Pápa és Vidéke, 41. évfolyam 1-48. sz. (1944)

1944-06-25 / 26. szám

IMfKnHiM MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14*40 pengő, negyedévre 3-60 pengő. KERESZTÉNY POLITIKAI Felelős szerkesztő: K E S3 É N Y 1 HET1LPP OUF WiíiestSWi/.if'fr. Szerkesztőség: Kiadóhivata Horthy Miklós főutca 12. Telefon: 12-72. 1: Korvin-utca 3. Kelet felől ellenség fenyegette hazánkat, az alig néhány évtizedes keresztény Magyarországot. A 'kunok és |bessenyők sűrűn ismétlődő betöréseikkel nyugtalanították'a keleti (határszéleket és kisebb-nagyobb sikereiktől felbátorodva, 'pusztították, dúlták Erdélyt, rabolva, ölve gyújtogatva mindenfelé. ' Szent István 'intézkedései és törekvései, hogy kereszténnyé tegye az országot, veszélyben forogtak. Az ő halála után egyre-másra volíak pogány-lázadások, melyek nagyőri veszélyeztették'az ország függetlenségét is. I. Endre ,a székesfehérvári oi szággy ülésen 1047-ben ^megparancsolta fővesztés alatt az egész nemzetnek, hogy letevén az előbb engedtetett pogányságot, a Krisztusnak igaz hitére térjene^ vissza; és mindenkor azon törvény szerint élnének, melyre őket Szent István tanította vala. Ezt a néhány évtizedes kereszténységet fenyegette romlás és pusztulás, -míg Szent László Cserhalomnál teljesen le nem győzte a kun csapatokat. Szent László bátyjának, Gézának halála-után nyerte ,el a koronát. Trónralépve, az ország belügyeinek rendezéséhez fogott. A béke azonban nem sokáig tartott. Először a kunokkal harcolt, majd Horvátországot csatolta Magyarországhoz. Ezután az oroszok és "Lengyelország' ellen fordult és Krakkó bevételével azt is meghódította. Néhány évi békés uralkodás után .nagy eszme »mozgatta meg (az egész kereesztény világot. Jeruzsá- ' lem és a Szentföld pogány kézre jutott. II. Orbán pápa a pogányok ellen keresz'teshadjáratot hirdetett, amelynek vezetőjéül, fővezéréül Szent Lászlót szerette volna imegnyerni az egész keresztény világ. Fényes küldöttség kereste fel Szent Lászlót, aki el is fogadta a fővezérséget. De a Gondviselés máskép akarta. Néhány hónap múlva Szent .László meghalt. Szent István a nép .apostola volt, — írja Prohászka Ottokár püspök. Hozzá emelte fel a nép tétovázó tekintetét, s egy szinte érthetetlen szentség sugárzott feléje. Az alázatos, jnezitlábjáró István királyban okvetlenül leiküknek atyjára kellett ismerniök; de ennek az atyának csak gondjait és fáradalmait látták és törekvéséinek kimenetele iránt még kétségben lehettek. 'Hullámzott a kereszténység sorsával a nép érzelme és bizodalma

ris iránta s a pogányság tényleg felütötte fejét, üstökbe kötette haját s vadul tombolva kísérelte meg többször összetörni István művét. A magyar életet, a magyar {eszményt kellett tehát kereszténnyé tenni, ihogy ez a kereszténnyé \J.ett nemzet' eszmény nyissa meg \a hitnek a nép szívét. Ez az eszmény, — folytatja Prohászka, — Lászlóban lett ,kereszténnyé és szentté. Szerit László nem tanít; íő nem apostol, de ő küzd, .harcol és győz a kereszténységért. A nép haji a- ' mait, harcj hagyományait, bátor'ságál, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő,, csendes megadású kereszténységbe és ezzel vezeti be az Egyházat a magyar népéletbe... A kereszténység ezentúl már nemzeti életté, a keresztény király a nép hősévé vált. Kilencszáz év távlatából tekintünk a Szent Királyra. Életszenségével, lovagiasságával és hősiességével örök példaképünk. Az ő útján, az áldozatos hazaszeretet útján, akarunk járni. Á. C. női munkanap városunkban Az elmúlt hét szombatján .értékes' és tartalmas megbeszélésekre jöttek össze az Irgalmas Nővérek Ranolder intézetében városunk katolikus nőegyesületéinek vezetői, élmunkásai. Mindannyian tele voltak annak a mai időktől megkívánt szolgálatvállalásnak tudatával, hogy szociális, bajtársi, honvédelmi kötelességekből a férfiak! frontszolgálata mellett minden magyar nőnek is az első vonalakban van a helye. Akik láthatták a megbeszélések menetét, akik hallhatták a lelkes hozzászólásokai, csak büszke megnyugvással állapíthatják meg, hogy városunk munkás, áldozatos asszonytársadalma tele van a Kanizsay Dorotytyák, a Dobó Katicák, Zrínyi Ilonák történelmetformáló tettrekészségével ma is. Délelőtt folyamán Németh József .apátplébános a zárda kápolnájában szentmisét mondott, levangélium után elmélkedésben emelte a hallgatók lelkét Isten a-rca elé, hogy az Istenben bízó ember nyűgöd tságával vállalhassák a küzdő embertestvérek lelki és szociális szolgálatát. A lelki és munka-nap gyűléseit tovább a zárda rajztermében tartották. Legelőször az apátplébános a. | vözölte a nap előadóit: Babics i Endre veszprémi kanonok és dr. . Sprenger Mercedes országos főtiti kárt. Babics kanonok világos okj fejtésű, hatalmas beszédben az em| béri küzdés, a szenvedés problémáinak nyugtató megoldásai után a résztvevők lelkében kiépítette azt az összefogó gondolatot, hogy Krisztussal és Krisztusban kell maradnunk, ha igazán keresztényi és nemzetmentő munkát akarunk végezni. A délutáni megbeszélések, eszjmecsetek vezetője Sprenger főtitkárnő volt. Az országjárás gazdag tapasztalataival adott minden korszerű, emberbaráti kérdésekben eligazítást. A gyűléseken szó volt a nő lelki életéről, a honvedélmi a bajtársi szolgálatokban érvényesülő női segítségek módjáról, a vándorbabakelengye mozgalom teljes kiépítéséről, a szociális munkát végző csoportok szervezéséről, egyszóval minden szükségesről, amit a ma kötelességei rónak aszszonyainkra, leányainkra. A munkanapon asszonyaink igazi jó munkát végeztek. Nemcsak a pápai katolikusok, de minden öszszefogó pápai magyar köszönettel adózik mindezért! — Frontharcos — pápai egyházközségek nevében üd(Jfhart a munkáskérdés megoldása Társadalombölcselők, tudós férfiak es egyszerű munkások vallják azt a nézetet, hogy a szörnyű világégés gyehfennatűzének lehamvad ása után jobb világ köszönt a sokat szenvedett emberiségre s az új világ kialakulásában nem lesz mindenható tényező a tőke, mint volt a gazdasági liberalizmus fénykorában, hanem a produktív munka, tehát maga a munkás, mint a termelés egyenrangú tényezője kapja meg a maga elismeréséi: az új társadalmi közösségben. A jövő kialakítását elképzelő megnyilatkozások arról győznek meg minket, hogy bármint alakuljon is a nagv erőmérkőzés kimenetele, egy már is bizonyosnak látszik- az új szociális világrend; kialakítása, valamint a társadalmi és gazdasági életünket szabályozó reformok keresztülvitele idején nem lesz nélkülözhető lomtári felesleg ] a szociális kereszténység örökér' vényű tanítása, melynél szebbet és I elfogadhatóbbat emberi agy még ! nem alkotott. A keresztény Egyháznak kezdettől fogva megvolt a maga sajátos tanítása arról, hogy milyen alapelvnek kell §zabályozniok az emberek társadalmi és gazdasági viszonyait. E tanítás* szerint, mely az evangéliumban gyökerezik, a szabályozás egyik alapelve az igazságosság, amely természeti törvény és jogi kötelezettségeket szül, a másik a'szeretet, amely természetfeletti erény és erkölcsi ; kötelezettségeket fakaszt. Utóbbiak nem kényszeríthetők ki. Akf vétíellenük, csak Isten által vonható felelősségre. Ez a tanítás hatotta át a középkor gazdasági felfogását és ebből vonta le és foglalta rendszerbe a katolicizmus szociálethikai tételeit XIII. Leó, minden időknek egyik legkimagaslóbb pápája, aki bölcseleti és politikai kérdésekben is útat mutatott a mindig jobb felé' küzdő világnak. Mi keresztényi munkások már negyven éve járjunk ezen az úton ... Nem célünk most a keresztény munkásmozgalom történetével foglalkozni, csupán számba akarunk venni néhány/ olyan célkitűzést, amelyek már 40 esztendővel ezelőtt- is foglalkoztatták a keresztény dolgozók társadalmát és mint megvalósítandó feladatot maga elé tűzött. Több van ezek között természetesen olyan, amely már' 'idejét multa, kiharcolta az összetartás, a szervezettség, de az eredeti ;prograrnm még így is igen tanulságos. Az ipari munkássággal kapcsolatban azt mondja többek iközött ez a régi programm: követeljük mindenekelőtt a mifnkásérdekek képviseletére hivatott és hatósági jelleggel felruházott munkáskamarákráknak felállítását, egyben kívánatosnak. tartjuk munkásokból és munkaadókból olyan bizottságok felállítását, amelyek a felmerült vitás esetekben, mint választott' bíróságok, vagy mint béke-bíróságok működnének különösen szükségesnek tartjuk a gyermekmunka, a női munkaerők éjjeli foglalkoztatásának eltiltását, a telj esi/ legalább 36 órás vasárnapi munkaszünetet ^ biztosító törvény megalkotását,' a munkanélküliség, betegség, oaleset, öregség és rokkantság esetére szóló kötelező 'biztosítást stb. A földreform épp oly sarkalatos pontját képezi e munkásmozgalom által elérendő célkitűzéseknek, mint az ipari munkásvédelem Lérdekké-alkotott programmja, mivel a föld helyes elosztásától, az okos nemzeti birtokpolitika megoldásától függ a nemzet,jövője. Szinte történelmi távlatból nézzük ma már ezeket va célkitűzéseket, de még így^is megelevenednek előttünk azok a küzdelmek, melyek kizárások, nélkülözések árán vitték egy-egy lépéssel előre (a széles inéprétegek ügyét. Nincs a magyar életnek olyan tere, ahol négy évtizeden keresztül segítő kezet ne nyújtott volna, védelemre és (megértésre szoruló szellemi és fiziKai munkástömegeknek. Azóta nagy útat futottunk be, sok minden történt velünk t£S a világ népeivel, de az evangéliumi szociális tanítás ugyanaz maradt: eszményi célja és életet adó forirása a Jog, Igazság, .Szeretet, amelyen a gyűlölet tüzében égő és romokban heverő világ újra 'felépülhet és jóváteheti az emberiességen, kultúrán és a szociális fejlődésen esett csorbát. Am 30 FILLÉR M