Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-02-14 / 7. szám

PÁPA ÉS YIDÉKEi 9 1943. február 14, vasárnap községük határát bővíteni nein tudják, mert azt körülöleli a rédei Esterházyak és az emiitett papnövelde birtoka. Élet­re álmodható lelket nem hoz a világ­ra, mert nem tud megfelelő életkörül­ményt biztosítani számára. Eredmény: Kevés gyermek. Az iskolaköteiíesek száma az 1941/ 12. isk. évben (a vicse- és cuhapusztáról lejárókat leszámítva!) 24... Évi szüle­tés, a-faluban — átlagosan — 3. 1941­bin: egy. Halálozás: évi 3—4; házasság­,. kötés: 1—2. (Dicséretére a nyögériek­• nek. a 24 tanköteles közül 15 vallotta c: magát magyar anyanyelvűnek. Nyeivt vszempontból érdekessége a falunak, ' hogy az idősebb évjáratúak egyformán jól beszélnek magyarul, németül és an­w: gólul.) Haldokló falvak a Bakonyalján. Ezt a címet adtam a műit évben megjelent egyik írásomnak. Pedig akkor Pápanyő­gérről még jóformán semmit sem tud­tam. Csak annyit, hogy létezik. Mosc, besorolhatom ezt is a haldokló falvak közé. Mert ezt is kikezdte a pusztító kór: Mert nemcsak nem éri el a Styx vizét jelentő Oii o/o-os szaporodási ha­tárpontot, hanem annak jóval alatta jiiarad. . • % Jó volna, tha évenkint a, magyar fal­vak népesedési- születés-halálozási ada­tait-megjelentetnék azr illetékesek! A Közvélemény elé a magyar jövőt, éie­tet-haláit mutató számadatokat! Mert ahol a számok betegséget mutatnak, oít akarva-nemakarva meglábtók a baj okait is, és ez orvoslásra adna indíté­kot. Állítom, iamint az egyke, ez a pusz­tító népbetegség, emberi eredetű, keit lenni orvosságnak is> amely meggyó­gyítja! Csak meg kell keresni! Okos, átfogó szociális reformok so­kat tehetnek és tenni is fognak ezen a téren. De tegyenek, is, hogy a bakony­alji fal vak ne a pusztulás, a halál komor gyászhangjait, hanem a felpezsdült Élet ritmusát zengjék a Magasságok felé. Bakonyalja, 1942 Jászai József. •rS''.) t ' - ' ' * ' Felvitel az áflsmi polgári iskola előkészítő tanfolyamra. Lapunk hasábjain; — annakidején j- hirt adtunk arról, hogy a székesfe­hérvári tankerületi kir. főigazgató álla­mi polgári iskolai előkészítő-tanfolya­mot szervezett városunkban a Nemzeti Munka Központ érdekelt séfé be tartozó felnőtt egyének, valamint a helybeli honvédalakulatok részére. Az előkészítő tanfolyam első szakasza f. évi február hó 21-én zárul s febr. 22-én a hallgatók magánvizsgálatai kezdődnek meg. A vizsgálatokat kővetően, március hé l-től az állami; tanfolyam újra megnyiiik A március ho 1-én kezdődő tanfo­lyamra felvételüket kérhetik mindazok a férfiak és nők, akik 18. életévüket már betöltötték s kötelezettséget vállainak 1 árra nézve, hogy a tanfolyam előadásait az esti órákban rendszeresen látogatják. Megfelel számú jelentkező esetén a HALLÓ! HALLÓI Ui clkkl LEVHNTE kéztisztító. Habzó ét tisztítóanyag kapható: VESZELI festék üzletben p APA, FŐ-U. 6. polgári iskola valamennyi osztálya meg­nyílik. A felvett hallgatók 1943. június hóban tesznek magánvizsgálatot. Jelentkezni lehet február hó 27-ém­és március hó 1-én d u. 4—6 óráiig a helybeli Róm. Kat. Polgári Fiúiskolá­ban, (Veszely László polgári isk'olai igazgatónál, az állami tanfolyam veze­tőjénél. A felvételhez szükséges okmá­nyok: állami születési anyakönyvi kivo­nat és elemi iskolai bizonyítvány. Beirá­si-dij nincs, de az első havi tandíjra 10 P előleget kell lefizetniők a beiratko­zóknak. A tanfolyam régebbi hallgatói­tól okmányokat nem kérünk be. A tanfolyamra vonatkozó minden ügyben Veszely László polg. isk igaz­gató ad felvilágosítást. R Városi Zeneiskola tanári hangversenye F. hó 8-án tartotta meg a városi ze- j val, színpompás hanggal 1 és bensőséges neiskola tanári kara szokott évi hang- i érzéssel. Majd felesége Boesánczy Er­versenyét a Jókai-szinházban, intelli­gens közönségünk nagy érdeklődése mellett. Az est gazdag műsora az ó- és új-klasszikus, a romantikus és modern mesterek legszebb müveiből volt össze­válogatva. Már ez is jellemezte az iskola tanári karának célját: zenei tanulmányt nyújtott az érdeklődőknek. Első számként Biber szonátájál hai­lottiikKalnw Mihály igazgató és fele­sége Bocsánezy Erzsébet előadásában. AZ 1600-ás évek német zeneszerzőjének műve mull idők zenei szépségeiről ne­széit. Beethoven világhíres Appasionata szonátáját Sz a Lady né Rrigleviís Irén szólaltatta meg hatalmas technikávatl ,, feltárva a beethoveni gondolatok mély­ségeit. Igen nagy sikere volt. Folytatólag virtuóz művek kerültek! előadásra: Kalmár Mihály Pugnani és Paganini egy-egy művét adta elő a tech­nikai nehézségek könnyed megoldásá­zséfoel Chopin prelűdök és etűdök tol­mácsolásában a nagy lengyel zeneköltő sokoldalú zsenijét tárta elénk. A Böt­csődalban a leggyöngédebb hangulato­kat a szív l.ilkos húrjain szólaltatta ínég. Zongorája élt és végtelen szépségekről beszélt. A műsor második részében a mo­dern műveket Dohnánvitól, Ravel tői, Demissytől hallottuk és befejezésül az igazgató és felesége Frank Cézár natal­mas A-dur szonátáját szól altatták meg, a mű grandiózus páthoszát, sajátos har­monikus akkordikus kromatikáját és Frank egyéb jellegzetességeit megérzé­keltetve. A Pápán még nem hallott mű­nek megérdemelt sikere volt. A közönség megkülönböztetett fi­gyelemmel hallgatta a remekműveket és sok elismerő tapssal jutalmazta az előadó tanár-művészeket. : A jövedelem a Vöröskereszt és a zeneiskola között oszlott meg. Nóta-délután Vasárnap d. u. a pápai N. V. szervezet népzenész szakcsoportja igen kedves és kellemes órákat szerzett nó­ta-délutánjával a szervezet helyiségeit zsúfolásig megtöltő hallgatóságnak. A* nóta-délután jövedelmét honvédeink hozzátartozói számára ajánlották fel. E nemes szándék miatt különös dicséret és elismerés illeti meg népzenészeinket, de a hálás érdeklődő közönséget is, amely jó szívvel felajánlott filléreiért él­vezetes délutánt kapott. A kb 30—40 tagból álló népzenész csoport először Füredi Döme díjnyertes magyar nótáit játszotta a szerző veze­tésével. Énekelt Zsolnai Rudolf. Utána Nyári Lajos játszott két magyar nótát, majd Czágás Erzsébet énekelte el Bir­kás Jenő díjnyertes darabját a szerző kíséreté vei. Ezután fiatalabb prímások, Pádár La jós, Füredi Mihály, Csukárdi István és az öreg zenész, Makkai Lajos vezeté­Az előadást rendezte és konferált Horváth Imre kerületi titkár. A ren­dezésben fáradhatatlan munkátársai voltak Bakos József szerv, alelnök és Szabó Jenő szerv, titkár Fehérnemű varrást és mindenféle iparművészeti munkát vállalok. Horváth Irén Veszprémi út 16. meinna^iH sévet játszott az egyesített zenekar ma­gyar nótákat. A hangulatos hallgatók, a pattogó csárdások a közönség nagy tet­szésére találtak s a zenészeknek soksfeor kellett újrázniok. Mezei Ilonka kedves közvetlenség­gel s nagy beleéléssel énekelt néhány magyar nótát. A nóta-délután fénypontja volt Si­piczky János bankcégvezető szereplése, aki magyar nótákat, csárdásokat és ka­tona dalokat énekelt. Tiszta csengésű hangja, temperamentumos megjelení­tése zúgó tapsokat kapott. Ünnepi beszédet dr. Rédey Tibor, a szervezet elnöke mondott, amelyoen a honvédek hozzátartozói számára tör­tént gyűjtés eredményéről is beszámol Kulturális előadás a Keresztény Munkásegyesíiletbea Az fskoiánkivüli Népművelési Bi­zottság fáradhatatlan kultúrmunkásair nak közreműködésével jól sikerült is­meret lerjesz tő előadási tartott vasárnap d. iu. 5 órakor a ker. szoc. Munkáse>g3 re­i sülét. Az egyesület ifjúsága részéről To­. kai Magda és Petrákovics Erzsi tűntek | ki ügyes szavalatukkal, majd a >Bűnbo­csánat* c. egyfelvonásos színművet hoz­ták színre kitűnő szereposztással, mely­ben Petrákovics Erzsi, Koch József és Csuti László álliák meg derekasan a he­lyüket. Ezután Szalay Lajos titkár az ön­képzés szükségességére mutatott rá, mondván: Minden dolgozó embernek adva van a lehetőség árra, hogy iskola hiányát magánszorgalommal pótolja, fogyatékos ismereteit gyarapítsa, csak akarat kell hozzá és felismerése annak, hogy a tudás hatalomf s a nagyobb szel­lemi műveltséggel párosult emelkedet­tebb lelkiség az egyedüli értékálló kincs a világon. Kopek Gábor III. éves tanítójelölt Mécs Lászlónak »Kóborló elődöm« c. költeményét szavalta <el. „Madarász György tanítójelölt »Irodalom a trafik­ban « címmel tartott előadásában a ponyvairodalom erkölcsrontó hatását ecsetelte, majd Keskeny Miklós tanító­jelölt muzikális érzékkel hegedülte el Brahms V. magyar táncát. Torbágyi, Károly taani tó jelölt »Korunk legszebo tanitómeséi«-bői adotx elő szemelvé­nyeket, mig Bábics József IV. é. tan. jelölt magyar nótákat énekelt tangóhar­monika kísérettel. Végül Baksy Andor tanár összefog­jad beszédében ismertette a háború mai helyzetét, nem kiméivé a nemzet ellenálló erejét megbontani szándékozó rémhirterjesztőket, magyar lélekből fa­kadó szavakkal fejezte ki népünk azon hitét és meggyőződését, hogy nincs okunk csüggedésre, mert magyarok va­gyunk és ha kell, a külső és belső el­lenséggel bátran szembe szállunk! A nagjy kikesedést ly váltó beszéd el hang- j sósa utájö a kulturális előadás végjetért. 1 őszinte írás..-1 - Füredi Díméröl és a többiekről. ­Kedves Szerkesztőm! Az elmúlt vasár­napon sokáig emlékezetes élményben volt részem. Lelkemben egy határozatképtelen közgyűlés letargiájával, — néhány kedves ismerősöm invitálására — elmentem az NMK. cigányzenés nótadélutánjára. A muzsikáért epedő emberfürtök préséből a gondos rende­zőség az első sor balszélső székére mentett át, ahonnan kényelmes látásom nyill a monstre­zenekarra és monstre-közönségre egyaránt. Eszem kereke még mindig azon a bizonyos, immár belvárosi-tradicióvá k öv üli határozat­képtelenségen döcögött, amikor Füredi Döme beintésérefelzúgott-pengett az andalító cigány­muzsika . . . Előbb óvatosan, méltóságteljesen áradt, de aztán nekilendült, beles zilujodott, elszélesült és magávalsodort mindenkit. A zenész-szakcsoport tagjainak szemében kigyúlt az EGYAKARÁS és EGYRETÖREKVÉS csodálatos tüze. amelynek hatása alatt négy (vagy mit tudom én, mennyi ?) zenekar impo­náló egységbe olvadt össze. Az ördöngösen ügyes cigánykezek egy lüktetésre dolgoztak s még a derék nagybőgősök is egyforma lejtéssel gyomrozták öblös hangszerüket. A melódia szereteténél csak a harmónia belső parancsa volt erősebb bennük, amely ledönti a személyes és mesterséges gátakat, az eset­leges banda-ellentéteket s egymás mellé, sőt, egymás alá parancsolja annak cigányrendje és prímásmódja szerint a különböző zeneka­rok derék hangászait. Szépen, sorban álltak az együttes élére az őszbecsavarodó Döme után a többiek, fiatalok és öregek s az előbbi ELSŐ mindig tudott ENGEDELMES MÁ­SODIK lenni... Pedig bizonyára köztük is fennáll az életdiktálta konkurencia] őket is fűti, forró­sítja a többkereset és jobb megélhetés ben­gáli-tüze.. . Hanem amikor így együtt, egymás mel­lett, egymás ügyében kiállnak, akkor ledől­nek a válaszfalak, elcsendesülnek az ellenté­tek, egy szív, egy lélek és egy akarat dol­gozik bennük l Ilyenkor megértő szeretettel alkalmazkodnak egymás tempójához, hang­neméhez, temperamentumához éppen úgy, mint ahogy alkalmazkodni tudtak a kedves, nótás Sipiczky-Jancsi kibuggyanó jókedvéhez... Volt ebben az alázatos simulásban a nóta­szeretet varázsos erején felül egy adag kari öntudat, szakmai önbecsülés, sőt: magára­talált hivatástudat is! Ahogy ezek a Fürediek, Birkások, Nyáriak és többiek ott, azon a nótadélutánon bemutatták a közös munka lendületét és egybeforrasztó erejét, abban, — ó, ezer bocsánat!, — volt abban egy kísértő és nyugtalanító szinbolum a mi számunkra is, akik itt élünk egymás mellett térben és időben, de mégis messzebb minden messze­ségeknél l Amig mi nem tudunk egy közgyű­lést határozatképessé tenni, addig az élet más mszakmacsoportjában• a mai idők lendületé­vel csodákat művel a közösségi érzés .. . Tudom jól, hogy a harmónia létrehozásában BELSŐ ERŐK is közrejátszanak, amelyet a népzenészeknél ösztönnek, nálunk lelkiisme­retnek szeretnek hívni, de ez csak a siker megindításához elégi A befejezéshez olyan összecsengő záróakkordok kellenek, mint ami­lyenekkel a jó Füredi Döme berekesztette a pattogó csárdásokat v. gy olvadó keringőkét! És ebben van a művészet: mindig ki­jönni „fixumra" 1 Elhallgatni menten, ha a prímás leinti a bandát! És aztán nem dőzsölni a harmónia le­aratása feletti gyönyörben, hanem odaállni szerény másodiknak, vagy ha kell, utolsónak... Vagyok Szerkesztő Úrnak tisztelő híve FIGYELŐ. Kistéri 46 m 2 nagyságú]'üzlethelyiségemet hozzá tertozó cc 70 m 8 raktárhelyiséggel bizonyos feltételekkel á t a d n á m . Bővebbet ugyanott Molnár Lajos asztalosnál.

Next

/
Thumbnails
Contents