Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)
1943-11-14 / 46. szám
40. évfolyam, 46. szám. Pápa, 1943 member 14., vasárnap M ES YIDtKEt MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40P, negyedévre 3;60 P. KERESZTÉNY POLITINRI ÜETILNP. ' Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség': Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Legyen nagy magyar engesztelés! Szép magyar egünkre egyTe nagyobb aggodalommal tekintünk. Hitünk azonban nem ingadozik, reményünk nem csökken, szeretetünk szenvedélyesebb lesz! Hónapok óta száll a magyar falvak és városok felett a-bizakodó jelszó: Engesztelj; magyar! A katolikus'magyar nép országszerte térdreború! és engeszteli megbántott Urát és Istenét. így kopogtat Istene jóságos szívén, és igy bizakodik, hogy kiderül felettünk a beborult ég. Ennek a nagy magyar engesztelésnek hulláma érkezett falaink közé. Dunántúl legszebb (templomában, a mi felséges nagy templ omunkba gyülekezünk! leborulunk oltárunk előtt és az isteni Felségtől bocsánatot kérünk a nag|y magyar" bűnökért. A családi élet züllése," á káromkodás és a tisztátalanság özöne, a divat és az élvezet túlkapásai, vallási elhidegülés és" közönyösség, önzés és képmutatás, haszonlesés és szeretetlenség... De ki tudná elsorolni, mivel és mennyire bántottuk meg az Istent!? November 20 28. napjain, este 6 órakor engesztelést tartunk az öregtemplomban. Híres jezsuita szónok, P. Siska István jön körénk, hogy siegiillse megértenünk, miért keli engesztelnünk. Mert engesztelned kell, magyar! A viszontagságok között, a. borús jövő el ott, egy gyönyörű látvány mindig megvigasztalhat bennünket és reménynyel töltheti el szivünket. A magyar nép és a magyarság hivatott vezetői, tehát az egész magyar társadalom, maga az ország mindig megvallotta, hogy Istenre rászorulunk. Maga a magyar nemzet ismeri el, hogy Istennek abszolút joga van a magyar társadalom és magyar élet felett, mint minden más teremtménye felett. Közöttünk, ezen a drága földön csak megtévedt agyak merik tagadni ezt az elemi igazságot! A vallás, az Isten előtt való meghódolás, tehát a megsértett Teremtő kiengesztelése nem magánügy, nem privát kötelesség,,hanem az egész társadalom joga és kötelessége. Igaz, hogy minden közösség egyesekben és egyesek által él • és piheg, egyesekért van. De azért az ország, a haza, a nemzet nem képzelt dolog, nem ábránd, hanem tény és vaióság. Ha azonban az ország és a haza valóság, akkor ennek az egész édes Magyarországnak le kell borulnia Istene előtt, bűnt és istén-bántást az egész országnak ki kell engesztelnie. Mert, magyarom, Isten csak azokat oltalmazza, akik őt Uruknak elismerik, — Isten csak azokat a társadalmakat halmozza el áldásával és mindenható oltalmával, amelyek hivatalosan, a vezetők és a nép együtt,; leborulnak örök trónja előtt. Kézzel-foghatóaní szemmel-Iáthatólag oltalmazott bennünket eddig az Isten, pedig szünet nélkül áruba bocsátottuk kereszténységünket és magyarságunkat, gyávák és némák voltunk... Engesztel ésünkben ott izzik eltökélt szándékunk, rendíthetetlen akaratunk 1, hogy tántoríthatatlanul ragaszkodunk Istenünkhöz, szent törvényeihez és akaratához: a v ér tanúságig hűek maradunk Egyházunkhoz, Megváltónk királyi Helytartójához, XII. Piushoz. Engesztelősünk napján szálljon szenvedélyes könyörgés minden magyar szívből az egek Urához, hogy népünklet éis ko'rmányiínkát tartsa meg keresztény igazságban és magyar hűségben, — hogy boldog és szabad hazában szolgálhassuk Teremtőnket, — hogy utódainknak csorbítás nélkül á tadhassuk keresztény -és magyar hagyományainkat, amelyeket őseinktől örököltünk. — hogy megőrizhessük azt a teljes kereszténységet, amely őseinknek legnagyobb ereje és támasza volt ezer éven át. • Magyarnak lenni, mindig annyit jelentett, — magyarnak Lennj most is anynyit jelent, mint megalkuvás nélkül kereszténynek lenni! Ezen a földtekén nem minden keresztény ember magyar, de minden --magyar, bárhol dobog a szive, csak keresztény, csak Krisztus hive lehel. A magyar nem maradhatott volna fenn, ha nem lett volna minden izével és rost jávai keresztény. A magyar nem is maradhat fenn további ezer évre, ha nem marad megalkuvás nélkül, minden csalogatás és minden őrült próbálkozás ellenére is keresztény, — olyan keresztény, amilyennek -őt a katolikus Egyház, nemzetünk igaz anyja és hűséges dajkája ezer esztendőn át megnevelte. Június' 2-án XII. Pius maga köré gyűjtötte a Rómában tartózkodó bíborosokat és ezt mondotta nekik: Ne kételkedjetek. Fiaim, — el fog jönni az Isten órája, -- Azé, aki azt mondotta a tengernek: Eljössz idáig és nem haladsz tovább; itt megtörnek dölyfös hullámaid. Ma tovább tart az az óra, amikor alá kell vetnünk magunkat Isten kifürkészhetetlen és bölcs terveinek: az az óra, amikor állhatatosan fohászkodnunk kell irgalmának bőségéért és nagyságáért.« Nem azért imádkozunk tehát, hogy Isten hajoljon meg előttünk, hanem mi akarunk meghajolni Isten szándéka előtt. Mi hiszünk az imádság erejében és ezt még is valljuk. Azért vá-j rakozik a mi Istenünk, hogy vetésünk erősödjék és aratásunk gazdagabb legyen. Ha hallgatunk arra a belső indításra, amellyel Istenatyánk imára hívogat bennünket, és különösen e napokban megtöltjük templomunkat, akkor kegyesen meg is hallgat bennünket. Hazánkért, országunkért, • családunkért, szabadságunkért, emberi méltóságunkért, Egyházunkért, XII. Pius unk ért imádkozunk, könyörgünk, engesztelünk., Hogyne hallgatna meg bennünket az Isten. amikor nem egyedül, hanem Krisztus áital. Szűzanyánkkal együtt imádkozunk! Dr. Csertő Antal. Felvidékünk hazatért. Öt éve ismét magyar zászló leng a kassai dómon. Kivánsághongverseny lesz november 15-én este Ritkán látott művészi esemény, s Pápán még nem rendezett Kljváiírlsáíg!Iiangverseny lesz november 15-én este fél 7 órakor a Jókai-szinházban. A Kiváiisághanlgversenyeíi fel lépnek a magyar közönségnek a rádióból is jólismert közkedvelt művészei: Pethes Ferenc, Kádár Margit, Sárossy György, Tóvizy Irén, Zezi Galabova, Vadnay József és Feller Sándor. Zongorán kísér: Linder Lászlóné. *** ** *** ** ** Az est rendezősége meg van győződve, hogy városunk közönsége nemcsak a művészi élményért fog résztvenni az esten, hanem azért, mert igy is támogathatja a Vöröskeresztet, amely a magyar honvédért dolgozik. Jegyek elővételben a Pax könyvkereskedésben (Telefon: 13—08.) kaphatók. Előadás előtt pedig a Jókai-szinház pénztárában. R pápai Egészségház tizedik évfordulója felépítése fűződnek a páratlan sokat alkotó püspök nevéhez. A mult emlékeivel lépjük át az Egészségház küszöbét. Iz Egészségház tanácsadótermében. . A bejáró «részből egy várószobába érkezünk. A szűk helyiségben édesanyák várakoznak csecsemőikkel. Szőke hajú és kékszemű apróság anyukáját cirógatja. Meghatódva nézzük az elénktáruló hangulatos képet. Pillanatok múlva a. tanácsadó rendelőjében va-gyünk. Dr. Kőibe ..Lajos tanácsadó orvos és. Latzkovits Izabella zöldkereszfces védőnő kedves sziyéiyességgel állnak rendelkezésünkre. A munka, tovább folyik.. ... A késői ősz napfényében ragyognak a város utcái. A levegő azonban már lehűlt. A régi »halász kapunál«, a inai Tókert lejárónál kevés a járó-kelő. A Tókert (legszebb helyén, a gróf Ester- ; házy Károíy-téren áll a város egyik leg- | fontosabb intézménye,, az Egészségház; Homlokzatával a várkert felé tekint. A tér és a gyönyörű épület »tekintete«, a nagyszerű múltra emlékeztetnek. A város legnagyobb jótevőjének, gr. Esterházy Károly egri püspöknek halhatatlan emlékei újulnak fel. A Tókert helyén levő mocsarak lecsapolása, a város rendezése- az irgalmasrend letelepítése', a várkastély és a klasszikusba! rokk remekének, a nagytemplomnak a Gyimóti Lacikát hozza be édesanyja. Fehér ruhával letakart asztalra ültetik. Gondos orvosi kezek vizsgálják meg. Az anya elmondja a nyolchónapos apróság életkörülményeit. Orvosi tanácsok hangzanak el a táplálkozásra vonatkozólag. A vizsgálat eredményei alapján pedig megfelelő utasításokat adnak. A védőnő mindezekről a gyermek törzslapjára pontos feljegyzést készít. Szigorú ellenőrzéssel 'majd családlátogatás alkalmával győződnek meg az elért eredményről,' Az egészségvédelem multjábél. A rendelés végén a feltűnően szűk helyiségben az egészségvédelem múltjáról beszélgetünk. 1941. jan- 1-én az egészségvédelmi szakmunkát az Országos Közegészségügyi Tanács irányítása alatt egyesitették. Megelőzőleg városunkban 1923-tól tüdőbeteg, 1924-től kezdve pedig nemibeteg szakgondozó működött különböző szükség-megoldású helyeken. 1932-beh Konkoly-Thege Sándor, volt közjegyző nagylelkű adományából ,az Egészségház telket kapott. A város állami támogatással felépítette a mostani épületet. Az Egészségház 1934. tavaszán azután megkezdte áidásos működését. Az intézmény. . tulajdonosa Pápa közönsége, fenntartója a város és az állam. Iz Egészségház földszintién. • A földszinti zöld keresztes laná,cs- adószobában összezsúfolva szerkrények November 15-én hétfőn este fél 7 órakor a Jókai-mozgóban Kivánsághangverseny fővárosi művészek felléptével sut* 3« FILLÉR