Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-05-02 / 18. szám

PÍM ÉSVnAR 1943. május 2, vasárnap rnammmmmmmmmmmnKxammammmmam mellé nagyobb darab tanitóképzőinlé­zeti tanári kalácshoz jussanak. És itt eljutottunk a tanárválság! má­sik okához. az anyagi ügyekhez. A polgári iskolai tanárság jól tudja, hogy ma nem időszerű ilyen kérdések­kel foglalkozni. Nehéz, sorsdöntő napo­kat élünk. Szétforgácsol atlan nemzeti erőkre, teljes-értékű harcosokra van szükségünk künn és idebenn egyaránt. Becsületes tűrésével, erőinek igaz ma­gyarhoz illő felajánlásával és a jobb jö­vendölje veteti hitével vár a polgári is­kolai tanárság. Ez a méltóságteljes vá­rakozás bizonyára meghozza a maga eredményeit! * * * Városunk kulturális életében jelen­tős szerepet játszik az itt működő négy polgári iskola. Ai75 éves jubileum az ő szerény ünnepük is. Az elmúlt tanév- ! ben 1035 nyilvános és 230 magántanuló, összesen 1265 tanuló látogatta a polgári iskolát városunkban. Ha ezekhez hoz­zászámítjuk a városunkban egyre na­gyobb népszerűségnek örvendő -s az idők intésére létrehívott állami polgári iskolai előkészítő tanfolyam 120 felnőit hallgatóját, olyan létszámot kapun*, amely aláhúzza ennek az iskolatipus­nak helyi jelentőségét is. Nem von le ennek a számnak értékéből és jelentősé­géből semmit az a körülmény, hogy vá­rosunkban két gimnázium is működik, szintén eléggé magas tanulói létszám­mal. — A polgári iskola nem akar ki­tűnni és hivalkodni nagy népszerűsé­gével. Csak az akar maradni az elkövet­kezendő időkben is. ami a múltban voli: építő részese, csendes, de lelkes munKá­sa a magyar kulturális életnek! Vesziely László. Leányifjúságunk Mária-napjai | képzősei, licistái, polgáristái, a Mária­leányok és kongreganisták ezernyi lány­gárdája hódol május elsején a Szeplőte­len Nagyasszony előtt. Hitet akarnak tenni, hogy a hazát és jövőjét a mai női lelket megmételyező frivolitássai csak­azértis szemben épitő máriás-lelkiség­gel szolgálják! Az ünnepségek sorrendje: Május 1-én reggel 8 órakor a leánv­ifjúság közös áldozása a nagytemplom­ban. Délután 5 órakor ugyancsak a nagytemplómban közös felajánlás a Szűz Anya Szeplőtelen Szivének, engesz­tel.) ájlatossággal. Azengesztelő óra ele­jén Németh József apátplébános szól a leányokhoz.. Ehhez az országos ünnepséghez kapcsolja kerületi gyűléseit és új tagjai- | Anyaszem Egy kis veréb, egy csöpp veréb esett az útra épp elébb Repülni próbált. Leesett. Oh szörnyű, szörnyű baleset! Kis csőre bús sírósra áll: jaj, anyja ha rá nem talál, mi lesz vele, mi lesz vele?! Kis szeme könnyel lett tele. Könnyében megláttam magunk 1, pityergősre ferdült szavunk; inert mi is, mikor repülünk, sokszor a földre kerülünk. Hősködve feljebb indulunk,) mint gyenge izmunkkal birunk s úgy járunk, mint a kis veréb, mely porba hullott az elébb. ... de anyja egy ágról lesi, hogy siró fia keresi. Miig anyánk szeme megtalál, hiába les ránk száz halál! MAGASI ABTCB. nak felavatását az Irgalmas NővéreKirá­nyításában működő Mária-leányok Egye­sülete is. Május 2-án, vasárnap délelőtt 8 órakor a,zárda udvarán Keller Lajos, Jazarista atya, az Irgalmas Nővérek or­szágos igazgatója tábori misét mond. Ezen a szentmisén a város leányifjúsáiga közös engesztelő szentáldozást végez. A Mária-leányok délelőtt 10 órakor diszgyülést tartanak a zárda dísztermé­ben a kerület vidéki Mária-leány körei­nek részvételével. Délután 4 órakor Stadler Frida iró­nő beszél a zárda polgári iskolájának Anyák-ünnej>ségén 5 órakor a leányifjúság körmenete a zárda kertjében a Szeplőtelen Szűz szobrához. — Hörcsöfcy. — A MULT MOSOLYA Irta: Jászai József. Apáink az ő fiatal éveiket emleget­ték, mint a legszebbet, legjobbat, amely­ben élni egyáltalán érdemes volt. Mi, akik a Ma történelmi idejének hordozói vagyunk, a mi gyermekkorunkat mesél­getjük gyermekeinknek, nyitogatjuk es után a korcsmában keresett a szomjú­ságára és fáradtságára enyhülést. A be­vetődött gazdákkai meghány tők-ve tették gondjaikat. Többek közölt azt is, nogy az ő kis falujukban még sohasem volt feltámadás. (A hiúság is börzőgette őkel­A 75 éves polgári iskola ... (A mult heti cikkünk folytatása.) Az értékben és szerepének fontos­ságában megnövekedett polgári iskola két nehéz problémája megoldását várja a 75. esztendő mesgyéjén. Az egyik a polgári Iskolai művelődési anyag mo­dernebb megválasztása és elrendezése, a másik: a szél boni ló polgári iskolai ta­nári rend egybefogása 'és egiybelanása méltányos és csábítóbb anyagi lehető­ségek megteremtése által.' A tantervi kérdést a jubileumi esz­tendő valószínűleg meg fogja oldani. Hisszük, hogy kormányzatunk teljes mértékben tudatában van a megoldás szükségességének és sürgősségének. A polgári iskola az élei iskolája. Kisze­melt tantervi anyagát elsősorban ehhez s csak másodsorban a járulékos szem­pontokhoz kell szabnunk. ; Nehezebb, mert nehezebben meg­oldható problémája a jubiláló polgári iskolának az egyre vészesebb méreteket öl íő tanárhiány megszüntetése. Ha a dolgok mélyére tekintünk, kél okban kell megtalálnunk a polgári iskolai tanárválság gyökereit. Az egyik: a polgári iskolák számának örvendetes gyarapodása s ezen belül is egyes. — főleg központosán fekvő — polgári is­kolák .tekintélyes I Iszámnövekedése, amely az osztályok számának gyarapítá­sát kívánja meg. A íanári utánpótlás minden mesterkedés ellenére sem áll arányban az évi szükséglettel. Hiába sza­badítják fel a szegedi Tanárképző Főis­kola harmadéves hallgatóit és hiába en­gedélyezik az elemi iskolai tanítók gyors átképzését, a tanárhiány egyre vészesebbé vátrk Mn m/ír ott tartunk hogy 'egyes, vidéki polgári iskoláknál négy osztály melleit csak kél okleveles polgári iskolai tanár van. Az általuk el nem látott órák laiii'tók, hitoktatók, lel ­készek, óvónők s egyéb, más foglalko­zású óraadók kezébe jutnak. Ha pedig a polgári iskolai tanítási munkára nincs vállalkozó, óracsökkentéssel, óraössze­vonásokkal egyenesítik ki a tantárgjdel­osztás ferdeségeil. Hol vagyunk ma már az 1927. évi'XII. t.-c. végreha jtási utasí­tásának allyl a megszorításától, hogy polgári iskolában csak polgárt iskolai képesítéssel biró tanárok, illetőleg ké­zimunka vagy ének tanítására képesített tanítók taníthatnak? A lezárt sorompók azóta megnyíltak a középiskolai taná­rok. a gyorsan képezett polgári iskolai nyelvmesterek, sőt, legújabban az elemi iskolai tanítók előtt is. Minthogy azon­ban a középiskol ti tanár. — amennyi­ben gimnáziumnál nem tudna elhelyez­kedni, inkább i páros tanociskolához megy (kedvezőbb anyagi viszonyok kö­zé!), megkezdődik a középiskolai tanár­ság tisszaözönlése. A hirtelen felszaba­dított harmadévesek közül pedig nem sok marad meg a tanári pályán. Elhe­lyezkednek a gazdasági, kereskedelmi életben vagy továbbtanulnak, hogy vé­konyka polgári iskolai tanári kenyerük Tisztelettel értesítem kedves üzlet- I feleimet és barátaimat, hogy üzlete- I met áthelyezem május 1-én Horthy Miklós út 3. szám alá. (Pápai Takarékpénztár épület.) Felajánlom továbbra is szolgálatai­mat és kérem nb. pártfogásukat. Veszeli Ferenc festék és olajkereskedés. ••••••MaH^M A mull év október 31-én és dec. 8-án a katolikus egyház feje, XII. Pius pápa ünnepélyesen felajánlotta az egész emberiséget Mária Szeplőtelen Szivé­nek. Tette ezt azért, hogy a testi és lelki gyötrelmekbe elmerült emberiségnek Égi Pártfogót keressen. Isten Szent Any­jához fordult, hogy anyai hatalmával közbenjárónk legyen, irgalomra indítsa Krisztus Királyunk Szivét az emberi ér­zésekből annyira kivetkőzött világ iránt. A Magyar Lányok Katolikus Ak­ciója ragaszkodó tisztelettel kapcsoló­dik bele XII. Pius engesztelő imahad­járatába. A magyar tavasz szépséges napját május elsejét külön szándékkal imanappá leszi. Az egész országban makulátlan leányi el kek ajánlják eletü­ket a Szeplőtelen Szűz Szivének engesz­telésül a békéért, a jónak, a tisztaság­nak az igazságnak győzelméért. A ma­gyar leányok a Magyarok Nagyasszo­nyának akarják ezt a virágos május el­sejét visszaadni! 52 évvel ezelőit isten­telen és haza fia tl a n elemek clrag'ad'táK ezl az ünnepies hangulatú napot a ma­gyarok Védasszonyától és azl saját lé­lek mérgező. országgyujtogaló tanainak, vallásellenes és egyháztámadó, hitet és hazafias érzést gúnyoló elveiknek, vér­ben és lázadásban fogant eszméiknek >ünnepévé avatták! Ezzel megsziehtség­telenitették Mária gyönyörű hónapját. Ezeken a május elsejéken magyarok ez­reit ingerelték hitük és hazájuk ellen nemzetközi forradalmi hazugságaikkal. Volt ebben az aljas merényletben, ördö­gi taktikában, a szép máriás májusnak félszázados megrablásában valami lehe­leden sátáni dühöngés, a nagy bibliai sátántaposó Szűz ellen! Tudták. — hisz ez a sorsuk! — hogy előbb-utóbb szél­zúzza a fejükei az Ö tiszta ereje! Annyi és annyi hazafias mozgalom adta már vissza május elsejét újra a nemes elvek ünneplésének. A Magyar Lányok Katolikus Akciója is a hatalmas Szűznek, Isten Szeplőtelen Anyjának ad­ja oda egészen ezt a napot. Azt akarják, hogy a munkás Krisztus dolgoskezíí Anyjának szenteltessék ez a nap. és vele május hónapja legyen ú jra egészen Má­riáé! Legyen ez az ünneplés: engesztelés a hazafiad m május elsejék lélekgvilko­lásaiért! Legyen ez az ünneplés: .llakorás minden Isten- és egyházellenes és Má­riát sértő támadással szemben! Legyen ez az ünneplés: hitvallás, ország-világ előtt szentistváni, ősi ma­gyar, máriás lelkületünknek, hitünknek megvallása! Legyen ez az ünneplés: esdeklés a meghallgatás biztos reményében, hogy győzzenek a magyar fegyverek minden gonosz ellenségen! A pápai katolikus laányifjúságszív­vel-lélekkel hazafias lelkesedéssel sora­kozik az ünneplők táborába. A gyárak, a Nemzeti Munkaközpont leányifjúsága, a Dolgozó Leányok, a Nőnevelő-intézet, az áll. poljári. a Ranolder-inlézet tanító­vil ági íjuk Aladdin lámpásával az elmúlt idők kincseskamráit. A mi utódaink ta­lán éppen erre a terhes és küzdelmes időkre mutatnak majd rá, mint szép és boldog időre, amelyben élni olyan jó volt! így lesz. nem így lesz? Nem tudni, ígnoti nulla cupido! Senki nem vágyód­hatik jobb után, mint amennyit a képze­lete a valóság ruháiba öltöztethet. Talán nem lesz hiábavaló a Mult hasadékain át bepillantani a letűntidoK­be! Az akkori emberek élete is lelve volt küzdelemmel veszkődéssel. A különbség! talán csak annyi voli: az akkori és mai idők ék;le közölt, hogy akkor tahin töob volt a mosoly, inig most inkább a fáj­dalomból jut több az élők vállaira. A Mul derűs-könnyes mosolyából mulatok be néhányat. Legyen búfelej­tővé annak, akit az Élet nagyon meglá­togatott. találjon benne pihenést az, aki léleknyugalmat óhajt! Ahol egyszer valt csak feltámadás Édesapámmal történt hatvan-egy­néhány évvel ezelőtt, abban a boldog béke világban, melyben a keserűség mér­legserpenyőjét a másik oldalon a derű, az öröm egyensúlyban tudta tartani. Akkoriban egyik győrmogyfai, falu­ban tanítóskodott. A kis falucska filiáli­sa volt a szomszédságban lévő nagyobb községnek. Mint ilyennek temploma ugyan volt, de pap csak másodvasárna­ponként misézett benne. Éjféli misiére, feltámadásra, búzaszentelésre, Vendel­napi körmenetre a Materbe jártak a hí­vek. Történt, hogy a Mater kántora az egyik nagyhéten látogatóban volt a filiá­lis község'l>en. A magánügy elintézése méket, mivelhogy akadlak közöttük egy­néhányan, akik düllesztett mellel vall­hatták magukat nemeseknek.) A mes­ter úr vállalkozó kedve, vagy csak az elfogyasztott literek tették-e, határozat­ba ment, hogy igenis csinálnak az ő falujukban is feLámadást. A mester úr vállalkozott rá, hogy húsvét reggelén, jó korányosan átjön a fillál isba és megcsi­nálja a körmenetet, ö lesz a pap, édes­apám pedig, a fiatal segédtanító lesz a mester. Másnap olyan meszelési láz csapta meg' a falu asszonyait, amilyen azóta sem. Kent az egész falu, mármint az asszonynép a ház falát. Volt olyan, aki húsvétra virradóra le sem húnyia a szemét izgalmában. Meri nagy dolog is ám az, ha egy községben először van feltámadási körmenet! ők pedig: arra készültek. Húsvét reggelén alig bukott fel a nap a szemhatár fölé, a község minden épkézláb embere a templomban szoron­gott. Harangzúgás mellett indult meg a menet Az umbella mellett jobbról és balról az elöljáróság'. Előtte a gyerme­kek és a férfiak, mögötte az asszonynép. Az umbella alatt, szép ünneplő feketé­ben, a Mester úr, kezében a föllámadt Isten-ember szobrával. Volt zászló, csengetyű-harang, és volt égigcsapó ének: Föllámadt Krisztus e napon! A püspökvárban ugyan csak né­hány nap múlva hallották meg a kör­menet különben ájtatos énekhangjait, de a válasz, amit a Mester úr kapott, igen lehűthette a különben jeles férfiú ilyen irányban is buzgólkodó szándékait, mert attól kezdve egyszersinindenkorra el­ment a kedve a fel támadási körmenet rendezésétől.

Next

/
Thumbnails
Contents