Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-03-07 / 10. szám

40 Malta«, 18. szá®. Pápa, 1543. Bárdos K vasária» MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10'— P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklós fő-u. 12 Telefon: 12-72 Kiadóhivatal: Korvin-utca 3 Szociális fSIdbíFtobpoIitílio A nagy nemzeti érdekek szolgála­tában állia Kállav kormány földbirtok­politikája azzal a legfőbb céllal, hogy a magyar , faj megerősítését és a magyar föld egészseges megoszlását biztosítsa. Ezt a kettős célt munkálják a kormány földbirtok politikájának végrehajtó szervei: az Országos Földhitelintézet és áz Országos Szociális Felügyelőség irá­nyításával működő közel száz közjóléti szövetkezet. Az Országos Földhitelintézel mun­kájának terjedelmét és jelentőségét is­mertette a Magyar Élet Pártja legutóbbi pártnapján a Földhitelintézet vezérigaz­gató hely ette se, akinek előadásából aid­ta meg az ország népe, hogy a Földhi­telintézet útján eddig több mint 80 ezer család jutott összesen 323 ezer holdat kitevő tulajdoni, illetve kisbéri éti föld­birtokhoz. Ennek mintegy kétharmad­része az állam földbirtokpolitikai levé­kenyserjé keretében, a többi pedig a Földbirtokpolitika szolgálatában álló magán par cell ázás folytán került a kis­emberek birtokába. Ezen a munkán kí­vül a kormány földbirtokpolilikájának ez a szerve végzi a zsidó tulajdonban volt száz holdon felüli mezőgazdasági jngatlanok és húsz holdon felüti szőlők és gyümölcsösök átmeneti ideiglenes hasznosítását. Ezeknek az ingatlanok­nak a területe közel háromszázezer hold, amelyből 278 ezer holdat kitevő 852 birtok hasznosítása tekintetében döntöttek már, úgy, hogy ebbel 183 ezer holdat az intézet bérletbe ad* 93 ezer holdat pedig házikezelésbe vesz. A kormány más k földbirtokpolili­kai végrehajtó szervének a közjóléti szóvetkezeleknek az a feladata, hogy le­hetővé tegyék a szegénysorsú és sok­gyermekes családoknak földhöz, ntetve kishaszon!)érlethez jutíaiásáí még ab­ban az esetben is, ha az arra érdeme­seknek nincs kellő anyagi erejük. Ezek­kel a kisemberekkel a közjóléti szövet­kezetek nem jótékonyságot gyakorol­nak, hanem lehetővé ieszk a lalpraál­íásukat, hogy <a népes családok ne züli­jcnek szét. Egészeri újszerű, modem el­gondolással nyújtják a kölcsönöket az arra érdemeseknek. «A hiteJ alapja nem anyagi fedezet, mert ezt az érdéit eltek em adhatnak, hanem a meglbizhaíőság, munkakészség lés a munkára terme n­ség. Hosszas környezettanulmáíiinyal vá­lasztják kí az arra érdemes családokat, akijk éppen azért, mert becsületüktől te­szik függővé a személyi hi tett, áLaláoan mintegy 30 százalékkal többet töiiesz­tenek, mint-amennyit a kölcsön feltéte­lei előírnak. A becsületes, dolgozni tu­dó és do 1 Józni akaró magyar népnek ie­het tehát hitelezni akkor is, ha a köl­csönre nem tud kellő anyagi -biztosíték kot nyújtani. A közjóléti szövetkezetek birtokpo­litikája azonban nem merül ki a köl­csönök folyósításában. A sokgyermekes! családok részére .juttatott házakhoz 600 négyszögöles telkei is adnak s gondos­kodnak arról, hogy ezek tulajdonosai hozzáértőén műveljék meg kertjeiket: valamennyi családot szakszerű kerlgaz­dálkodásra oktalnak. így jutott eddig 25885 sokgyermekes család tulajdonhoz, vágy kishaszonbérlethez. « A közjóléti szövetkezelek munkakö­rébe utalt a földmivelésügyi kormány­zat mintegy 15.000 kat. hold 103 holdon felüti zsidóbirtokot s ugyancsak a köz­jóléti szövetkezetek bízták meg az öt holdon aluli zsidó birtokok aprólékos és sok ifáradtsággal járó juttatásával isi. A birtokok kiosztásának előkészítését már az ország mindén részében meg­kezdték, a nagyobb birtokokon pedig folyik a haszonbérleti és telepes cso­portok szervezése és az új telepek felé­pítése. A szerteágazó és bonyolult földbir­tokpolitikai tevékenységet a kormány mindkét szerve mélyen szociális szel­lemtől áthalva fejti kji s ez a földbirtok­poíl'tikai munka biztosítja a magyar faj védelmét és megerősítését, aminek ér­dekében a Kállay kormány már eddig is több eredményes intézkedést fogana­tosított. Statári Varasdy Imre szolgabíró 1778. évi parancsai A társadalom biztonságát veszé­iyeztető gonosztetteket minden kultúr­állam szigorú törvényekkel megtorolja. Minden lehetőt elkövet, hogy az élet és a vagyonbiztonság szilárd alapokon nyugodjék. A bűnöző azonban mindig megkeresi a lehetőségeket, hogy mások­nak kárt okozva gondtalanul tijen. Kü­lönösen nagy a veszély, amikor a nem­zet a megpróbáltatás nehéz napjait éli. Ezért csak örömmel köszönthetjük a legújabb rendelkezéseket, amelyek sze­rint a statáriumot kiterjesztették. A bel­ső front rendje és biztonsága megköve­teli, hogy kérlelhetetlen szigorral ül­dözzék és megtorolják a személy és va­gyon elleni merényieteket. A statárium kiterjesztésének hire a múltra irányította figyelmünket. Fel­újultak városunk réji törekvései, ame­lyekkel Pápa közbiztonságát óvták és védelmezték. Országos rendelkezés Megsárgult és nehezen olvasható sorok 1778-ről a következőket tartal­mazzák: »Veszprémben tartott Genera­lis gyűlésnek alkalmatosságával felol­vasták a Királyi Helytartó Magyar Ta­nács rendeletét, mely szerint megparan­csoltatott a szökevényeknek és más rossztevőknek leábrázclása és az ugyan­azok á I ta 1 e Uu Lajdoniíot t eszközökn ck specificattoja«. „Gsiba fluxiliaristúl ellopott ezüst müvek" Városunk Protocol 1 urna a parancs­nak megfelelően »specificulta« az ello­pott tárgyakat. A kíváncsiság izgalmá­val rohantunk végig a sorokon. A ba­rokk kor pápai úri berendezésének ér­dekes képét figyelhettük meg. A legelső kimutatás, amely páradon értékű tár­gyak ellopásáról tesz tanúságot, azt iga­zolja, hogy a tolvaj értékes zsákmány­hoz jutott. Elsoroljuk Csibáék'tól ello­pott tárgyakat: f , »»Egy arany szerszám fölséges Csá­szár képével, körül gyémánttal kirakva és föjlül koronája hasonló gyémánttal befoglal va. . r Két köves gyűrű aranyból, egyik kők, t másik fehér kővel, mind a kettő­nek szélin gyémánt kövek Két pár ezüst gyertyatartó és két ezüst Tácza. Egy tokbanihat pár ezüst kés, villa és kanál "jel nélkül. Más két különös tok képekkel, villákkal és kanalakkal, azon kívül franczia villákkal és tojás evők­kel. Két pár ^magányos kés és villa, egy ezüst kaián, két nagy gazdálkodó kaián. Egy iczés ezüst kávé kanna, hozzá való tejes kannával ezüstből.« Egy ezüst ezukortartó és kávéskanalak. Egy asztali ezüst eszköz, két ezuk­ros és mustáros kannával. Két öreg' ezüstdugó. Egy nagy leveses ezüst tál 1, belül meg aranyozva. Két ezüst sótartó, két ezüst tányér, egy herbatés kanna ezüst­ből, egy ezüst csokoládés kanna. Egy középszerű réz óra fekete fok­ban. 1 Egy magyar asszonynak való kék aranyos ezüstös ruha; úgy mint szok­nya, váll Tanczli hozzá való gazdag pa­latindlival. Egy Niederlandi csipkébüi való mántedli Táczli és keszkenyő. Egy pár fekete sc lern kapeza és egy zcld alul fótiul arannyal kötött erszény kis ezüst csésze födelével edgtyűtl beiül megaranyozva. Egy hamu vévő ezüst tartó. Egy pár réz és görbén agyazotí mordan«. Akiket köröztek... Nemcsak az ellopott tárgyak jegy­zéke érdekes, hanem a tolvajok leírása its. Aprólékos részletességgel valósággal lerajzolták őket, hogy könnyű legyen a felismerésük. Néhányat, az ereded szö­veg szerint közlünk. »Hernádii János alacson termetű fe­kete hajú sovány, harminc esztendős, egyedül tótul beszél, Szent György vá­rosában örökös rabságíra és munkára Ítéltetvén a vasat összetörvén rövid szűrben és gatyában, mezé J db elszö­kött.« Egészen valószínű, hogy aligha látta városunk zeg-zugos álcáit mert itt könnyen felismerhették volna! Diák visszaélést örökít meg a következő: Bizonyos Hevesi Páj nevű Döbrö­czönyi Deák ki is a Debreczenyi Pro­fesszornak testimoniállsával vagyis Pas­susával küldetett kéregetni, ha valahol taláLatik, mcg'fogassék.« A XVIll. század zsidó bevándorlói­nak két érdekes le'rását találjuk a körö­zött tolvajok között. íBoszkovfcs ZÍVWÓ Yolf nevezető széles vörös ábrázatú, bosszú sárga ha­jú, fekete szakállú, sárga forma szniű németh ruhája, ihason ló teve szőr gfonri bokra fekete bőr nadrágban, hasonló gyapjú strj'mfliben és borjúbőr cipel­lőben, a nyakán vörös vesszős kőzönsé ges keszkenyőt visel és vörös téli kap czáít. Bizonyos zskfó, kinek neve nem tti­datik mintegy 36 esztendő, középterme­tű, barna hosszúkás lellyes ábrázatú, ki­csin hegyes szakáitlú. barna hajú, kék szemű, új iörmá kalapban, sötét barna viselt ruhában, hasonló zsíros bir nad L rágban. Sárga csatos borjú bir czipehő­ben ment el; illetétn partékákaf lopván úgymint: egy Pixis, három ezüst TáczáU filigrán munka Amulet, nárom ezüst sótartó, meg arany gyűrű és két arany gomb.' A szolgabíró szigorú parancsa Az ellopott tárgyaknak jegyzékét és a tolvajoknak leírását megküldték Pápa járás minden községébe. A szolgabíró a kiküldött rendelkezés szigorú paran­csát így fejezi be: »Ezen leábrázolt sze­mélyeket ahol foghattyák jó Őrizet alatt ide Pápára be hozni és a specificalt lo­pott jószágpkbui is akiknél tapasztaltat­nak, nekem bejelenteni kemény bünte­tés alatt az helyiségek hirái el ne mu­lasszák«. Varasdy Imre szolgabíró szi­gorú parancsával fordulunk mi is ol­vasótáborunkhoz. A kiterjesztett statá­rium idejében a belső front biztonsága érdekében tegyünk meg mindent. Ez hazafias kötelesség. Nem ismétlődhe­tik meg 1918, amikor a győztes fegyve­reket az összeomlott belsőfront kiverte katonáink kezéből.' MOLNÁR ISTVÁN Hangverseny A .Pápa városi Közművelődési Egyesület és a Perutz Sport- és Kultúr­egyesület közös hangversenyét hallat­tuk héifőn este a Jókai Mozgóban A Perutz vegyes- és férfikara Szabó Sán­dor vezénylésével lelkes és tömör előa­dásban Bárdos, Rajter szerzeményekéi és a közismert japán »>Hazaszeretet« in­dulót adla elő. A hangverseny kima­gasló szereplői voltak Szabó Sándor, Barabás Sári és Szathmáry Lajosné. Nagyon tetszett Szabó Sándor művészi hegedüjátéka, mely mintha még többet nyert volna mélységben és finomság'­ban. Barabás Sári operaénekesnő p rá­dióból és lemezeiről isméit lágyan csen­gő hangjával gyönyörködtette a papai közönséget. Sok meleg tapsot vihetett maijával a tehetséges és rokonszenved fiatal művésznő, aki nemcsak művészi énekével, hanem szeretetreméltó egyé­niségével is sok sikert aratott. Külön kell méltatnunk Szatmáry Lajosné fi­nom és hatásos zongorakisérelét, mely­nél csak végtelen szerénységét tudjuk többre értékelni. Hisszük, hogy lesz al­kalmunk Szathmáry Lajosnét miinél ha­marabb, mint előadóművészt"is élvezni. A hangverseny után a rendezőség és néhány meghívott vendég a Közpona vendéglő éttermében töltötte el az es­tét az előadóművészek társaságában. - Dr/St ­ARA 20 FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents