Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-12-05 / 49. szám

40. évfolyam, 48. siáa. Pápa, 1843 dtcamber 5., mérm MEGJELENIK MINDEN vasárnap. Előfizetési ára: Egy évre 14-40p, negyedévre 3*60 p.KERESZTÉNY POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Keréityi Olaf Szerkesztőség: Horthy Miklósfő-u, 12 Telefon: 12-72 Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Horthy Miklós nevenapja Az ember maga csinálja ünnepeit. Hangulatot, lelkesedést, örömet nem lehet diktáini vagy < rŐNzakoIiiE az vagy magától, vagv sehogy sem jön. E szóval magától nem azt akarjuk mondani, mintha a lélek hangulatainak és azok változásának nem volnának és nem is lehelnének külső hatóokai; hisz az ember Taine szerint nem függetlenítheti magát a három determináló körülménytől: a kortól, a helytői, s-a környezettől. Az ember maga csinálja ünnepeitr ez tehát annyit jelent, hogy lelkünk csak akkor érzi a nem közönséges, nem hétköznapi hangulatéi, ha az ünnep tárgyal meleg rokonszenvvel öleli körül, ha kedves előtte az az emlék, az a személy vagy esemény, amelynek ünnepit valamely közösség, a családtól kezdve föl a nemzetig vagy egyházig, nyilvánosan megüli. A közösségnek ez az érzete valamiképen belejátszik minden ünnepbe. Egymagáinkban. félrevonulva nem szoktunk ünnepelni, remetéknek és más aszóciális lényeknek vagy nincsen ünnepük, vagy ilyenkor maguk is kilépnek magány likból; Csak társasiénvek tudnak igazán ünnepe Uli. A magyar nép mindig tudott ünnepelni. S ha végig is vonult történelmünkön áz egymás meg nem értésének és meg nem becsülésének gyászos vo

7 íiala: a magyar mindig tudott ünnepelni is. szívből, őszintén, lelkesen, mert mindenkor meg voll benne akár a nagy személyek erkölcsi értékének érzéke, akár az örvendetes vagy szomorú események erkölcsi jelentőségének fölismerése. Ez az értelmi megismerés és erkölcsi érzék avalta ünneppé Magyarország Kormányzójának nevenapját előbbhogysem azt törvény vagy rendelet élőirta volna. A forgandó idő sodrában ilyenkor ráeszmél a magyar ember szive arra, hogy az igazán nagy, korszakalkotó és nemzetfenntartó embereket nem a véIel len. nem is az egyéni törtelés, legkevésbé a pártok tusakodása adja a nemzetnek. hanem a Gondviselés. A régi laliii közmondást, bogy a költő születik, a szónok lesz, vagyis a gyakorlat által lesz azzá. mi magyarok úgy fejtettük meg. hogy egy olyan történelmi jellem, olyan áldásos tevékenység s annak nyomában fakadó -olyan tekintély, mint Horthy M kíósé, nem egyéni érdem csupán, nem is a faj étel tan adománya, nem az öröklődés törvényszerűsége vagy a véletlen játéka, hanem az isteni gondviseIésnek adománva. Ennek értéke annál nagyobb, mennél többen élvezzük áldásait. Horthy Miklós áldástosztó keze kinyúlt az áldatlan trianoni határokon túlra; mi pedig most. az ö neveünnepén, azzal a bizodalmas kéréssel forduiunk a népek és egyes emberek sorsát bölcsen és hatalommal intéző isteni Gondviseléshez, hogy ezt a kezet támogassa, vezesse, erősítse, mint egykoron az imádkozó Mózeséi a Nébó hegyén. S inig mi maradék magvarok a mostani élet mély völgyeiben vívjuk vagy szenvedjük véres harcait: az Úristen áldása aranyozza be a mi Mózesünknek. H or thy Miklósnak kezét akkor is, mikor érettünk imára kulcsolja, akkor is, mikor a kardot forgatja vagy az ország hajójának kormányrúdját igazgatja! 'Dr. B. K. Magyar férfi — magyar bűnök Végét éri a kilenc nap. Városunk engesztelt: engesztelte a nagy magyar bűnöket. A sok közül a legnagyobbat, azt a szörnyű, mély sebet, a pusztuló magyarság! gyermekiszonyát. Minta kasban a peterothadás. végigszáguid az országon: mintha népünk megunta volna az életet! A trianoni magyarság kb. öt millió kis magyart gyilkolt meg, hogy meg neszü telhessen ... Évenkint háromnégyezer fiatal anya kerül a temetőbe: majdnem tízezer lesz többé-kevésbbé beteg. méri a szive alall nem bölcső, hanem koporsó lelt: az élei forrása kiapadt és halált oltott a magyar életbe. Néhány éve a teljesen kipusztult Hidas község harangját Budapestre vitték közszemlére... Elnémult a harang, inert nem verte fel az utcákat a gyermekkacagás. Nem azért, mert nincs pénz vagy föld, - nem azért, inert kevés a kenyér, hanem azért, mert — mint Kodolányi a Földindulás-ban elmondja nekünk — se az erkölcs, se a haza nem szent,többé elöltük.* Besencén minden második évben születik egy gyermek. Kihalnak az öregek és üres lesz a falu, mint a kiszáradt tenger élettelen kagylói. Az >ősmagyarok-! akta telepeken elnémulnak ősi dalaink. Kopoll házak, kifordult kapuk, beszögell zsalugáterek komoran hirdetik. hogy itt már megpecsételtetett: a magyar végzet. Mint egyszer a Kormányzónk mondta: ; Ha egy faj önmagát itéli pusztulásra, nem számithat többé megbecsülésre, se szánalomra.« A somogyi ..statisztika, ezt mondja: egy évszázad alatt 1(X) katolikus magyar 132. 100 evangélikus magyar 106,- 100 református magyar 76 utódot állított a maga helyére. Magyar hazánkban az elmult 50 év alatt a születési arányszám 45-ről 10 ezrelékre süllyedt. Vagyis: 50 év.vel ezelőtt olyan egészséges volt a magyar, hogy minden ezer után született évenkint 45, de most annyira kifogyott életereje, hogy minden ezer után csak 10 kis magyar lép a magyar életbe évenkint. Miért? Ott nincs gyerek, —• ott van egy vagy kettő, ahol asztal, ruha, kenyér, minden van; — azok áilnak értetlenül a magyar sors elolt, akik előtt felséges példákat mutat az élet, — akiket földi jelszavakkal elhalmozott a Teremtő ... De hát miért utálták meg anynyira azt a drága kis magyart? Miért? Mert szivükben és eszükben kialudt a hit. — inert életük középpontjában nem az Isten és törvénye, hanem a zsarnok »én; áll, aki nem érti, hogy egycuüí az áldozatban van az emberhez méltó boldogság és az áldozatból sarjad a szépség és az élet. Népes család fölé bújnak, oltalmazó szárnyakkal a legszebb, a iegáldottabb angyalok: a magyar édesanyák. Szépség és méltóság ragyog ról uk reánk! Kilenc napon át engeszteltük a nagy magyar bűnöket, — azt, hogy népünk pusztítja önmagát és maga ellen lázítja az Istent, — azt, hogy kifordítottuk erkölcsi mivoltunkat és a hálált csalogattuk minden magyar családba és minden anyaszivbe. Igen! A halálhoz elég. hogy a test egyik szerve legyen halálosan beteg. Belepusztul az egész. A nemzeihalálhoz elég, ha népünk egyik rétegét fogta meg az egyke és a halál divatja. •Belepusztul az egész — Ne, ezt ne add, Istenünk! Inkább leboruliink -a porba Eléd, — csak gyógyítsd meg népünket! I Nos, a nagyszerű előadások alatt sokan voltak a templomban. Sokan voltak — sokan imádkoztak... De hol voltak a férfiak... Hol voltak a magyar férfiak, akiket mindenütt lehet látni, csak Istenünk előtt nagyon ritkán. PeLapurik mostani számában a tankerület igazgatóinak értekezlete alkalmával több nevelési tárgyú cikk olvasható. Ezzel az eljárásunkkal is azt akarjuk igazolni, hogy ifjúságunk nevelését nemzeti kötelességeink legfontosabbikának tartjuk s különös «szeretettel köszöntjük e gyönyörű munka hivatott vezetőit. dig Isten elé kerülnek hazával és családdal, hivatallal és vagyonnal együtt, akarva — nem akarva: Isten elé kerülnek, mert mégis, mindig úgy alakul a világ, ahogyan az Isten törvénye kiszabta. Csak az a kérdés, hogy veíünk-e, általunk-e alakul kereszténnyé a világ, vagy pedig nélkülünk, ellenünk, pusztulásunkra. Tehát hol voltak a férfiak? Tarthatunk engesztelést, lehívhatjuk legjobbjainkat, — csak ott marad az égő kérdés szivünkben és szemünkön: Hol vannak a katolikus férfiak?... Amikor vasárnap este felajánlottuk magunkat a Világ Királynéjának, akkor 3000 ember szorongott felséges oltárunk előtt. De hot voltak a férfiak? A férfitömegek, a férfi-engesztelők, a felelősséglerhük alatt leborulok és imádkozok-? Azok, akik mondják: vétkeztem Istenem a magyar sors ellen! Nagyvárad felajánlotta magát nemrégen Jézus Szentséges Szivének és Szűz Mária szeplőtelen Szivének. A városi és katonai hatóságok temetésével beláthatatlan néptömeg imádkozott. Szent László városának és vezetőségének nevében maga a főispán mondotta a felajánlást és gyönyörű imáját igy fejezte be: Ajánlj minket Istennek, hogy a Te virágoskerted, a hires Pannónia minden fenyegető veszedelemtől megszabaduljon és a Te anyai jóvol tódból a vértengerben úszó eltévedt Európának világítótornya legyen. Hogy bennünk lássa a világ a Te anyai szivednek és szent Fiad irgalmának csodáját!« így imádkoznak, igy engesztelnek a magyar férfiak, hogy megszűnjön a magyar bűnök pusztítása, — hogy a gubbasztó magyarokból felfakadjon a magyar remény és az újjászületett magyar jövő: a kacagó, drága magyar gyermek. Így majd diadalmasan zúgnak a magyar rónák és dombok felett a magyar harangok! Dr. Csertő Antal. A mi belső arc vonalún lí A második világháború tetőpontjához közeledik. Az egész világon végsőkig feszülnek az idegek. Roppant erőfeszi lések teszik próbára a hadviselő feleket. A háború és a velejáró gazdasági nehézségiek minden megnyilvánulását szülő és gyermek, tanár és tanítvány egyaránt érzi. Az idei tanévet két nőnapi > pótszünet« után kezdtük. Fokoaott érdeklődéssel vártuk tehát növendékeink beszámolóját arra vonatkozólag, miként hasznositatták az otthon töltött négy hónapot, miként sáfárkodtak idejükkel, mennyiben valósították meg azokat a gondolatokat, amelyekkel júniusban útra bocsátottuk őket? Van-e nyoma, eredménye annak a munkánknak, amelynek célja az volt, hogy gazdasági téren is előkészitse őket a ma! gyar helytállásra, a mai magyar élet követelményeire. Tá rgy i I ago san megál 1 api th a t j u k, hogy nem csalódtunk növendékeinkben. (Áll. tanítóképző.) Beszámolójuk alapján egy vij diák képe rajzolódik ki, azé a diáké, aki maga is beáll a dolgozók közé, eleven kapcsolatot teremt az elszigetelt társadalmi rétegek között. Ha a szükség úgy kívánja, odaáll az ekeszarva mellé, kaszát, kapát vesz kezébe, irodában doigo2jik, napszámosmunkát végez, vagy más kereseti lehetőséggel ARA 30 FftUfiR