Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-04-25 / 17. szám

40. évfolyam, 17. szásr. Pápa, 1943. április 25., vssárnap PÁPÁ ES YL tTWW MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10— P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY POLITIKfil HETILAP. Felelős szerkesztő: Korányi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Miii^nwBiflni Magpr Feltámadás Haldoklik a tél, itt van a tavasz. Frissebben kél a nap, délcegen jár s ka­rikás ostorával mint egy fényesarcú le­gény messze hajija a kék égről a téli szürke féllegeket, messze űzi, a földeikről! a tél sivárságát. Kizöldül a természet s frissen, elevenen nyújtózkodnak a ve­lések a határban. Elmúlt a nagyböjt, ránkköszöntött a feltámadás ünnepe. Az ébredő termé­szet igézetében átéltük élő lélekkel a nagyhét mélységes szertartásait. Nagy­csütörtökön egy asztalhoz ültünk az Úr­ral és elgondol Luk: Istenem, de jó lenne, ha a magyar asztalhoz mindnyájan úgy hozzáférnénk, rend- és rangkülönbség nélkül', mint Krisztus asztalához. Nagypénteken átéltük az Úr halálá­nak titkát, aki azért halt meg, hogy mindnyájan egyek legyünk Őbenne. Nem szólamban, diszmagyarban és poli­tikában, hanem lélekben és igazságban, i Majd ránk virradt a nagyszombat j föl támadást váró hangulata és a feltá- j inadás diadalmas hozsannája. Az Úr dia- j daJmas feltámadása, a mi felíámadásun- i kat, a magyar feltámadást juttatta eszünkbe. A feltámadás az élet jogának dia­dalmas meghirdetése. Isten nem akarja, hogy csak egy is elvesszék abból, ami van. Azt akarja, hogy mindenek megtar­tassanak. Jó ezzel az égi bátorítással most telemeriteni a lelkünket és a ma­roknyi nép szorongó viszolygásából föl­emelkedni az önbizalom napvilágos, biz­tos útjára. Ha ilyen viharba is állított bennünket, a Gondviselés, nem azért tette, hogy elpusztuljunk benne, hanem azért, hogy a viharban küzdve, erőre kapjunk és újra megalapozzuk önma­gunkban a további élet jogát. Ezzel a hittel felvértezve, megerő­sítve várjuk bizalommal a magyar fel­támadást. Ilyen reményekkel eltelve vegyünk részt a magyar nemzetépítő nagy munkában és fajtánk iránti égő szeretettel vállaljuk a munkát, amelyet a Gondviselés ránk bizott. Fajtánknak ez a fanatikus szeretete hassa ál egész gondolatvilágunkat, legyen mozgatója minden cselekedetünknek! A szerétel hegyeket tud megmozdiiani, minden akadályt játszva lud legyőzni, megbe­csülést szerez munkánk számára mások előtt s kölcsönös megértést, termékeny harmóniát tud teremteni egymás között testvér és testvér, magyar és magyar kö­zött. Nem volt még történelmünknek olyan fekete nagypéntekje, amely után fel ne virradt volna a diadalmas feltá­madás. Nem szabad a nagypéntek fáj­dalmának bennünk mindent elsorvasztó, cselekvést bénitó általános érzéssé ha­talmasodnia! Bármilyen kegyellenül is tipor rajtunk keresztül a sors forgandó kereke, bármilyen széles rendet is vág a halál rideg kaszása, nekünk annál szo­rosabban össze kell bújnunk, annál na­gyobb szeretettel kell egymás kezét megfognunk és csorbítatlan hittel tekin­tenünk a szebb, a diadalmasabb jövőbe. A Feltámadl segítő kegyelme véd­je, oltalmazza, segitse mindazokat, akik a nemzetmentő nagy munkában jószán­dékkal, minden erejükkel vállvetve, együtt dolgoznak! De sújtson le az C) keze azokra, akik e várva-várt magyar feltámadásnak vétkes közönyükkel, min­dig külön utakon járó elgondolásaikkal kerékkötői. Megyénkben járt a pápai nuncius Angelo Rotla érsek, a Szentatya magyarországi követe múlt szerdán Veszprémbe érkezett, majd Dr. Czapik Gyula megyéspüspökünk, a főispán s mások kíséretében Somlószöllősre uta­zott, ahol meglátogatta a menekültek táborát. A menekültekkel szívélyesen el­beszélgetett és a pápa nevében ajándé­kokat osztott szét közöttük. Az asszo­nyok és gyermekek szentképeket, ima­és énekeskönyveket, a férfiak pedig egy kis dohányravalót kaptak tőle. Ebéd után a nuneius búcsút veítl veszprémmegyei kísérőitől és tovább utazott Sárvárra, az ottani menekült tá­bor meglátogatására. Honvédéin!! OzenneH... Valahol 1943. ápr. 11-én. Kedves Főtisztelendő Tanár Úr! Boldog és kellemes húsvéti ünne­peket kívánok a Főtisztelendő Tanár Úrnak és valamennyi Pápa és Vidéke Olvasónak a frontról, magyar honvéd szivem egész melegével: Kenrenes Lőrinc karp. őrmester. A Falusi Tehetségmentő Alap munkája A magyarság legtörzsökösebb réte­gét alkotó parasztság fiai a tanyai és fa­lusi házaljból a pénzhiány és távolság miatt nem juthattak abba a helyzetbe, hogy iskolákat végezzenek és ha arra alkalmasak, vezetői tegyenek a társadá­lomnak. Ezen az évtizedes hibán s a magyarságra csaknem végzetessé válha­tó hiányon segített a kultuszminiszter, amikor megindította akcióját, mely az országos magyar tehetségmentés < ne­vet viseli. A mult év májusában a kísérletek tanulságai alapján megindult az akció teljes erővel. Egészen sajátos magyar módszerrel, választották ki az iskolázás­ra érdemeseket, összesen hatszázat. Az arra érdemes jelölteket a tanítók válo­gatták ki. Előzőleg még otthon a falusi vagy tanyai elemi iskolában Írásbeli dol­gozatokat készíttettek velük, azután az ország 75 gimnáziumában kitűzték a te­hetségvizsga napját. A mult évben a vizsgák feldolgozá­sa után (300 magyar fiút hívtak be a kü­lönböző gimnáziumokba. Egyenlőre még csak az első félévi eredmény alap­ján lehel áttekinteni a tehetség-mentést, de már ez (is azt mutatja, hogy az akció jó úton halad. A 600 középiskolába ke­rült tehetségesnek 43.6 százaléka kitű­nően és jelesen végzett az első félévben. Erősen jórendü tanuló, tehát több volt a jelese, mint a kettese: 34.4 százalék­nak, jórendü volt 15.9, elégségesrendű 5—8 százalék, elégtelen osztályzatot pe­dig mindössze csak egyetlen diák kapott. A gimnáziumi tanulmányokat ezek közül a következő évben csak azok foly­tathatják, akik a főbb tantárgyak felé­ből legalább jeles osztályzatot értek e!. A 600 tehetséges:közül tehát a félévi ér­tesítő alapján 78 százalék fog továbbra is gimnáziumba járni. A mult évi tapasztalatokat is érté­kesítve az idén f. hó 18—20. napjain vol­tak az újabb tehetség-vizsgák a követ­kező iskolai évben behivandók számára. Városunkban a bencés gimnáziumban és a ref. gimnáziumban az idén is vizs­gáztattak. Tavaly is és az idén is nagy azon­ban a panasz a környékbeli iskolaveze­tőkre. Nem hirdetik ki kellő időben a vizsgákat és így nagyon gyéren jelent­keznek a környékbeli falvak gyerme­kei. Pedig nem akarjuk elhinni, hogy a Bakonyalja községeiben ne akadna sok­kal több tehetséges, szegény, falusi gyer­mek. A magyar jövő építésének nagy munkájában mindenkinek egész szívvel­lélekkel k'pül résztvenni, s semmi más nem kell hozzá, csak jóakarat és ügy­buzgó ság Húsvéti remények Tamás Ádámnál többet vétett, mikor ném hitte a húsvétét. Péter is sírt egy bús sarokban, mikor a szikla már szétrobbant. Szivárványzott Magdolna könnye; Jaj, mintha ott a Mester jönne! S nem zártak már a zárt falak, a Mester rajtuk áthaladt. Én vagyok — szólt — mitől félnétek ?! Meghalt a sátán, meg a vétek! Látták, sebes a keze, ujja és felharsant az alleluja. Az utcákon nagy zsivaj támadt: A Názáreti, él, feltámadt! Nem rabbilincs már Ádám vétke, böjtjeinknek Bárány az étke! * Minket is, Uram az vigasztal, ha néha nem terül az asztal; megbocsátod, mit népünk vétett s elküldöd a magyar húsvétét. MAGASI ARTÚR. fl Bencés DiáhegyesOlet Czapik Gyula megyéspüspök a Kai. Körről Dr. Czapik Gyula megyéspüspö­künk. a Központi Katolikus Kör új egy­házi elnöke ismerkedési est keretében tartotta meg székfoglalóját. — Szerelem a Katolikus Kört. — kezdte beszédét. — mert a társadalmi munkában is helyét álló katolikus esz­mét hirdeti. A katolikumnak kél moz­gatóereje van: a hitélet és a társadalmi élet. A katolikmn akkor emelkedik ma­gasra, ha mindkettő, vagyis a hitélet is és a társadalmi élet is egyaránt érvé­nyesül. A Központi Katolikus Kör e ket­tőnek az egybekapcsolását hirdeti. — De azért is szereti a Katolikus Kört. — folytatta szavait, — mert tagjai­tól öntudatos, krisztusi hitet követel es tagjaitól nemcsak a katolikus hitet kí­vánja meg, hanem elvárja annak az elet minden sikján való érvényesítését. — A Katolikus Kör lag'ja, — mond­ta emelkedett hangon a püspök, — aki hitével, katolicizmusával öntudatosan áll helyén, mindenki számára csak ál­dást jelent. Legyen bár államférfi vagy hivatalnok, katona vagy bíró, bankár vagy kereskedő, iparos vagy földmives mindegy, ha szive és élete mélyéig katolikus: a jogot, igazságot és a szere­tetet valósítja meg. Ettől pedig nem kell félnie a világnak, sem más vallásának, sem az idegennek. F. hó 17-én. szombaton tartotta meg a pápai Bencés Diákegyesület évi köz-­gyűlését a tagok szép számának részvé­tele mellett. Elsőnek gróf Es!erhá,zy Ká­roly, mini az osztály elnöke szólalt fel és meghatóan szép beszédben emléke­zett meg a fővédnök. Kelemen Krtzosz:­loin főapát 10 éves jubileumáról'. Mél­tatta működését, amely immáron orszá­gos méretű s rámutatott a 10 év ered­ményeire. Ez a nap nekünk — mon­dotta az elnök — családi ünnep is, hi­szen egy kicsit magunkénak is szeretjük •vallani, mert annyian ismertük mlégf mint tanárt és mert a hála és szeretet kötelékei a bencés rendhez fűznek.« A beszéd után a közgyűlés távirati­lag üdvözöl te a jubiláns főpapot. Ezután Blré Lucián ügyv. igazgató tartotta meg beszámolóját, megemlékezve az osztály hősi halottjairól is. Majd Sül? Gábor fölolvasta pénztári jelentését. Az osz­tály ebben az elmúlt évben is hatható­san támogatta a bencés diákokat és min­den közadakozásban résztvett. Majd indítványok hangzottak el. Szeleczky Gyula ügyvéd, tiszteletbeli tag indítványát emeljük ki: javasolja az Osztály az egyesületi központnak, hogy vállaljon egy vagy két hadiárvát. A köz­gyűlés az indítványt elfogadta. Majd folyó ügyeket tárgyaltak. Az érettségi találkozók időpontját is megállapítot­ták: június 20-ban. Ekkor lesznek az összes érettségi évfordulói találkozók. ARA 20 FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents