak vígan és virágok között élni, ott, ahol mi töri tük fel az ősi ugart és mi teremtetj tünk életlehetőséget, akkor, amikor ők, taz ellenségek, hírmondóban

1 sem jelentkeztek Európában. A magyar átok, a magyar széthúzás és egymástmaró örök jellemvonások végre tűnjenek el, szűnjék meg a gyűlölet iés próbáljunk legalább annyi megértéssel .nézni egymásra, amilyen barátságos szeretettel szoktunk vendégeinkkel tárgyalni, amikor hozzánk kerülnek. Ne felejtsük el, hogy ha vannak is rokonaink, de magyarok csak mi vagyunk a földön és nagyon kevesen vagyunk és ez a kevés magyar csak szívvel, csak lélekkel, csak a vér megértő szavával állhat egymás melle'tt, ha meg akarunk maradni. Éppen ezért szeressük egymást. Úgyis olyan kevesen vagyunk magyarok. Szalay Károly. Így dolgoznak a diáhmunftaszolgálatosoli A háború ötödik évének végén, 1044 júliusában a magyar középiskolás diákok lelkes serege szívesen kapcsolódott bele a nemzeterősítő építő munkába. Eljöttek a 3 éve felszabadult Muraköz diákjai is, hogy munkakészségükkel, bajtársiasságukkal tegyenek hitet azon ! eszmék .mellett,amelyekért 'őseink ezer éven át minden áldozatot meghoztak. A szokatlanul hűvös, esős július napjaiban a kelő nappal egyidőben ébrednek s sietnek az állomásra, ahova elindulva 6 órakor már a munka területen vannak. Itt, a vadvirágos réttől körülvett egykori majorban, a szabadban jó étvággyal fogyasztják el reggelijüket és utána 7 óraksof. már munkába kezdenek. A kisebbek s gyengébbek gyomokat irtanak a végtelen mezőn, az erősebbek ahomoktbányában dolgoznak, kocsikat, csilléket töltenek meg homokkal, mászok a kirakodópályán segédkeznek vagy földet talicskáznak s egyen- , getnek. .— Kezdetben szokatlan munkájuk nehézségét elfeledteti velük a magyar szántó-vető kedves madarának, a pacsirtának éneke, a változatos vidék szépsége, a különféle színekben pompázó,- vadvirágokkal teli táj. Egy-egy pillanatra elgyönyörködnek, hogy utána még odaadóbban dolgozzanak. — Buzgósággal végzett munkájukban csak a légi riadók zavarják meg őket, s tétlenségre kényszerítik a szerény t'ábort. Ilyenkor a maguk áltai készített óvóárkokba szaladnak, hogy [biztonságban érezzék magukat. — Kint ebédelnek a munkahely közelében s így a déli szünetet valóban pihenésre fordíthatják. Napi 8 órai munka után — szerszámaikat a raktárosoknak átadván — sietnek a Vonathoz és azzal vissza Pápa állomására, onnan pedig a huszárlaktanyában levő szállásukra. Útközben versengve katonanótákat énekelnek és 18 óra tájban, a jól végzett munka tudatában — fogyasztják el vacsoráikat, amelyet a szakácsok iép oiy gondossággal készítenek el, mint a reggelit és ebédet. — Élelmezésük oly kielégítő

0 és jó, hogy sokszor elfelejtik elfogyasztani a hazulról küldött csomagokat.' — Dolgaikat rendbe téve még sétára is van ideBabv ruhák Epjísflli a csonthéjas magot! Kevesen tudják, hogy a zseblámpák szárazelemének, Valamint a gázálarcok szűrőbetétének 'milyen fontos alkotó anyaga 'az úgynevezett »aktiv szén«, amelyet a csonthéjjas magvak héjjábói állítanak elő. Ilyen célra alkalmas a sárgaés az őszibarack, a szilva, dió és mogyoró maghéj ja. • A hadiiparnak igen nagy menynyiségben van ' szüksége ilyen 'nyersanyagra. Ezért a leventeintézmény országos'szervezetévei hozzáfogott a felsorolt gyümölcsök csonthéjjas magvának 'gyűjtéséhez. A gyűjtést a Levente Gazdaságii Szövetkezések Központja végzi. A leventék 'országszerte nagy propagandát fejtenek ki, a 'gyűjtés érdekében és így mindenki tudomást szerez arról, hogy a csonthéjjas magvakat nem szabad eldobni, hanem azokat gyűjteni <hazafias kötelesség. Minden házban gyüjtsük a csonthéj jas gyümölcsmagvakat, s -ha azok tárolása bármilyen nehézséget okozna, adjuk át 'a leventéknek, akik beváltási árat is fizetnek érte. A múltban a hadiipar a konzervgyáraktól, magtörő üzemektől és hulladék-kereskedőktől szerezte be a szükséges mennyiségű csonthéjjas magvakat. Ez ma már nem elegendő. A nyári gyümölcsfogyasztás idején az országban nem szabad elvesznie egyetlen csonthéjjas gyümölcsmagnak sem: össze kell" gyűjteni és zseblámpaelem és gázálarc szűrőbetét 'gyártásához felhasználásra adni. (LHK) SZfiNYEGHYNÉL jük a városban. — 20—21 óra között visszatérnek szállásukra, hogy fáradalmaikat kipihenve, ébredhessenek és folytathassák fontos munkájukat önmaguk erejének fokozására és a nemzet nagy céljainak megvalósítására. Rendületlenül hisszük, hogy jóakarattal végzett munkájuknak meg lesz az eredménye, meirt a (költővel együtt átérzik a nagy igazságot: „Rakjad országod talpkövét. . . . hazád veled nő s emeli növésed!" G. P. Törvényhatósági kisgyűlés. F. hó 12-én tartotta Veszprém vármegye szokásos havi törvényhatósági kisgyűlését. Dr. Buda István főispán tárgysorozat előtt kegyeletes .szavakkal emlékezett meg a Veszprém elleni légi támadás 81 hősi halottjáról. Utána programmszerűen tárgyalták le a tárgysorozatot, amelynek során a kisgyűlés Pápa m. város két képviselőtestületi határozatát jóváhagyta Az egyik határozat a közvágóhídi és húsvizsgálati szabályrendelet módosításáról szólt, a másik pedig a városi gyámpérrztár 1942. évi zárszámadásának megállapítását és elfogadását foglalta magában. cA aöröj diktátor (Heglíuj Q-ETCL : SZTXDÖFL CÁLTXMULTF JÜIKCLFIŐ&'M (7) Közel öt évet töltött ott Sztálin, egyebek között a világháború idejét is. Mikor a .forradalom diadalmaskodott és visszatért Pétervárra, legelső dolga volt .lefoglalni a rendőrség irattárát. Felkuttatta a saját személyére vonatkozó adatokat és megállapította, hogy pétervári tartózkodása alatt minden lépéséről pontos feljegyzések készültek. Malinovszky, a Duma-csoport vezetője, hosszú évek óta a rendőrség jól megfizetett besúgója volt. Malinovszky a forradalom idején külföldön tartózkodott, semmit sem tudott arról, hogy kinek a kezébe íkerültek a rendőrségi akták és boldogan fogadta Sztálin üzenetét, aki rendkívül szívélyes szavakkal hívta haza »öreg barátját«. Malinovszky 'elindult, '— de csak a pétervári ; börtönbe 'érkezett meg. Néhány napot.töltött ott, válogatott kínzások között, míg végre megkapta a megváltó golyót... 5. FEJEZET. Sztálint , 1912-ben deportálták Északszibériába, a sarki övezetbe eső Kureika taluba. Ott töltött el öt esztendőt, amibe a világháború időszaka is beleesett. A száműzetés az orosz forradalmár 'számára tulajdonképpen iskola volt. Dúrva és brutális felsőbb hatóságot talált ott, kemény harcot a természettel tés tökéletes egyedüllétet., Börtönbe zárva csak azok voltak, akiket bírói ítélet deportált. A száműzöttek többi része — akik rendőri intézkedések alapján kerültek Szibériába — táborban élt és nem volt különösebben rossz sorsa. — Megélhetéséről saját magának keilett gondoskodnia, de hozzátartozójától pénzt kaphatott és a menekülés útja sem volt teljesen elzárva. Szökés esetén mindössze annyi veszedelem fenyegette, ihogyha elcsípik visszatoloncolják. A száműzöttek között az ilyen telepeken valóságos 'kis szervezet alakult ki, amely önmaga (intézte el a felmerült viszályokat, s mondott feliebbezhetetlen {ítéletet azokkal szemben, akik a száműzöttekre kötelező törvényeket megsértették. — Sztálin is résztvett az esküdtszék bíráskodásában. Möve nevű száműzött, akit közönséges bűncselekményért deportáltak, meglopta a falu egyik parasztját. A paraszt a száműzöttek bíróságához fordult és példás büntetést kér. Möve könynyezve esküdözött, hogy "rossz íszojkásból követte el ailopást és kérte, ne bűntessék meg túlságosan. Az ítélőszék tagja dörgedelmes beszédeket moifdtak és szigorú büntetést követeltek. Ekkor azonban felemelkedett helyéről Sztálin. . — Az előttünk álló Möve — mondotta — iparszerűen űzi 'a lopást, miután semmi máshoz \fimcs "tehetsége. Súlyos hiba volna imegbüntetni .azért, mert mestersegét folytatja.' Ez a hajlandóság különben is alkalmas arra, hogy a kapitalista világrend oszlopait szétrombolni segítsen. Mövét tehát nem büntetni kell, hanem támogatni, s úgy üdvözlöm őt, 'mint az elnyomottak öntudatos harcosát. Sztálin felszólalása általános felháborodást váltott ki. A szociáhsták siettek kijelenteni, hogy semmi közösséget nem vállalnak vele. — Sztálin sötét .arccal távozott (és többet nem vett részt hasonló ügyekben. Csendesen teltek a további napok. Eleinte sokat szenvedett 'Sztálin a hidegtől, de később megszokta, a klímát, idegzete megpihent, az izmai megerősödtek. Este olajmécsest gvújtott kunyhójában és újra elolvasta a kevés kommunista írást, amit megszerezni sikerült. Aztán rászánta magát és irogatni kezdett. Primitív stílusban megfogalmazott kommunista közhelyek ezek az írások, de ami íráskészséget ridővel leisajátított, az valójában innen indult" el. Közben hónapok és évek teltek. Messze nyugaton Iángbaborult Európa és tombolt a háború. Sztálin életén mindez 1917 tavaszáig semmit sem változtatott. Egy ,tavaszi este szürkületében azonban rongyos, sápadtarcú fiatalember érkezett, aki didergőn húzta össze magán silány bundáját. Sztálin után érdeklődött és a többiek elvezették a knnyhóba. Hang nélkül ílépett be és levette bundáját. (Nadia volt. Két kezét Sztálin vállára itette és hosszasan néztek egymás szemébe. A leány hirtelen elhatározással forrón megcsókolta. Aztán elmondta, hogy odahaza kitört a forradalom s ®új világ született Kerenszki kormányzata mellett.