Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-05-09 / 19. szám

t PÁPA ÉS YIDÉKEt 2 1943 május 9, vasárnap Keller Lajos (1. M., orsz. ig. mondott ün­nepi beszé<let. Lelkes szavakban adott elismerésének kifejezést. Kérte, hogy a Máriagyermek lelke legyen a tiszta sze­retel szent tüzének hordozója. Azt vigye magával mindenüvé s azt lopja be em­bertársai lelkébe, hogy felvirradjon ránk a béke és szeretet napja. I). u. tartotta a polgári iskola a » Szülök Napját Gyors egymásutánban következtek szavalatok, népdalok, sza­való- és mozdulatkórusok az édesanyá­ról és népi játékok, melyeknek l'riss za­matja üditöleg halott a vendégekre. Stadler Frieda, az Emelka orsz. igaz­gatója ünnepi beszédében párhuzamot vont a Szüzanya és az édesanyák közölt. Az édesanyák hivatottak arra, hogy be­népesítsék azt a mennyországot, amelyet a Szűz Fia szerzett meg szánninkra. Azon nevelési elveket fejtegette,, mely ék e fennkölt hivatásuk méltó betöltésére segíti rá az édesanyákat. Az ünnepség után a Máriagyerme­kek körmenetet tartottak a kertben, a Szüzanya szobrát vive vállukon. Ehhez csatlakoztak a jelenlevők is. A békéért való könyörgés és szentségi áldás után meghatódva távoztak a szülők gyer­mekeikkel. Fsle az intézet tornatermében szó­rakozás és tánc zárta a napot melyet találóan igy jellemzett valaki: 'Lélek­kel volt teütve«. . Városunk szülötte és Nyárád taná­csos-plébánosa volt. Vasárnap temettük gyönyörű nagytemplomunkból. Dr. Pa­dos Gábor Rómában, az ősi magyar-né­met kollégiumban, a világhírű Gergely­egyetemen végezte tanulmányait. A pá­pai trón közelében, a Viliágegyház szivé­ben tudást, széles látókört szerzett, de íiilt, a vértanúk vérével annyiszor megáz­tatott földön, a keresztény törtenelem és hősiesség 1 legszentebb harcterén alakult ki benne az az alázatos, de hősies papi jellem is. amelyet benne csodíálhattunÍK. Csak a lelkekiet kereste mindenütt, ahova főpásztora állította: Karádon. mint káplán. — Veszprémben mint káp­lán és hitoktató, — Nemesvámoson, Kő­röshegyen és Nyárádon mint plébános. Műveltsége.- hatalmas tudása méltóvá tették őt az Egyház minden méltóságá­ra, de tudta, hogy még a legkisebb ma­gyar faluban is megtalálja a Krisztus által megváltott, halhatatlan lelket. Ti­pusa volt annak a hősiességig engedel­mes papnak, aki se nyugalmat, se kimér letet önmagával szemben nem ismer. Meghaladta hatvanadik évét. amikor főpásztora kedves, megszeretett plébá­niájáról Nyárádra hívta, és ez a nemes pap szó nélkül' engedelmeskedett. Ami­kor új híveinek a templom, a plébánia, az iskolák rendbehozatalával és a kato­likus élet fellendítésével megtette a leg­Tisztelettel értesítem kedves üzlet­feleimet és barátaimat, hogy üzlete­met áthelyezem május 1-én Horthy Miklós út 3. szám alá. (Pápai Takarékpénztár épület.) Felajánlom továbbra is szolgálatai­mat és kérem nb. pártfogásukat. Veszeli Ferenc festék és olajkereskedés. nagyobb szolgálatot, hűséges szolgáját magához hívta az Űr. Koporsóját könnyes szemmel vette körül nyárátli híveinek nagy küldöttsé­gé. elküldték hálás üzenetükei és ko­szorújukat köröshegyi hivei, akiket özv. bálványos! Satzger Pá Iné és leánya képviseltek. A temetést dr. Hoss József prelálus-kanonok végezte a Főpásztor megbízásából. Amikör ezt a nagy temetési és a magyar nép nagy háláját papjaival 1 szemben mevhatód»>ttan láttuk, azt a kívánságot küldtük az ég felé. hogy a magyar nép hálája és vágya ilyen pa­pok után ihlesse meg a magyar ifjúság legjobbjait, hogy legyenek a magyar népnek olyan vezetői, legyenek az Egy­háznak olyan veretű papjai, mint .(mi­lyen volt városunk nemes szülötte Krisztusnak hűséges, igaz papja, dr. Pa­dos Gábor. rr Az Ipartestület közgyűlése ^-Őszinte írás...-^ város közönségével. Ezeket a gyerme­keket már nem kell féltenünk, hogy el­kallódnak a magyarság kis seregéből s talán velük azokat a falvakat, esz imá­kat sem, ahova visszamennek, ... — mert ők visszamennek. Ezúton is megköszönjük városunk előkelő magyarszivű családjainak, hogy kicsi székely vendégeink fogadásában,, vendégszerető ellátásában a kollégiumi Képzőtársasági vezetőségének oly lelke­sen siettek segítségére. Két hadiárvát fo£ felnevelni az Ipartestület — A Pápa Ás Vidéke Ipartestület F. hő 2-án tartotta meg a Levente Egye­sület székházában rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésen az 1. fokú Iparfunó­sáuu dr. Hermáim László városi főjegy­ző képviselte, mint iparhatósági biztos. A közgyűlés Hajnóezky Ferenc er­nök tartalmas megnyitó beszédévei kezdődött, melyben vázolta az elmúlt év nehézségeit és jóleső érzéssel mutatott rá arra, hogy szorgos munka- és után­járással az anyaggazdálkodás terén mit tudtak elérni. A közgyűlés elfogadta az 1942. év zárszámadását s ugyancsak jóváhagyta az 1943. évi költségelőirányzatot. A költségelőirányzatban a tagdíjaknak 1 mérsékelt emeléséhez a közgyűlés hoz­zájárult. Ismertelte a vezetőség a had­ba vonult iparos társaknak segélyezési akcióját, melynek keretében a múlt év­iién 1937 pengőt osztottak szét. Hozzájá­rult a közgyűlés ahhoz, hogy e célra to­vábbra is az 1942. évi tagdijak 100 o/ 0. a szedessék be. Megválasztotta a közgyűlés a szám­vizsgáló bizottságot. Az év elején el­hunyt számvizsgáló bizottsági elnök Ná­nik Pál emlékét jegyzőkönyvben örcki­telték meg. A tárgysorozat letárgyalása után a közgyűlés áttéri a mai viszonyok szülte anyagbeszerzési nehézségei' (hiegvitatá­sára. Ezzel kapcsolatban a szakosztá­lyok feltárták nehézségeiket. Az elnök ismertette a mull év e téren végzett i munkáját s megállapította, hogy orszá­gos viszonylatban is elég szép ered­ményt értek el. A közgyűlés felkérte az elnököt, hogy a továbbiakban is tegyen meg minden lehetőt a nehéz helyzet ja­! vitására. Ezek után az előző rendkívüli köz­gyűlésen megválasztott, — de akadá­lyoztatása miatt jelen nem volt — ügyész, dr. Rédei Tibor szólalt fel. Meg­köszönte a beléje helyezett bizalmat, összetartásra és vállvetett munkára kér­te az Iparostársadalmat. .Megemlékezett még a közgyűlés dr. Antal István miniszter, orsz. képviselőnk legújabb magas kitüntetéséről és távirat­ban üdvözölve, további értékes támoga­tását kérte. Az elnök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogv két hadiárva felneve­lését vállalja s ennek keresztülvitelét és módozatainak meghatározását az Elöl­járóság elintézésébe utalta. Tehetségkutatás magyar módra Erről beszélt Komjáthy István, a besztercei gimnázium fiatal, lelkes ta­nára. a besztercei diákok itteni előadá­sán. Huszonhárom kis magyar jött el hozzánk a magyar művelődésnek, Er­dély legkeletibb, legfenyegetettebb hely- ! zetű végvárából, a kollégiumi Képzőlár­saság műkedvelő csoportja látogatásá­nak viszonzására. Ez a csoport április 29-én Besztercén is előadta Tamási Áronnak Csalóka Szivárvány című szín­darabját. Az előadáson a szerző is meg­jeleni. Beszterce magyar társadalma ma­gyar-üggyé tette a pápai diákok kullúr­teljesltményének a méltánylását. Az előadás 1000 pengőn felüli bevételt je­lentett az erdélyi szórvány-magyar gyer­mekek neveltetésének céljára. A besz­tercei gimnázium, mely diákjaink ottani szereplésének előkésztéséi vállalta, szór­vány-magyar missziót teljesít, amennyi­ben a tehetséges magyar gyermekeket gyűjti szárnya alá a nemzetiségi lakos­ságú környékből. A besztercei gimnázium igy össze­gyűjtött növendékeinek egy csoportja jött Pápára, hogy tanúságot tegyen azokról a képességekről, melyeknek ki­bányászása a besztercei gimnázium ma­gyar tanárainak önként vállalt hivatása. Komjáthy István tanár úr vezetésével és Jánosi Sándor erdélyi lövészkerületi előadó gondozása alatt mutatta be ön­magában a székely tehetséget a 23 besz­tercei diák a pápai leventeotthon nagy­termében május 3-án. Előadást tartot­tak a szórvány-magyarság életéneik ne­hézségeiről, szavaltak, irodalmi művei­ket mutálták be a zsúfolásig megtelt te­remben, ahol a közönség első sorában a polgármester úr is megjeleni. A szé­kely diákok talpraesett magatartása, ízesen szép beszéde, finoman kidolgozott népi tánca igazán megszerettette őket a Honvédeink előtt nincs akadály. A vidéki sporltudósításról. Kedves Szerkesztőm! Nagy elősze­retettel böngészem a sportlapok tudó­sításait. Különösen hétfőn reggel merü­lök bele a lapok betűtengerébe, hogy ki­halásszam belőle egyik-másik pápai esa- 4 pat győzelmének pontyát. Nem az én hibám, hogy a pontyok helyett mostan­ság elmerült reménységek kerülnek a horogra! A tudósítások első eselvetese a csapatösszeállítások közlésénél lelhető fel! Micsoda nevek, milyen, soha nem hallott csatárok szerepelnek a pápai csapatokban! Utánajártam a dolognak. Az eset igy fest: A helyi tudósító telefonon leadja, teszem azt, a Vasi Harsonának a Kini­zsi alábbi összeállítását: Najíyf! — Bcjlc. Kovács — Cser­mely, Burján I.. Romvári — Dobos, Szabó, TemiesI, Zámbó, Erdödy. A neveket szépen, értelmesen, szó­tagolva bemondja. B. — mint tavasz, Ő, — mint eset, J, — mini kalász. És így tovább. Itt tehát nincs sem hiba, sem félreértés! Sajnos, a drót túlsó ol­dalán az értelmes bemondás halk, de annál zavaróbb mellékzöngéket kap. Csak i|gy lehetséges, hogy a Vasi Har­sona hétfői sporltudósitásában a Kini­zsi fentebb vázolt összeállítása imigyen jelenik meg: Hadíii — Gőte, Kopács — Szergej, Durjálk, Lonibmári — Dohos, Savó, Lel esi, Gáüiigjó, Belfödi. Igenám! De a Vasi Harsona sport­tudósítója egyszemélyben a Szanyi-Hir­lap sporttudósilását is ellátja, minek kö­vetkeztében a Pápáról kapott és áltaia az utóbbi módon értelmezett csapat­összeállítást ismét hamarost telefonba mondja. Szépen, értelmesen, mint ahogy az ilyenkor illik. Nincs is semmi niba, semmi félreértés! Csupán az a fránya derót csavarintja meg egy picinykét a játékosok neveit. Na, nem nagyon! Az­ért a szótő majdnem mindenütt megf­marad. Egy kis ablaut meg nem árt! Egyszóval a Szanyi Hírlap hétfői szá­mában a nagy ludósiiás homlokán az alábbi csapatösszeállítás olvasható. Laczlfí — Lelte, Nyomás — Nyer­-e jj, Fúrják. Lombard'' — Okos, Savó, Belest", Csángó, Vergődi. Igenám! Csakhogy az utóbbi sport­tudósító rendkívül serény ember! Még vagy nyole-tiz harsonának dolgozik. Szerencsére ezek már kisebb lapok és hetenként csak egyszer jelennek meg. De a sporlludósitás ezekből sem hiá­nyozhat ! — Fenti barátunk azonban hétközben elvesztette újságírói jegyze­tét, amiből a csapatösszeállítást produ­kálni alkalma lenne! A Marcaltő és Vi­dék? c. sajtótermék szerkesztője sürgeti a sportjelenlést. — A felállítást, a felállítást! — Ez érdekli az embereket! — A jegyzetet elvesztettem, de emlékezetből lediklálom a Kinizsit! TeháI: emlékezetből! Szinte természetes, hogy a Szanyi llirlap-bím közölt, kissé módosított csapatösszeállítás a Marcaltő és Vidéké­hen a hü emlékezel tükörképe gyanánt igy jelenik meg: Nádor — Vadász, Sajtoló — Hu­szár, Faragják, Hitel — Eszes, Turó, Giibicz, Telepes, Nyögő. Összehasonlítva azt az 'összeállí­tást a Szanyi llirlap tudósításával, nem tagiadhaló, hogy a kettő között van bi­zonyos asszociációs-viceverza. Az már szinte mellékes, hogy a sporlludósitás dzsungelében szépen, halkan elkallódott a Kinizsi és megszü­letett egy olyan csapat, amelynek játéko­sai a Hold gyepesített pályáján játsza­nak ... Talán éppen bajnokit a jobb sorsra érdemes szanyi leventékkel... Minek utána levonhatjuk a tanul­ságot, mely szerint: fő a pontos névbe­mondás! Vagyok Szerkesztő Úrnak szégyen­letében ismét lesre-álló diihöngője: FIGYELŐ. \

Next

/
Thumbnails
Contents