Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-11-28 / 48. szám

40. értflY*ni, 48. tzftm. Páps, 1943 Rsvtnibw 28.« vatámag ElrL ES ^ÍFh MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40 P, negyedévre 3*60 P. KERESZTÉNY PÖUflMftl HflklP, Felelős szerkesztő: K^ fényi Olaf Szerkesztőség: Horihy Miklósfő-u, 12 Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3, Magyar célok — magyar utak Az emberek sokat beszélnek és álmodnak az eljövendő jobb napokról, mondja a költő. Es valóban, alig van a liáború ötödik évében többet vitatott és többször megtárgyalt kérdés, mint az eljövendő jobb napok kérdése A béke megnyerése, a hozzávezető eszközök', módok megtárgyalása érdekében már új embertípus is született: a világjáró diplomaták rendje. És mindez azért, mert az egész világ' kiivánja a békét. > Az egész világ kívánja a békét, ás természetesen a nemzet is, amelynek a legkevesebb része volt a béke felbontásában. Azonban mi csak porszem vagyunk a gigantikus küzdelemben és a béke követelésében is csak porszem leszünk. - mondotta Antal Islván Pécsett. De a porszemnek is van hivatása, rendeltetése amindenségben, még: a felhőkarcolók felépítéséhez is hozzájárul. Igy van a mások szemében porszemnyi magyarságnak rendeltetése, hivatása. vannaK eetjaV az emberiség nagy i etében. A célok ma is ugyanazok, mint a régiek, amelyek mellett a magyarság már sokszor hivatást tett: a jríganak teljességében álló, egységes és független Magyarország:, amely elsősége és történelmi teljesítményei alapján a Kárpátok medencéjében élő népeknek megfelelő helyei akar biztosi tani. EzJek a célok a magyar történelemből kötelező erővel adódnak, mint ahogy a hozzá vezető utak is a magyarság' jelleméből és öntudatából indulnak ki. A magyar állam életének az irányát ma is két tényező szabja meg: a becsületesség és a nemzed gondolat Ebből az következik, hogy a magyar lét nagy, alapvető kérdéseiben, a nemzet függetlensége és szabadsága, az "ország határainak épsége kérdésében megalkuvás nincs! És ha a nemzetnek e legnagyobb értékeiről van szó, akkor csak egy kötelesség vár minden magyarra: münden* feüáildozinl Ez a magyar történelemből meri telt tapasztalatok eredménye. Magyarország az állandó viharokban elpusztult volna, ha fiainak magatartása nem felelt volna mieg a nemzeti eszményekhez való rendületlen ragaszkodás parancsának. . ' De megtanít a történelem arra is. hogy melyik az az út. amelyen haladva ez a cél elérhető. A századok felelete ez. a magyar önállóság biztosfitéka a belső rend és a belső egység

1. Ameddig ez érintetlen volt, addig nem törhette meg a magyarság ellenálló erejét semmi. de ha önmagában meghasonlott, a külső ellenségek prédája lelt. Ami tehát újkori történelmünk egyik végzetes órájában megtörtént, annak még egyszer nem szabad megismétlődnie, mert ha ez a nemzedék belső egyenetlenséggel aláássa a nemzet életét, akkor irgalom ra nem számithat a történelem ítélőszéke előtt! A magyarság jellemének nem idegen az egység. Igaz, hogy kell a magyarnak a véleménynyilvánítás szabadsága, de ismeri ennek a nemzeti felelősség szabta határait is. Ezért a magyar ember gondolkodásában a belső egység összeegyeztethető a szabadsággal. Ebből a szempontból, a faji és nemzed érzés szempontjából a magyarság egységesebb ma. mint valaha. Tudja és érzi, hogy a nehéz idők parancsolnak és megérti, hogv jövőjét, sorsát most dönti el. Az eJcsüggedésre nincs okunk még gazdasági téren sem. mert a készletek okos beosztásával és felhasználásával minden jogos igényi ki lehet elégíteni. Ennek a lelki betegségnek a kórokozóit, az elcsüggedőket ki kell rekeszteni a nemzet testébői, mert csak az erősek tudják elkerülni a háború okozta természetes elhullást. A magyarság (kitartása, egysége, ellenálló ereje, jövőjébe veteti hite olyan követelések, amelyek érdekében a nemzetnek minden erejét latba kell vetnie... — de önként! Mert a magyarság jelleméből ez, következik! De a magyar éiniakarás és az épitő magyar birodalmi gondolat a magyar lélekből még egy utat jelöl mleg: la'

2' együttműködés elvéi a nemizeliségeklke». A nemzetiségi kérdés szemszögéből a magvar államvezetés alaptételét a kormány feje igy körvonalazta: az emberi jogok kölcsönös elismerése és a testvéri együttműködés alapján, önként, minden másnyelvű ember részi vehet a nemzeti munkában. A magyar nemzeti gondolat ugyanis mindig a szabadság eszméje volt és ez vonzotta az ország idegeriajkú lakóit. Es a nemzet mindenkit befogadott, aki kész volt az együttműködésre. mert az önzés és szűkkeblűség távol áll a magyar lélektől. Ezek a mi céljaink és útjaink. »A magyar nemzetnek van elegendő ereje, erkölcsi és anyagi ereje, hogy saját problémáit megoldja. Ezekkel az erőkkel világpolitikát nem lehet csinálni, hanem annál inkább magyart és ez az egyetlen célunk«, jelentette ki a nemzetvédelmi miniszter, majd igy folytatta: »Ez a.cél csak akkor (érhető el, ha a frnfagyarság ebben a háborúban, amelyneit fel idézéséért és elfajulásáért semmiféle felelősség nem terheli, erős, józan, megfontolt marad, önmagában bizik, a rendet, fegyelmet és az ország nyugalmát megőrzi és hősi magatartást tanúsít.« • „ ****** ----- - - • (— y-v —) Világnézeti előadások a Katolikus Körben A Katolikus Kör vezetősége Dr. Rede' Tibor világi elnök vezetésével elhatározta. hogy adventben sorozatos világnézeti előadásokat rendeznek. Az első előadás december 2-án este 8 órakor lesz a Kai. Kör helyiségében. Néiwé'h Jó;.scí apátplébános, a Ivör egyházi elnöke »Ami a családot fenntartja« címmel fog előadást tartani. Molnár Islván plébános »Ami a családot segíti cimen december 9-én szintén 8 órakor ugyanott tartja meg a második előadást, mig a harmadik dec. 16-án iesz. Bíró Lucián bencés házfőnök-igazgató »Ami a családot rombolja« cimen ad elő. Az előadásokra a vezetőség tisztelettel meghívja a tagokat és hozzátartozóikat. Értesüléseink szerint ez a három előadás első része a világnézeti; előadásoknak. A második részre a nagyböjtben kerül sor. < Letették az esküt a pápai ejtőernyősés repülő-újoncok Magasztos és lélekemelő ünnepe volt mult vasárnap országszerte a magyar honvéd'ségnek. A fiatal újoncok felesküdtek a Legfelsőbb Hadúrra, Magyarország Kormányzójára. Pápán vasárnap délelőtt a templomokban istentisztel el volt. majd utána közel 1200 újonc példás rendben a tisztikar élén a Kő-térre vonult, ahol a város katonai, egyházi, polgári hatóságai, társadalmi egyesületei, intézményei és iskolái képviselőinek jelenlétében, közel 8000 ember előtt letették az esküt. A város kép^ viseletében dr. Szőllőssy Sándor h. polgármester jelent meg. Ott voltak Németh József apátplébános, ölé Sándor ret. ielkész, Biró Lucián bencés házfőnök-igazgató, vitéz Karcsay Béla ezredes, dr. Harasztosy Ernő rendőrkapitány. Hajnóczky Ferenc kormánytanácsos, ipartestüleit elnök, dr. Szentjmrey Sándor főszolgabíró és sokan mások. Itt volt az ünnepségen Doroszlay Károiy. a légierők fúvós2enekarának veze tője. a tisztikar teljes számban, élén vitéz Szügyi Zoltán ezredes zászlóaljparancsnok. Az eskütételre Budapestről megérkeziett vitéz Bánfalvy István vezérőrnagy, a repülő hadosztály parancsnoka. A Szózat intonálása után vitéz Szügyi Zoltán ezredes beszélt az ejtőernyős- és repülő-újoncokhoz. — Ma — mondotta beszéde során. — többezer fiatal magyar katona sorakozik fel, hogy a nemzet színe ^tőtt ünnepélyesen letegyék az esküt, melyei magyar férfi 1 elehet. A legszentebb esküt, mellyel megfogadják, hogy ezt a sokat szenvedett ipagyar hazát minden külső és belső ellenséggel szemben megvédik. A katona-eskü letétele után lesz a magyar ifjúból teljes értékű férfi, leletős oszlopa és védelmezője a magyar hazának A katona-eskü mindig nagy ünnepe volt a magyarságnak, de soha sem volt komolyabb és jelentősebb, mint most. amikor a vörös istentelenség összefogva az aranyborjú imádóival, rohamozza a keresztény kultúrát, a nemzeti gondolatot. További beszédében hivatkozott gr. Teleki Pál, volt miniszterelnök szavaira, aki megjósolta a mai nehéz, gondterhes időket, aki megHonvédeink üzennek... Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ür! Alázatosan kérem e pár sort a »Pápa és Vidéké«-be beletenni és igy üzenelemiet to v á bbitani. Szeretettel üdvözlöm szüleimet, testvéreimet, barátaimat, sporttársaimat. Nagyon jól vagyok. Nem igaz, amit hallottak rólam, mert még élek és hála Isten, semmi bajom nincs/Fodor úrék fiuk halála alkalmával fogadják őszinte részvétemet. Bajtársi köszöntéssel: Oroszország 1943 XI. 5. Varga Gyula honv. Varga József szkv Tábori posta szám: F. 668. mondotta, hogy ebben a világégésben erős nemzedékre, komoly elszántságú fiatalságra van szükség. A mai nagy világégésből egyedül a hitnek ereje vezethet ki bennünket. A magyar hadseregről szólva hangsúlyozta, hogy bár a téli csatában érzékeny veszteségeket szenvedett, de ma is töretlenül áll készen minden eshetőségre. Beszéde további során arról emlékezett meg, hogy a belső front összeroppanása miatt egy világháborút máiéi veszi tettünk; vigyáznunk keli tehát, hogy ez be ne következzék, mert most nagyobb a tét és nagyobb árat kell fizetnünk, mint a múltban. Beszéde végén felhívta az újoncokat az eskütételre. A mély gondolatokat tartalmazó, lelkes magyar beszéd szemmel láthatólag mély hatással volt a megjelent többezer főnyi közönségre. Az újoncok a felolvasott esküminta szerint letették az esküt. Utána a megjelent előkelőségek előtt diszmenetben vonultak el. Mál3& József. Értekezletre Jönnek össze városunkban dr. Koch Nándor tankerületi kir. főigazgató hivó szavára a székesfehérvári tankerület közép-, középfokú- és szakiskoláinak igazgatói. December hó 3-án és 4-én a magyar közép-, középfokú- és szakoktatás legjelentősebb iskolatípusainak hivatott vezetőit köszönthetjük városunk falai közölt. Négy vármegye gimnáziumának, tanítóképző-intézetének és líceumának, ipari-, kereskedelmi- és mezőgazdasági középiskolájának, polgári iskolájának és különfé.e szakiskolájának igazgatója látogat el hozzánk, hogy kétnapos eszmecsere során megvitassák a közoktatás ügyét érintő időszerű kérdéseket s hasznos útbaigazítást nyerjenek nehéz iskolai problémáikhoz. Olyan jelentős, ünnepi eseménye lesz ez az értekezlet Pápa város kulturális életének, amely mellett — a mai, zűrzavaros idők forgatagában — meg kell állnunk. Az értekezletet a mult jól bevált tapasztalatai alapján az a bölcs fcigazgjalói-szándék hozta létre, amely a közős problémák élőszóban történő, együttes megvitatását elébe helyezi az írásos érintkezésnek s amely a magyar közoktatás rendszerének négy vármegyét be hálózó intézményeiben életet, lendületet, 4»Ä 30 FlLÚfl