Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-12-26 / 52. szám

PÁM ÉS VIDÉKE, 1943. december 26, vasárnap dek újra boldog, megelégedett, teljes ér­tékű tagjai lesznek a* magyar nemzetnek. A társadalom megértő támogatását az üdülő mindig tapasztalta. Külön meg kell azonban említenünk Dr. Magassy Gábor­nét, Kutassy Máriát, Galló Pált és a pá­pai mezőgazdasági szakiskola igazgatóját és tanári karát, akik különös szeretettel, s áldozatos lélekkel siettek az Üdülő sebesült­jeinek megsegítésére; nemkülönben gróf Es­terházy Tamást és feleségét, akik állandóan hathatós támogatásban részesítik az üdülőt. De szeretettel és hálával kell megemlékez­nünk a sok névtelen jótevőről, akiknek ado­mányai különösen értékesek, hiszen szinte a szájuktól vonták el azt, amit szerető szi­vük hős katonáinknak szánt. Ezután vitéz Karcsay Béla elbúcsúzott az üdülőtől és meleg szavakkal bemutatta utódját, vitéz Somogyi Ferenc alezredest. Majd meghatódott lélekke/ emlékezett meg hősi halált halt katonáinkról. yt vannak most ők is, — mondotta be­széde során, — akik életüket adták a ha­záért. Itt vannak velünk és szólnak hoz­zánk: Magyarok! legyetek egyek a tanács­ben, kemények a harcban, kitartók a mun­kában, állhatatosak a nélkülözésekben és a szenvedésekben! Becsüljetek meg mindent, ami magyar! ízesebb legyen számotokra a száraz magyar kenyér is, mint a külföldi kalács! Az ezredes lelkes, könnyes szavait meghatódott, könnyektől csillogó szemmel hallgatták a megjelentek s néma felállásuk­kal tisztelegtek a hősök emlékének. Vitéz Karcsay Béla beszéde további során a magyar szentek tiszteletét hangsú­lyozta, akik sohasem hagyták el a nemze­tet. Szent István -királyunk jubileumi évé­ben kezdtek lehullani a trianoni láncok, Szent Imre napján indultak el a magyar zászlók a történelmi határok felé. Árpád­házi Szent Margit lemondó szelleme ural­kodjék közöttünk s akkor újra remélhe­tünk egy szebb, egy boldogabb Magyar­ország feltámadásában. Az ezredest nagyszerű, hítvalló, lel­kes magyar beszédéért a megjelentek me­leg ünneplésben részesítették. Utána Noll Ferenc uradalmi főszám­vevő gróf Esterházy Tamás nevében át­adta a karácsonyfát az Üdülő sebesült honvédeinek, majd Szöllőssy Sándor dr. h. polgármester köszöntötte a város nevében a honvédeket és lelkes szavakkal kívánt békés, boldog ünneplést. A Szózatot Regényi Imre őrm. szavalta el, Nagy Irma énekelt, majd egv népi pász­torjátékot adtak elő. Közben a sebesült hon­védek karácsonyi énekeket énekeltek. Nagy Irma szavalata után Hamuth Já­nos né, a Vöröskereszt helyi csoportjának elnöknője kedves szavak' kíséretében kiosz­totta "az ajándékcsomagokat. A megható ünnepség a Boldogasszony Anyánk és a magyar Himnusz eléneklésé­vel ért véget. (—) m Eini akartunk és akarunk! Kedves Szüleinknek, testvéreinknek, ro-| konoknak és minden jóbarátunknak boldog j nép is hiányzik arcáról. Az elmúlt hetekben egész sor olyan esemény történt, számos olyan megegyezés jött létre, több olyan nyilatkozat hangzott el, amelyek megvilágítják az ellenfél felfo­gását és céljait Magvarországot és Közép­európát illetőleg. A szövetségesek lezajlott értekezletein a vezető államférfiak látszó­lag nagy terveket kovácsoltak, megindítot­ták a hírverést, ígérgettek és. fenyegettek. Államférfiak beszéltek nem egyszer félre­érthetetlen fenyegetésekkel egyes népek el­len, és megvetették a jövő alapját, amely­nek első feltétele a nagyhatalmak kizáró­lagos hatalmi állása a kontinens egyes ré­szein. Fenyegetés ért bennünket, magyarokat is, nagyhatalmi érdekkörbe utalnak bennün­is, természetesen megkérdezésük nélkül, — mert feleslegesnek látszunk és mégis élni mertünk és akarunk. Ezért hangzott el a minap a minisz­terelnök felsőházi beszéde, amelyben alap­vető nagy igazságok, a kis népek létjogai­ról és létfeltételeiről, kötelességeiről és jo­gairól szóló igazságok hangzottak el. Ezek nélkül egyes népek és egész Európa problé­mái megoldhatatlanok. Ez a beszéd állás­foglalás a nemzetközi élet említett eseme­nyeivel szemben, félreérthetetlen világos­sággal és határozottsággal. Némi érdemünk nekünk, magyaroknak is van abban, hogy a kis népek sorsának a kérdése ma mind szélesebb körökben kelt figyelmet és a legfontosabb európai, sőt nemzetközi problémák sorába emelke­dett. Mi hangoztattuk következetesen azt, hogy a kis népeknek is van hivatásuk és értékük, és a velük történt igazságtalan­ság az egész európai organizmus megmér­gezéséhez vezetett. Európa igazi arcút a kicsiny és kisebb népek rajzolják meg, amelyek közös, évszá­zados kulturális, civilizációs és szociálpo­litikai fejlődésben ugyanazt az utat tették meg. Ez a közös fejlődés tette lehetővé egyes népek felemelkedését és ezért nincs Európa kis népek nélkül és Európa nélkül nincs a világ, legalább is emberhez méltó világrend nem. Amint a napfény színképe nem teljes, ha egy szín is hiányzik, úgy Európa képe is tökéletlen és hamis, ha egy karácsonyi és újévi ünnepeket kívánunk. Jól érezzük magunkat, egészségesek va­gyunk. Csókoljuk mindnyájukat. Hazafias szeretettel: Weisz Rezső tiz. Varga Gyula honv. Tábori posta: F. 668. * * * Kik most messze Oroszföldön a ma­gyar szabadságért harcolunk, ezúton küld­jük jókívánságainkat a hozzánktartozók­nak és az ismerősöknek. Kellemes kará­csonyi ünnepeket és boldog újévet kívá­nunk: Móricz Gyula szkv., Németh Gyula ti/., Illés Jenő őrv., Sülé János, Selymes György és Györkös József honvédek. Tábori posta: K. 270. * * * Messzi Oroszföldről boldog karácso­nyi ünnepeket kíván barátainak, ismerősei­nek és kedves vevőinek Ti már Lajos honvéd számvevő. Tábori posta: B. 520. * * * Édesanyámnak, testvéreimnek kellemes ünnepeket és boldog újévet kívánok. Jól vagyok. Mindnyájukat szeretettet csókolom: Földing József őrv. Tábori posta: Z. 207. * * • Szüleimnek, testvéreimnek, barátaim­nak kegyelem teljes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánok. Kedves Szüleimnek házasságuk 25 éves* évfor­dulója alkalmával minden jót kívánok és a jó Isten áldását kérem rájuk. Bajtársi üdvözlettel: Bakos Kálmán honv. lábon posta: K 175/E, . * „ , '... ^ Ezért kell szerepünknek lenni az új vi­lágrend megteremtésében, mert különben az új béke megint nem lesz béke. De a kis népek részéről elengedhetet­len feltétel az, hogy önmagukhoz és múlt­jukhoz hívek maradjanak, saját érdekeiket, amelyeknek hordozói a Gondviselés aka­ratából, megőrizzék és kibontakoztassák. Ha hűek önmagukhoz, ragaszkodnak telje­sítményeikhez és az emberiség alapvető ér­tékeihez a nagy megpróbáltatások napjai­ban, ezzel.teszik a legnagyobb szolgálatot. Ennek a hivatásnak a teljesítése egyenlő a nemzet életének és fennmaradá­sának a biztosítékával. Mert a kis népek politikájának alapja csak a fennmaradásra való törekvés lehet, ők állandóan a lenni vagy nem lenni feszültségében élnek és mint Magyarország is, nagy népek és nagy érdekek ütközőpontján..Végzetes hiba volna ilyen esetben (hatalmi törekvéseket érvénye­síteni, mert amelyik számban kis nép ha­| talmi politikát folytat, az nemzetközi kom­binációkhoz igazodik és hivatását abban a szolgálatban látja, amelyet tesz, vagy tett valamely külső hatalomnak. Ez pedig nem jelent mást, ím int függést, alávetettséget és az önálló nemzeti élet fela'dását. Es je­lenti továbbá a kihívó magatartást más né­pekkel szemben, a megértés hiányát és a kölcsönös jogos érdekek megvetését. Ezt a szellemet teremtette meg Trianon és azóta lett a világ áldozat, a páriskörnyéki békék áldozata. Az a tény tehát, hogy valamely nép nem nagyhatalom, nem jogosíthat lei á fe­lelőtlenségre, de nem jelenthet annyit sem, hogy érdekkörbe kényszerítik. Ha a biztonságnak, a zavartalan nem­zeti életnek egyetlen biztosítéka az érdek­kör-rendszer, akkor ez a biztonság bizony­talanság, ez a béke békétlenség. Az érdek­körök ugyanis egy állam érdekeit szolgál­ják és hasonló alkotmányokkal az érintke­zőpontokon előbb vagy utóbb súrlódnak­Ez pedig új összeütközések kiindulópontja lesz, és ahogyan az első háború utáni rossz béke megmérgezte a világot, az újabb, de talán tartósább mérgezés minden körül­mények között halálos lesz. Csak igazságos béke hozhat biztonságot, biztosíthat nyu­godt és nemzethez méltó életet, valamint lehetőséget az építő együttműködésre. Magyar és általános európai elvek ezek, amelyeket a józanság sugall és a tör­ténelmi múlt igazol. És mégis minket fenye­getnek, ha nem térünk le erről az egyedül helyes és igaz útról, és mégis minket il­letnek a hullarablás vádjával. Fenyegetésekkel árasztják el a marok­nyi magyart és kiterjesztik ellenfeleink az idegháború hullámverését országunk hatá­ráig. Azt remélik, hogy az egység felbom­lik és nem számolnak a2zal, hogy mi na­gyon is tudatában vagyunk annak, hogy a béke csak háborúból születhetik meg, de forradalomból soha. Érezzük ugyan, hogy ott nem folytathatjuk az életet, ahol a há­ború előtt abbamaradt, de saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy a felfordulás mindent felborít és nem enyhíti a háborúnak amúgy is súlyos következményeit. Hullarablók vagyunk a másik oldat szemében, mert azt akartuk, amit sajátunk­nak vallottunk Trianon óta és ebbőt nem csináltunk titkot. Zsákmányra nem vadász­tunk, erőnkön felül területnyereségre nern törekedtünk, hódító hadjáratot nem visel­tünk. Csak vállaltuk a sorsot, amely a Kár­pátok medencéjében osztályrészünk lett, mert világosan láttuk, hogy ez a főid nem tündérsziget és itt nyugodtan átvészelni nem lehet. Vádlottak lettünk, mert élni akartunk és akarunk! »Minket sem fenyegetés, sem ígéretek el nem tántoríthatnak politikánk célkitűzé­seitől. Mi sohasem vettünk részt politikai világolimpiászon, mert kis nép célja csak egy lehet: hűnek lenni önmagához. Annyi az értékünk, amennyi az öntudatunk és a becsületünk. A mocsoktalan becsület biz­tosítja Magyarország örök fennállását. Ha más elveken épül fel a világ, az új harcot jelent és erre fel kell készülni, ahogy ed­dig is az új világ megteremtésén fáradoz­tunk.« Kapuy Vitái. Gondolatok a Vörös Kereszt alapítása 80. évfordulóján A kis államok idealizmustól hevülő, ^önzetlen egyénei sokszor maradandóbban beírják nevüket a kultúrtörténetembe, mint világhatalmak hatalmi vágyaktól fűtött fa­natikusai. Ragyogó példa erre Dunant Hen­rik svájci polgár élete és az általa 1863­ban megalapított Vörös Kereszt Egyesület. Ennek az emberbaráti intézménynek nagy­szerűségét, idők és eszmék felettiségét leg­jobban bizonyítja, hogy azóta a kultúrnem­zetek legtöbbje önként csatlakozott a Vörös Kereszt f^gyletek Ligájához s ennek célki­tűzéseit magáévá tette. Bár jogi szervezet tekintetében 30 éves múltra tekinthet visz­sza, valójában oly régi ennek az intézmény­nek a szelleme, mint a kereszténységé, mely a felebaráti szeretet eszméjének hirdetése óta vallja már a Vörös Kereszt elgondolá­sait. A lovagi eszményen kívül szép bizo­nyíték erre a keresztes hadjáratokkal kap­csolatban, a XII. században a Szentföldön alakult egyházi lovagrendek közül a né­met lovagrend, mely az Akkon ostrománál megsebesült honfitársak gondozására tá­bori kórházat és ápoló társaságot létesített. Az egész középkoron át a sebesült ellen­felet legfeljebb egyik-másik egyházi rend részesítette gondozásában. A XVI. század­tól a XIX. század közepéig pedig alkalmi­lag kötött,szerződések (290) szabályozták a sebesültekkel való bánásmódot a hadvise­lők között. De egészen Dunant Henrik fel­lépéséig nem volt oly maradandó, általá­nos szerződés, mely háború esetén az ösz­szes államokra egyformán kötelezővé tette volna az emberiesség kölcsönös gyakorlá­sát. Ebben fejlik a Dunant áltat kezdemé­nyezett Vörös Kereszt egyezmény óriási je­lentősége. A Vörös Kereszt megalakulására dön­tő hatású volt Dunant: Solferinói emlék című munkája, mely 1862-ben jelent meg. Ebben az 1859-i lombardiai háborúban lá­tott sebesültek kétségbeejtő helyzetéről — mint szemtanú— megrázó képet rajzolt. E műve által vált az egyszerű genfi polgár a kultúrtörténetem egyik legnemesebb alak­jává. Dunant (emlékiratának hatására Moy­nier Gusztáv, a közhasznú társulat elnöke nemzetközi konferencia egybehívását szor­galmazta, mely 1863. októberben Genfben össze is ült s létrehozta a Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottságot és a Genfi Egyez­mény szakaszait, amely lényegében azóta változatlanul fennáll. Ez az eredetileg há­borús intézménynek gondolt szervezet bé­keidőkben • való szükségességét számtalan eíemi csapás esetében bebizonyította már. Dunant 1001-ben, 73 éves korában meg­érte, hogy megkapta a Nobel-békedíjat, amelyért kevesen tettek annyit, mint ő. Hazánkban a Vörös Kereszt 1879-ben, a boszniai hadjárat idején létesült. A Ma­gyar Vörös Kereszt Egylet a mult vjlágná­borü idején a többi háborút viselő mellett a szeretet ^munkájából dícséretreméltóan ki­vette a maga részét. A mostani világhá­ború rettenetes pusztításainak közepette a Vörös Kereszt fokozottan kiveszi részét a segítés, a szeretet munkájából. Ezt legté­nyesebber. bizonyítja az, hogy már több mint 50 millióra rúg azoknak a leveleknek a száma, amelyekre intézkedett, választ adott. Pápán a Vörös Kereszt a központi szervezettel egyidőben, 1879-ben alakult meg. Az azóta eltelt 64 évben háborús és békés időkben számtalan jótékonysággal enyhítette az emberi szenvedéseket a hazá­ban s azon kívül is. 1882-ben a tiroli ár-, vízkárosultaknak, 1898-ban a mihályházai tűzkárosultaknak nyújtott támogatást. A Vörös Kereszt mai szervezete a kö­vetkező. A tagállamok száma 64. A Liga székhelye 1922. óta Páris. Főbb atapsza­bálvai: Elősegíteni, hogy a világ minden államában nemzeti V. K alakuljon?' Együttműködés a nemzeti egyletekkel a közegészségügy javítása érdekében. - Min­den nemzet részére hozzáférhetővé tenni az orvosi felfedezések áldásait. — Megszer­vezni a nemzetek közös segélyakcióját nem­zeti vagy nemzetközi szerencsétlenségek ese­tére. A Vörös Kereszt Egyesület nemes cél­kitűzései, melyek városunkban is megter­melték gyümölcsüket - csak akkor válhat­nak valóra, ha' mindazok, akik egy szebb, egészségesebb világ után sóvárognak, a V. K. zászlója alá sorakoznak s nemcsak anya­giakkal, hanem személyes lelkesedésükkel és jó példájukkal járulnak hozzá a világhá­ború által ejtett sebek begyógyításához. • A Vörös Kereszt a vigasztalannak látszó je­lenben is egyike marad azoknak a torrások­nak, mely az emberiességre, szeretetre szomjazó földet megöntözi és a nemzetek közötti állandó megbékélést szolgálja. Ily gondolatokkal zárjuk szívünkbe a költő sza­vait: »Rég lángol a mennyből jövő fény, A Golgotán kigyúlt kereszt, Hirdetve: »!egfőbb égi törvény, Hogy embertársadat szeresd.« —-., hogy boldogabb karácsonyunk lehessen és lelkünk megtisztuljon mindentől, ami ma­gyar testvéreinktől elválaszt. Gállá Pál. 1 drb. 5 hónapos Magyar Vizsla kutya eladó. Megtekinthető Pápa, F Hosszá u íf

Next

/
Thumbnails
Contents