Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-01-17 / 3. szám

49. áttolva*, 3. szára. Pápa, 1943. január 17., vasámp MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10— P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Herényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u, 12. J Telefon: 12 72. Kiadóhivatal: Korvin - utca 3. 0 nyugati magyarság Irta. Dr. Kalmár Gusztáv. A Dunántúl és Kis­Alf öld az Alföld­del szemben peremtájak, vagyis az Al­föld és nyugati szomszédunk, Ausztria, iiJetve most a Német birodalom közé ékelődnek.;Történeti, művelődési és gaz dásájgi sorsukat ez a helyzet szabta meg. Hazánk egyéb vidékei a besenyő, kún letöréseket és a tatárjárást nem számít­va, évszázadokon át nem láttak idegen eilenségfet, ez a két terület azonban har­cok szintere vo it már az első századok­ban. A hódító szell ejnü német császárok ugyanis ezeken a területeken át igyekez­tek a magyarság független országát ural­muk alá hajtani. Nein kiméiték meg fjeket a török iháborúk sem, mert útjába estek a'Bécs ellen irányuló tőrök felvo­nulásnak : ' Nyugat felől'azonban jó hatások is érték e két nyugati tájat. A keresztény­ség itt iterjedt el először. A pásztorkodó magyar ember'itt vett először erdőirtó fejszét kezébe. Itt járt először az eke nyomán és. itt .ültette be a meleg hegy­oldalakat először szőlővel. Itt keletkez­tek az első iskolák és az első magyar városok. Kelet felé már a dunántúliak és kisalföldiek adták tovább a nyugat­ról átvett és magyarrá alakiított keresz­tény művelődést. • ­- A történejem bizonysága szerint a Dunántúl és a .Kis-Alföld területén 4^-5 magyar törzs telepedett meg, azaz a honfoglaló magyarság fele. Nagy sze­rencse volt, hogy a nyugati hatásnak el­ső hulláma ilyen nagytömegű magyar­ságba ütközött. Bármilyen erős volt is a nyugati német nyomás, a dunántúli ás kisalföldi magyarság sikerrel el hárí­totta. Nagyszerűen megállta helyét a fö­lényes nyugati műveltség nyomásával szemben is. Teljes egészében átvette anélkül, hogy nyelve és magyar faji jellege csorbát szenvedett volna. Nagy érdeme a nyugati magyarságnak, hogy a .honfoglaláskori magyar nyelvterüle­te! a keskeny halársáv kivételével meg­őrizte. A Dunántúl és a Kis! AJ föld 1 né­metjei nem elnémetesedett magyarok, hanem késői német bevándorlók. A nyugati magyarságnak további erősítése munden téren és minden esz­közzel elsőrendű nemzeti feladat. Mi­nél nagyobb' a ;nyomás és a vonzás, an­nál nagyobbnak kél! lennie az ellenál­lásnak. 1 1 : A Dunántúlon és a Kis-Aiföldön kö­rülbelül három és fél millió ember él, mégpedig többségben magyar ember. Történelmünk tanúsága szerint ezt a nyugati lakosságot az elmúlt évezred idején a nyugodt, mérsékelt türelmes­ség és higgadtság jellemezte a magyar­ság minden mozgalmában. Sokan abból szeretik ezt magyarázgatni, hogy a du­nántúli és a kisalföldi nép erősen keve­redett a németekkel. Ez azonban téves állítás. Ha a magyarság összevegyült volna az kie költözött németekkel, ak­kor ma nem ivolnának itt német falvak. Csak annyi azjigaz, hogy az értelmiség­ben erősebben van képviselve a német származású elem. mint az alföldön vagy Erdélyben* A dunántúliakat és a kisalföldieket már akkor jellemezték az emiitelt tulaj­donságok, amikor még nein laktak ill német bevándorlók. A különbség már Kezdettől fogva megvolt/vagyis a hon­foglalók hagyatéka. A faji örökségen kí­vül nagy hatással volt a dunántúli és kisa földi jellemre a táj is. Az Alföldet felszínben, égliajlatban, gazdálkodásban a szélsőségi jellemzi. A dunántúli és a kisalföldi ember kisebb, hegyekkel,dom­bokkai szűkített. látóhatárhoz szokott. A változatos felszín megóvta képzeletét a határtalan eicsapongástól. Éghajlata egyenletesebb és ennek következtében terméseredményei kevésbbé ingadozók Ezek a követelmények'is nagy hatással voltak a nyugati magyarság türelmes, higgadt természetének kialakulására. A nyugati magyarság fejlett művelt­sége, jelleme és meglehetősen kiegyen­súlyozott gazdasági élete ezt a két nyu­gati vidléket a nyugati őrállás fontos sze­repén kivúi Magyarország egyik legbiz­tosabb és legerősebb oszlopává leszi. Bizonyság erre történelmünk. A mo­hácsi vész után, amikor az Ország két részre szakadt, amikor Erdély önálló fejedelemség lett, az Alföld meg török uralom aiá került a Dunántúl vol az ország egységének s#e egyedüli vé­delmezője. A magára hagyott nyugati magyarságnak kel leli szembeszállni a (örök roppant erejű támadásaival en­nek kellett el visel nü a nyugatról jövő né­met nyomást, szóval a nyudaM és észak: magyarságra hárult a régi egységes Ma­gyarország történed küldetése. A nélkül, hogy Erdeiy történeti sze­repét kétségbe vonnék, és Erdély fiai­nak nagy áldozatát el ne ismernők. te kell szögezni határozottan, hogy a ma­gyarságot a másfél százados török dú­lás rémsé. león a nyugati és az északi ma­gyarok mentették ál és övék az érdlem, hogy a török uralom alól való felsza­badulás ulán volt még Magyarország, voll magyar királyság és voli magyar nemzet. íme a nyugati magyarság őszinte arca és minden időkben fontos történeti küldetése. Hamuth János polgármesteri kinevezése ' Hamuth János polgármester tiz ? évre szóló mandátuma 1943. jan. 9-ári j lejárt. A magyar királyi belügy minisz- j ter az 1942. évi XXII. tc. értelmében j új polgármesterré Hamuth Jánost ne­vezte ki. Ez az első eset az egész or­szágban, amidőn a belügyminiszter ne­vezi ki a város polgármesterét. Amidőn örömmel köszöntjük mi is Hamuth Jánost polgármesterré történj kinevezése alkalmából, arra kérjük, hogy a már ismert lelkiismeretességével, alaposságával, gondosságával szolgálja továbbra is városunk érdekeit. A rend­kívül i idők nehéz fel adatokat rónak min­denkire, de kiváltképen városunk első polgárára. Adja az Isten, hogy nagy munkabírása különösen most ne lan­kadjon. A város közönsége bizalom­mal tekint polgármesterére, s az elmúlt tiz év eredményes munkája után bizton reméli az újabb, a város érdekeit első­sorban figyelembe vevő épitő, magyar munkát. ' (—) ** ** ** ********** ***** t**************************^ ** **** Czapik püspököt megoperálták .. i i A műtét sikerült, a püspök a gyógyulás útján van Budapestről jelenti a Magyar Kurir: Ismeretes, hogy Czapik Gyuía dr. veszprémi megyéspüspök két hónappal ezelőtt megbetegedett s az orvosok megh­ál lapították, hogy vesekőbántalmai ivan­nak. Karácsonykor a püspök állapota rosszabbra fordult s ezért Budapestre száiiiiották és itt tüzetes vizsgálat után sürgős műtéti beavatkozást ajánlottak Pénteken a Fasor szanatóriumban Ba­bits Antal egyetemi magántanár meg is operálta. Czapik püspököt. A műtét jól sikerült, a főpásztor már a gyógyulás útján van, azonban látogatókat fogad L nia még nem .szabad. Pápa reménykedik, hogy az új főútvonal nem fogja elkerülni Vitéz Vásárhelyi Boldizsár keres­kedelmi minisztériumi műszáki főtaná­csos érdekes tanulmányban foglalkozik la magyarországi autóstradák kiépítés sévei. A tanulmány szerint öt főútvo­nal ki építését vették tervbe. A 2056 kilo­méteres útépítés három milliárdba ke­rülne és megépítését tiz évre irányoz­nák elő. Az útszélesség 21 m. lenne, de egyelőre költségkímélés végett csak 13 ITT. szélesre építenék az úttestet. - Minket pápaiakat elsősorban az el­ső főútvonal éraekei, amely Budapest­ről kiindulva nyugatra Bánhida—Kis­bér— Hegyeshalom vonalon vezet az ország határáig. Ez az út a német Auto­bahnhoz kapcsolódva és az átmenő forgalom szempontjából a legfontosabb lenne. Tervezett hossza 156 kilométer. Reméljük, hogy ez az új főútvo­nal városunkat egész közel fogja érin­teni. A győri és a deyecseri útvonal meg­állapításánál városunk mostoha-fiú volt. Akarjuk hinni, hogy az új főútvonal megrajzolásánál végre a Dunántúl gaz-: dasági, ipari, kereskedelmi és kulturá­lis szempontból nagyjelentőségű városá­nak, Pápának érdekeit is tekintetbe ve­szik az ' illetékesek. (—:) Honvédeinh üzennek... : 1942. XII 29 Igen Tisztelt Szerkesztő Űr! A szent karácsony estét valahol- a Don partján töltöttük el,, messze a sze­retett otthontól. Mi ünnepeltünk azért is, hogy az itt lakóknak megmutassuk, tjogv van Isten, van szeretet a földön. Nem parádéval, csak lélekben, szivünk meI egé vel k öszöntünk egymásnak bet fe­rnes karácsonyt és mindent túlharsogva énekeltük; Mennyből/az angyal... Sze­retettel gondoltunk a messzi otthonra és szeretteinkre. Erőt adott nekünk ez » a szenteste és bátran fogadjuk a további küzdést egy igazi, szép és szeretetteljes szent karácsonyért. j Maradtam kiváló tisztelettel, egy hű olvasója a :Pápa és Vidéké«-nek, ífj. Kecsfltós József őrv * * # Aknarakás hóviharban — Naplórészlet. — Jelentkezem mint járőrparancsnok. A járőr ereje 7. fő. 4 géppisztolyos. 3 puskás. ' | Végignézek a derék B. őrmesteren •é§ a 6 edzett honvéden, akik vei em» együtt már sok „vállalkozásban" vettek részt,(s akiknek a mellén levő kitünteté­sek bizonyítják, hogy nem ajánlatos velük kikezdteni). A járőrnek feladata, hogy a kis Don-hidat felrobbantsa s u befagyott folyóra elhelyezzék az érintő aknádat. I Nem olyan könnyű a járőrnek fela­datát végrehajtania, hiszen saját drót­akadályunkon, majd többsoros akname­zőn keresztül kell kijutni és igy minden meggondolatlan lépés ezer veszélyt rej­tegethet. Megbeszéljük részletesen, ho­gyan lehet oda!dljutni, ki mit csinál: ki biztosit ki robbant, ki helyezi él a cso­koládés (aknás) dobozokat. Az akna­mezőre jutást magamra vállalom. El­ismételtetem a kiadott feladatot, hogy minden részletparancs nélkül hajtsák végre a felülről kapott parancsot/ Bőrmellényt, hősapkát, fehér hókö­penyt veszünk magunkra, hogy mint szellemek, észrevétlenül közelithessúk meg a Don kis hídját védő bolsi őrökéi. Kint már 3 napja hóvihar dühöng. Ko­romsötét van. A hó kavarog, a szél üvölt. A futóárkot betemette a hó; igy inkább az árok mellett, a veszélyesebb helyen megyünk az akna-térkép szerint jelzett aknanyilás felé. Az éjjeli lövé­szetre berendezett géppuskák, golyószó­rók felváltva kelepelnek hogy be ne da­gadjanak a 20 fokos hidegben. Izzadunk a nagy hóviharban és gyakran esünk harckocsi árokba, repülőgödörbe, amit befújt a szél. Végre a T 34 (kilőtt 34 ton­nás) harckocsinál vagyunk, ahol a jár­őrnek ki keli jutnia. Iránytűvel a ke­zemben az aknamező-térkép szerint északi irányban haladva jobbra és balra 17 lépésre kezdődik az aknasor. A biz­tonság okáért egymástól 5 m-re hala­dunk és a lépést számolva, a pontos irányt megtartva jutunk keresztül a drótakadályokon, majd a veszélyes ak­rtamezőn. Itt az új tájolás szerint meg­ARA 20 FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents