Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-06-20 / 25. szám

40. évfslvam, 25. szán. Pápa, 1943 június 20., vasárnap >APÄ ES YIBEKEi MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10*— P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség : Horthy Miklós fő-u, 12, Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. „Fény nevére, áldás életéreF A magyarok Istene a történelmi idők során sok megpróbáltatás elé állította a nem­zetet. Járt már nemzetünk magas hegygerin­ceken, jeges hegycsúcsokon, de megjárta már számtalanszor a siralmak völgyét. A nemzeti öntudat és nagyság pásztortüzei lobogtak már hegyormokon, beleőrülve a távoli messzeségbe és pislá­koltak mély völgy­katlanokban, ahol rájuk telepedett a köd, a sötétség, a... rosszakarat... Amikor a vi­lágháború után a legyőzött nemzetek a forradalmakban és a „békeszerződések­ben" csalódtak s lelki egyensúlyuk kétségbeesésbe bom­lott, különös vágy támadt bennük az erős ember, a katona után. Megérezték, hogy a „katonának politikai akarata el­sősorban a rendnek megteremtése és fenntartása, nem­csak azért, mert az állam lényege mindenek előtt a rend, hanem mert á katona-léteknek éppen a rend, a belső és külső biztonság fenntartása a sajátszerű hivatása és termé­szete". Igy állította a rend után való sóvár­gás, a nemzet önfenntartdsi ösztöne az állam élére Horthy Miklóst, az otrantói hőst. Huszonhárom éve annak, hogy Kor­mányzónk az országra ránehezedő novemberi ködből, az új nemzeti hadsereg élén kivezette az agyongyötört remzetet az éltető világos­ságra. Huszonhárom évvel ezelőtj. rendületlen hivatástudattal, s a nemzet örömúfjongásától kisérve vallatta a legsúlyosabb, legfelelősség­teljesebb feladatot; a kegyetlenül kifosztott és megcsonkított magyar nemzeti államnak a romokból való újjáépítését, de mindenek­előtt a jog és törvény uralmának újra való megteremtését. S az újjáteremtett nemzet ma a hetven­ötéves Kormányzót ünnepli. Kormányzó Urunk a nemzet-építés és gyarapítás 23 éve alatt a legszorosabban összeforrott népével. „Soha a magyar nem­zet — mondotta Kállay miniszterelnök — még igy nem állott senki mellett, mint ma Kor­mányzó Urunk mellett áll. Az ö hite a leg­nagyobb biztosítékunk, az ő ítélete ma a mi igazságunk, az ö ereje jelenti ma az országot." Az országépitő és országgyarapitó munka után ma különösképen Kor­mányzó Urunkra te­kintünk. Az ő aka­raterejében, állam jérfiúi bölcseségé ben bízunk s hisz­szük, hogy a nagy világégésből is győ­zelmesen vezeti ki országunkat. E hi­tünk, e bizodalmunk az ő egyéniségéből fakad. Ó rendület­lenül hitt és hisz abban, hogy egy év­ezred magyar aka­rása és munkája, egy évezred küzdel­me és dicsősége nem foszolhatik szerte hirtelen a történet ködében. Erős hittel hisz abban, hogy az ő faja még erős és egész­séges, hűséges és megbízható és tevábbi nagy történeti hivatás vár rá a Kárpátok­medencéjében. A nemzet huszonhárom évvel ezelőtt Hu­nyadijános, Kossuth Lajos kormányzói székébe ültette nagy fiát. Nagy elődeink méltó utódja lett­Szeretjük azt mondani, hogy a törté­nelem megismétli magát. Hunyadi erős keze után Mátyás magyar birodalmában éltünk, Kossuth vérzivataros kormányzósága után nemsokára felvirradt a magyar hajnal. Hisz­szük, akarjuk hinni a nemzet hivatásának tudatában, hogy egy jobb egy szebb, egy boldogabb mogyar jövendő magvait vetette el Kormányzó Urunk kemény, férfias keze egyenes, körülrajongott egyénisége. A hetvenöt éves gazdag élet ünnepén hódoló hittel imádkozunk a magyarok Iste­nehez, hogy nemzetmentő nagy Vezérünkc még sokáig éltesse, adjon számára testi-lelki erőt, a nehézségek közepette tisztánlátó böícse­séget, nemzetének pedig szebb jövendőt!... Gyűlések a vármegyén Veszprém vármegye th. kisgyűl ése szerdán délelőtt dr. Berky Miklós alis­pán elnöklésável tartotta meg havi ta­nácskozását, amelyben több városi és községi képviselő testületi határozatot bírált felül minden hozzászólás nélkül, az előadói javaslatok alapján. Kisgyűlés után a várm. közigazga­tási bizottság ülése következelt, amelyen, dr. Mesterházy Ferenc főispán elnöKcIt Napirend előtt dr. Jókay-Iliász Miklós közellátási kérdésekkel foglalko­zott s nemcsak a bizottság, hanem a vármegye egész gazdaközönsógének há­lás köszönetét tolmácsolta a főispán­nak, aki Jtöbb, rájuk sérelmes ügyben jóakarattal és eredményesen közben­járt. Ismét a marhaigény be vételnél 1, a községek húsellátásánál, a húsvágláSi ti­lalomnál, a széna- szalma igénybevétel­nél, a mezőg. munkások gabonajegyei­nek elosztásánál, stb. tapasztalható visz­szásságok miatt, majd a gazdasági fel­ügyelői jelentésnél a tenyész mangali­cáknak más vármegyékből importálása ellen emelt szót. A főispán iés Szeredy Dénes gazd. főfelügyelő fel világositásai után Jókay­Ihász Miklós felirati indítványait elfo­gadta a bizottság, amely a működési és előadói jelentéseket is tudomásul vette. Július 1-én iktatják be dr. Czapik Gyula egri érseket Dr. Czapik Gyula egri érsek június 29-én vonul be székvárosába, < Egerre, ahol az egyházi és világi hatóságok, a papság és a hivek ünnepélyesen fogad­ják. Beiktatása július 1-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz az egri föszékes­egyházban. Dr. Czapik Gyula egri érse­ket XII. Pius pápa a veszprémi püspöki szék betöltéséig a veszprémi egyházme­gye apostoli adminisztrátorává nevezte ki. Magyar királyi kormánytanácsosi kinevezés A Kormányzó Űr őfőméltósága a m. kir. Miniszterelnök előterjesztesére Hajnócziky Ferenc ipartestületi elnököt az Ipartestület érdekében kifejteit ered­ményes szolgálatai elismeréséül k'or­miáinytanácsossá nevezte ki. Hajnóczky Ferencnek a kitünteté­sét az egész város közönsége őszinte örömmel veszi tudomásul, mert olyan közszereplésű férfit ért fiatal korában, aki már több, mint egy évtized óta őn­zeüepül és fáradhatatlanul dolgozik az iparosság lés a város érdekében. 1932. évben Pápa város iparossága szeptember 26-án egyhangú lelkesedés­sel hivta meg, az Ipartestület elnökének és ezzel nyomdokába lépett édesatyjá­nak, Hajnóczky Bélának, aki 25 éven át vezette az iparosságot. Az Ipartestül et ér­dekeit tovább fejlesztette. Ügy, hogy ma már az ország legelső ipartestületei: kö­zött foglal helyet. Rendbe hozta annak adminisztrációját és vagyoni megerősö­dését megalapozta és oda fejlieszltettó, hogy ma már 3 szép ingatlannal és több az iparosság céljait eiőmozditó, segitő és jótékonysági alappal rendelkezik. 1932. december havában egyhangú lelkesedéssel a város második területé­nek képviselőjévé választották. 1933. év­ben a megyei érdekképviseleti fistán a vármegyei törvényhatóságii bizottság tagjai közé is beválasztották. Ugyanak­kor a vármegyei törvényhatósági bizott­ság gyűlése a kisgyűlés tagjává jelölte ki. 1933. évben a Pénzügyminiszter Űr az adófelszólamlási bizottság tagjává nevezte ki, hol is már 4 cikluson keresz­tül tejjesit értékes munkát. 1933. évben a győri Kerületi Kereskedelmi és Ipar­kamara és az Ipartestületek Országos Központja is rendés tagjává választotta meg. 1911. évben a Kereskedelmi Minisz­ter Űr a győri Kereskedelmi és Iparka­mara bizottsági tagjává, 1943-ban pedig a Főispán Űr a megyei közellátási bi­zottságba nevezte ki. Ipartestületi elnökségének első éveiben, 1936-ban a Testület 50 éyes ju­bileuma alkalmával rendezte mJeg a Pá­pai-héttel kapcsolatos ipari és mezőgaz­dasági kiállítást, mely országos viszony­latban és Pápa város életében is kima­gasló esemény volt. Ez sokban elősegí­tette az Ipartestület vagyoni megerősö­dését is. Ugyancsak ő .szervezte meg a pápai iparos társadalom régi vágyát be­teljesitendő Pápai Iparos Kört. Ezen Kör tagjainak kellemes otthont és szó­rakozást nyújt és az ott folytatott be­szélgetések és ismeretterjesztő előadá­sok gyarapítják az iparosság tudását és elősegítik anyagi boldogulását. Ezen kivül élénk részt vesz mind az egyházi, a városi, mind pedig a megyei közgyűléseken és az összesség érdeké­ben fejt ki érdemleges munkát. A Pápa és Vidéke szerkesztősége és olvasótábora őszinte gratulációját fejezi ki a kitüntetés alkalmával azon kíván­sággal, hogy további munkájához sike­reket és Isten áldását kívánja. Szentháromságvasárnap ünnepélyes keretek között adják át a pápai kitüntetést Kreizer Józsefnek Az újonnan alakult Szent Anna plé­bánia nagy jótevőjének, Kreizer József­nek pápai kitüntetése nemcsak az Alsó­városban, hanem egész Pápán általános örömöt keltett. A Legmagasabb helyről jött kitüntetésben egy csendes, fáradha­tatlan és Isten dicsőségéért dolgozó és az emberek javát szolgáló élet elismeré­sét látják. A magas kitüntetés azbnban' az új plébánia megalakulása és a Szent Anna templom restaurálása körül kifej­tett áldozatos tevékenység értékelését is jelenti. Példa követésére is buzdit. A legnehezebb időkben is lehet ezrek ja­vát ós Isten földi országát szolgálni ma­radandó alkotásokkal. A Pro Ecclesia et Pontifice érdem­rend aranykeresztjének átadása Szent­háromságvasárnapján ünnepélyes kere­tek között történik. A Szent Anna plébá,­nia-templomban 10 órakor Szenígyörgyi Ignác pápaf kerület esperese ünnepélyes szentmisét mond. Szentbeszéd után tör­ténik, a magas kitüntetés átadása. A szentmise alatt a Szent Anna Kórus éne­kel. Az énekkar számai:.Halmos: Ó al­kotó lélek és a 97. zsoltár. Szendrei: Csu­dákkal... Népénekek. Pápai és nemzeti Himnusz. Vezényel: Szekeres Lajos. A szentmise után a küldöttségek fogadása következik. Értesüléseink szerint nagy előkészületek folynak, hogy minél ben­sőségesebbé és felejthetetlenné tegyék a pápai kitüntetés átadásának örvende­tes eseményét. ARA 20 FILLÉR JL

Next

/
Thumbnails
Contents