Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)
1943-02-28 / 9. szám
40. tvIilYan» 9. szára. jr Pápa, 1943, február 28., tasárut» w MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10— P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY FQUfIKII ÜEYiUP. • Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Amióta.a .»Legnagyobb Magyar« először hívta, segítőtársul a »szebb nemet« a hazáért végzendő önze'.len munkához, azóta költőink, államférfiatok nem szűntek meg hangoztatni azt . a fölséges hivatást, amelyet a nemzet minden igaz magyar asszonytól, leánytól megkövetel. A mai idők követelte áldozatokból is százszázalékosan kiveszik részüket a Zrínyi Ilonák, Szilágyi Erzsébetek hőslelkű, méltó utódai. A magyar anyáknak, lányoknak az első arcvonal üzent a napokban (Nemzetőr, V. 7.) V. J. dr. tartélokos zászlós, aki hadirokkantként jött haza a keleti frontról, a következő tízparancsolatot — mint a kiilső "ront katonájának kívánságát nyújtja t asszonyainknak, leányainknak: /. Elj az uraddal spártai egyszerűségen! A férfinak ereje légy, ne gyengesége! aj az országnak, ahol a nős emberek már em jó katonák! " 2. Fiaidat hősnek neveld: edzeti és önetlen fiakat adj a hazának! Ha puhányodédelgetsz, hazád joggal sajnálja fiaidk otthonodban töltött napjait. Légy hűséges életed párjához, akár otthon dolgozik, akár a fronton, harcol! Hűtlen asszony hősök nevelésére képtelen. 3. Leányaidat honvéd édesanyjának és hitvesének neveld! Tudjanak tűrni, nélkülözni, küzdeni; tudjanak belső frontot tartani. Leányéletük legyen tiszta, mert így lesznek csak méltóak a magyar anya dicső[séges hivatására. 4. Nincs selyemharisnya? Ne mondd., |hogy le a háborúval! Háborúban első a tarcolók ebédje, a csecsemők tejadagja és i rohamozók kézigránátja. Utolsó minden fényeimi eszköz, minden luxuscikk. 5. Mezőn és hadianyaggyárban, vagy pároson — mindegy — csak segíts a munzában! Arcod kapjon új vonzóerőt a had»avonult férfiak helyett vállalt munkától. Ha másban nem, legalább a dolgozó fiők háztartásában és gyermeknevelésében segítesz! — És Te szebb leszel, mert arbodrá a küzdők szenvedését írod. 6. Egyszerűbbet és kevesebbet egyél, szerényebben öltözködj, hidegebb legyen a szobád, hogy nekik több jusson! Ök végelen heteket egyfolytában menetelnek, logy éjszakánként esetleg vizes gallyakra ajtsák fejüket. Őrhelyeken dermesztő telek s tüzes nyarak poklát tűrik. Az ellenség [ergőtüzében kitartanak és szuronyrohaTokkal törnek utat. Életüknél gyakran jobb ég a nemlét is. Lehet-e sok a iegtöbb is, jam it adhatsz nekik? 7. A hadbavonultak hozzátartozóit \ondozd, hogy a harcosok kezében a fegyver szorítását még keményebbé tegyed! Nem számít, ismerted-e eddig; ha támasza, gondozója hadbavonult, most Te is gondozd őt. Neki is legyen, amíg Neked van! 8. Segíts a sebesülten hazatérők ápolásában és a megrokkantak gondozásában/ Minden nemzet annyi áldozatot érdemel, amennyire hőseit megbecsülni tudja. Az asztalíőre senki más nem méltó .inkáob, jmint az első és második világháború haditrokkantjai. 9. Ha városodat bombázzák, az ellenség ereiéből lekötsz egy részt, s kevesebb légitámadás juthat így harcoló csapainkra! Szükséges, hogy Veled is megküzdjenek, mert harcolsz, Te is ellenállsz. Légy ilyenkor a védelem lelke és a hisztéria leküzdője! 10. Ne a békéért, hanem az életet biztosító győzelemért imádkozz! Ha rémhírek, hazug szörnyűségek terjednek, vagy mézes ravaszkodók suttogják: »le a háborúval!« — tudd, honnan jön mindez. Onnan, hol nem a Te boldog, kiküzdött igazságos békédet, hanem rabszolgasorsodat kovácsolják. Ahol a Te hiszékenységedre és gyengeségedre vágyakoznak. Magyar Leány és Asszony! Ne imádkozz most a békéért! Magadba se, senkivel se; mert nincs itt az ideje még. Nincsen biztosítva semmi, ami Neked drága; a Felvidék, F.rdély, Délvidék és az egész Magyarország; nincs biztos családi jövő! Veszélyben minden, amiért érdemes élned! Imádkozz érőért a küzdéshez!... R Közművelődési Egyesület szereplése a budapesti Tudományos Rkadémián (A »Pápa és Vidékea kiküldött munkatársa jelenti.) A városok közti kölcsönös irodalmi bemutatkozáson f. hó 18-án d. u. fél 6 órakor városunk Közművelődési Egyesülete képviselte Pápát. Az üdvözlő szavakat az akadályoztatása miatt távollévő Hamuth János polgármester helyett Vargha László köszönte meg. Utána Tóth Endre dr. »Pápa és Jókai« címen értekezett arról, hogy a nagy. mesemondó regényeiben milyen pápai reminiszcenciákra lehet bukkanni, bár azok más intézetekhez vannak alkalmazva. A pápai költők sorát Magasi Artúr vezette be. Amint ott állt a bencések fekete, komoly köntösében és hullott ajkáról a legszebb ige, a vers, az ő költészetének mélységes szépségével, újra az az ünnepies hangulat ragadta el a közönséget, mely az ő szerepléseinek a légköre. Fénysávok a Dunán, Két dal a Sorompóról, örök rózsabimbók és a többiek is mind az ő Isten és az élet mélységeit kereső, kiegyensúlyozott szemléletének szép darabjai. Magasi Artúrnak ma a legnagyobb magyar költők közt a helye. Zsi.'inszky Margit a költőnők üde, harsege. Egy pápai őstehetség otthonában A kora tavaszi napfény erősen árasztja melegét A zeg-zugos utcákon élénk forgalom uralkodik. Már mezítlábas gyerekeket is láthatunk. A gyenge szél néhol felkavarja az utcák porát. Az árnyékosabb oldatokon néhol sáros a járda. A legújabo, 1942-ben kiadott térképen fel nem található Virág-utca bejárójánál a vízcsapot még a téli »köntös« borítja. Nem hisszüK, hogy szükség volna már reá. Még a »jégtörő« Mátyás sem hozza vissza a valószínűség szerint a tavaszi napfény melege után a tavak téli takaróját. A Virág-utcában csak egyik oldalon épültek a házak. A másikon felszántott és zöldszínű táblák váltakoznak. A mindennapi kenyér bíztató reményei... Fehérre meszelt, három ablakú, falusias tűzfalú ház deszka kapuját nyitjuk ki. Széles udvar tárul elénk. Azonnal észrevesszük, hogy művész otthonába érkeztünk. Az ölfatetejét Szerkesztőség; Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 2 •V aaf <r? • • - * HAZÁÉRT HORVÁTH GYULA t. zászlós, nyárádi rk. la iió a ke'eti harctéren katonai szolgálatának hűséges teljt s'tése közben hísi ha ált halt. Hőseinknek drága vére új, boldogabb jövönknek termékenyítő harmata. matos hangulatával gyönyörködtette a publikumot, mely különösen a Hiszek c. versnek tapsolt. Szalay Károly viszont azt csillogtatta, hogy az élet apróságaiban bujkáló szépségeket hogyan kell meglátni és megszólaltatni. A Zenélőóra, Senkim sincsen, Jó volna c. versei igazi nagy, ritka alkotások. Komoly sikere volt finom, közvetlen hangú előadásának. Rab Zsuzsánna a kibontakozási stádiumban levő bimbóköltészetet képviselte és a közönség a kedvencnek járó tapsokkal dédelgette. Szívesen hallottuk volna ugyanezen okból Bozóky Évát is, no és Tóth Gézát természetesen. A költők után Sándor Pál novellája következett, mely pajzán hangjával hálás sikert aratott. Vargha László vetített képes, városrajza zárta be a Jól sikerült kultúrestet. Eleven színekkel keltette életre a vász- ! non Pápa értékeit. Nagyon jó összefogla- j lást adott városunk keresztmetszetéről, j Hankiss János dr. zárta be az ülést és ő köszöntötte a közönség nevében a pápai előadókat, akiknek^a tiszteletére a Pannoniában vacsorát is adott a városok szővetHorváth Géza. beborító deszkákon a szobrok erdeje látható. Iz őstehetség bemutatkozása A barátságos fogadás után azonnal a művész személye felé fordítjuk a beszélgetés fonalát. Mosolygós arccal a lehető legrövidebb és igen szerény válaszokat kapunk. Művészek úgy látszik nem igen szeretnek munkakörükről és saját magukról beszélni. — Édesapám nagyon szegény ember. Így kezdi Illés Ferenc a magáról szóló beszélgetést. Sok küzdelemmel és fáradsággal kereste a kenyerét. Nem volt anyagi tehetsége ahhoz, hogy közép és felső iskolákat végezhettem volna. így csak elemi iskolát jártam Pápán. A belvárosi elemire mindig szeretettel és hálával gondolok vissza ~ Mióta foglalkozik az agyagművesség művészetével? — Gyerekkorom óta. Nagyon fiatalon Budapestre kerültem, ahol több szobrásznál dolgoztam és tanultam. Különösen sokat köszönhetek Csapváry Istvánnak, a herendi gyár kiváló tervezőjének. Az összes eddigi munkámat Budapesten értékesítettem. ; Hírneves cégek útján nagy tömegDen tudtam szobraimat és minden tárgyamat eladni. 1942. október 18. óta dolgozom Pápán. Munkáimat innét is Budapest vásá* rolta meg. A közel jövőben Pápa részére is forgalomba hozom egy-két alkotásomat Az öifán lávö „kirakat" Érdeklődő kíváncsisággal szokták megtekinteni várózunk üveg- és porcellán kereskedőinek kirakatait. Itt a kép még érdekesebb. Művészi össze-visszaságban a szobrok hatalmas tömege áll. A száradás különböző foka miatt az egyik szürkébb, mint a másik. Az ölfa mellett őszbebóruIT' ember ül. A művész édesapja. A kiszáradt szobrokat »smirglizi«. Jóízűen pipál és hangulatosan elbeszélget. A szobrok között felismerhetjük Kaszap Istvánt. Kereszt előtt térdel. »Szenvedve szeretettek — hangzik a felírás. A kötelességteljesítés és erős akarat hőzének meglepően jók az arcvonásai. A szobrok nagyszerűen sikerültek. Meg-' ható a Mária a sebesült honvéddel... Jézus a kereszten... Jól sikerültek a Mária, Jézus, pásztor, stb. szóbrok is. I művész munkái» Kezünkbe fogjuk az egyik 30 cm-es szobrot. Érdeklődve hallgatjuk Illés Ferenc felvilágosítását a szobrok tervezésének és elkészítésének módjáról. Drót vázra felrakják az agyagot. A szobor darabot ezután kiszárítják. Most következik a művész aprólékos kidolgozási munkája. Ezután »beágyazzák« az agyagba, úgy, hogy a gipsz szerszámot, vagyis a negatívot el lehessen készíteni. Amikor a »szerszám« elkészül, két heti száradás után a préselő* megkezdik a munkát. Most jelenleg két munkás dolgozik, karácsony előtt pedig 18-at alkalmaztak. I préselés A nagy terjedelmű műhelyben két munkás a préselést végzi. A gyúró maszszát teljesen tiszta állapotban a szerszámba elhelyezik. Két-három miJiméfer nagyságARA 20 FILLÉR