Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-11-14 / 46. szám

40. évfolyam, 46. szám. Pápa, 1943 member 14., vasárnap M ES YIDtKEt MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 14-40P, negyedévre 3;60 P. KERESZTÉNY POLITINRI ÜETILNP. ' Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség': Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Legyen nagy magyar engesztelés! Szép magyar egünkre egyTe na­gyobb aggodalommal tekintünk. Hi­tünk azonban nem ingadozik, remé­nyünk nem csökken, szeretetünk szen­vedélyesebb lesz! Hónapok óta száll a magyar falvak és városok felett a-biza­kodó jelszó: Engesztelj; magyar! A ka­tolikus'magyar nép országszerte térdre­ború! és engeszteli megbántott Urát és Istenét. így kopogtat Istene jóságos szí­vén, és igy bizakodik, hogy kiderül fe­lettünk a beborult ég. Ennek a nagy magyar engesztelés­nek hulláma érkezett falaink közé. Du­nántúl legszebb (templomában, a mi fel­séges nagy templ omunkba gyülekezünk! leborulunk oltárunk előtt és az isteni Felségtől bocsánatot kérünk a nag|y ma­gyar" bűnökért. A családi élet züllése," á káromkodás és a tisztátalanság özöne, a divat és az élvezet túlkapásai, vallási elhidegülés és" közönyösség, önzés és képmutatás, haszonlesés és szeretetlen­ség... De ki tudná elsorolni, mivel és mennyire bántottuk meg az Istent!? November 20 28. napjain, este 6 órakor engesztelést tartunk az öreg­templomban. Híres jezsuita szónok, P. Siska István jön körénk, hogy siegiillse megértenünk, miért keli engesztelnünk. Mert engesztelned kell, magyar! A viszontagságok között, a. borús jövő el ott, egy gyönyörű látvány mindig megvigasztalhat bennünket és remény­nyel töltheti el szivünket. A magyar nép és a magyarság hivatott vezetői, tehát az egész magyar társadalom, ma­ga az ország mindig megvallotta, hogy Istenre rászorulunk. Maga a magyar nemzet ismeri el, hogy Istennek abszo­lút joga van a magyar társadalom és magyar élet felett, mint minden más te­remtménye felett. Közöttünk, ezen a drá­ga földön csak megtévedt agyak merik tagadni ezt az elemi igazságot! A vallás, az Isten előtt való meg­hódolás, tehát a megsértett Teremtő kiengesztelése nem magánügy, nem pri­vát kötelesség,,hanem az egész társada­lom joga és kötelessége. Igaz, hogy min­den közösség egyesekben és egyesek ál­tal él • és piheg, egyesekért van. De azért az ország, a haza, a nemzet nem kép­zelt dolog, nem ábránd, hanem tény és vaióság. Ha azonban az ország és a ha­za valóság, akkor ennek az egész édes Magyarországnak le kell borulnia Istene előtt, bűnt és istén-bántást az egész or­szágnak ki kell engesztelnie. Mert, ma­gyarom, Isten csak azokat oltalmazza, akik őt Uruknak elismerik, — Isten csak azokat a társadalmakat halmozza el áldásával és mindenható oltalmával, amelyek hivatalosan, a vezetők és a nép együtt,; leborulnak örök trónja előtt. Kézzel-foghatóaní szemmel-Iátható­lag oltalmazott bennünket eddig az Is­ten, pedig szünet nélkül áruba bocsátot­tuk kereszténységünket és magyarságun­kat, gyávák és némák voltunk... En­gesztel ésünkben ott izzik eltökélt szán­dékunk, rendíthetetlen akaratunk 1, hogy tántoríthatatlanul ragaszkodunk Iste­nünkhöz, szent törvényeihez és akaratá­hoz: a v ér tanúságig hűek maradunk Egyházunkhoz, Megváltónk királyi Hely­tartójához, XII. Piushoz. Engesztelősünk napján szálljon szenvedélyes könyör­gés minden magyar szívből az egek Urá­hoz, hogy népünklet éis ko'rmányiínkát tartsa meg keresztény igazságban és magyar hűségben, — hogy boldog és szabad hazában szolgálhassuk Terem­tőnket, — hogy utódainknak csorbítás nélkül á tadhassuk keresztény -és magyar hagyományainkat, amelyeket őseinktől örököltünk. — hogy megőrizhessük azt a teljes kereszténységet, amely őseink­nek legnagyobb ereje és támasza volt ezer éven át. • Magyarnak lenni, mindig annyit je­lentett, — magyarnak Lennj most is any­nyit jelent, mint megalkuvás nélkül ke­reszténynek lenni! Ezen a földtekén nem minden keresztény ember magyar, de minden --magyar, bárhol dobog a szive, csak keresztény, csak Krisztus hive le­hel. A magyar nem maradhatott volna fenn, ha nem lett volna minden izével és rost jávai keresztény. A magyar nem is maradhat fenn további ezer évre, ha nem marad megalkuvás nélkül, minden csalogatás és minden őrült próbálkozás ellenére is keresztény, — olyan keresz­tény, amilyennek -őt a katolikus Egy­ház, nemzetünk igaz anyja és hűséges dajkája ezer esztendőn át megnevelte. Június' 2-án XII. Pius maga köré gyűjtötte a Rómában tartózkodó bíboro­sokat és ezt mondotta nekik: Ne kétel­kedjetek. Fiaim, — el fog jönni az Isten órája, -- Azé, aki azt mondotta a ten­gernek: Eljössz idáig és nem haladsz tovább; itt megtörnek dölyfös hullá­maid. Ma tovább tart az az óra, ami­kor alá kell vetnünk magunkat Isten ki­fürkészhetetlen és bölcs terveinek: az az óra, amikor állhatatosan fohászkod­nunk kell irgalmának bőségéért és nagy­ságáért.« Nem azért imádkozunk tehát, hogy Isten hajoljon meg előttünk, ha­nem mi akarunk meghajolni Isten szándéka előtt. Mi hiszünk az imádság erejében és ezt még is valljuk. Azért vá-j rakozik a mi Istenünk, hogy vetésünk erősödjék és aratásunk gazdagabb le­gyen. Ha hallgatunk arra a belső indí­tásra, amellyel Istenatyánk imára hívo­gat bennünket, és különösen e napok­ban megtöltjük templomunkat, akkor kegyesen meg is hallgat bennünket. Ha­zánkért, országunkért, • családunkért, szabadságunkért, emberi méltóságunk­ért, Egyházunkért, XII. Pius unk ért imádkozunk, könyörgünk, engesztelünk., Hogyne hallgatna meg bennünket az Is­ten. amikor nem egyedül, hanem Krisz­tus áital. Szűzanyánkkal együtt imádko­zunk! Dr. Csertő Antal. Felvidékünk hazatért. Öt éve ismét magyar zászló leng a kassai dómon. Kivánsághongverseny lesz november 15-én este Ritkán látott művészi esemény, s Pápán még nem rendezett Kljváiírlsáíg!­Iiangverseny lesz november 15-én este fél 7 órakor a Jókai-szinházban. A Kiváiisághanlgversenyeíi fel lép­nek a magyar közönségnek a rádióból is jólismert közkedvelt művészei: Pet­hes Ferenc, Kádár Margit, Sárossy György, Tóvizy Irén, Zezi Galabova, Vadnay József és Feller Sándor. Zongo­rán kísér: Linder Lászlóné. *** ** *** ** ** Az est rendezősége meg van győ­ződve, hogy városunk közönsége nem­csak a művészi élményért fog résztven­ni az esten, hanem azért, mert igy is tá­mogathatja a Vöröskeresztet, amely a magyar honvédért dolgozik. Jegyek elővételben a Pax könyv­kereskedésben (Telefon: 13—08.) kap­hatók. Előadás előtt pedig a Jókai-szin­ház pénztárában. R pápai Egészségház tizedik évfordulója felépítése fűződnek a páratlan sokat al­kotó püspök nevéhez. A mult emlékei­vel lépjük át az Egészségház küszöbét. Iz Egészségház tanácsadótermében. . A bejáró «részből egy várószobába érkezünk. A szűk helyiségben édes­anyák várakoznak csecsemőikkel. Szőke hajú és kékszemű apróság anyukáját cirógatja. Meghatódva nézzük az elénk­táruló hangulatos képet. Pillanatok múlva a. tanácsadó rendelőjében va-­gyünk. Dr. Kőibe ..Lajos tanácsadó or­vos és. Latzkovits Izabella zöldkeresz­fces védőnő kedves sziyéiyességgel állnak rendelkezésünkre. A munka, tovább fo­lyik.. ... A késői ősz napfényében ragyog­nak a város utcái. A levegő azonban már lehűlt. A régi »halász kapunál«, a inai Tókert lejárónál kevés a járó-kelő. A Tókert (legszebb helyén, a gróf Ester- ; házy Károíy-téren áll a város egyik leg- | fontosabb intézménye,, az Egészségház; Homlokzatával a várkert felé tekint. A tér és a gyönyörű épület »tekintete«, a nagyszerű múltra emlékeztetnek. A vá­ros legnagyobb jótevőjének, gr. Ester­házy Károly egri püspöknek halhatat­lan emlékei újulnak fel. A Tókert he­lyén levő mocsarak lecsapolása, a vá­ros rendezése- az irgalmasrend letele­pítése', a várkastély és a klasszikusba­! rokk remekének, a nagytemplomnak a Gyimóti Lacikát hozza be édesany­ja. Fehér ruhával letakart asztalra ül­tetik. Gondos orvosi kezek vizsgálják meg. Az anya elmondja a nyolchónapos apróság életkörülményeit. Orvosi taná­csok hangzanak el a táplálkozásra vo­natkozólag. A vizsgálat eredményei alap­ján pedig megfelelő utasításokat adnak. A védőnő mindezekről a gyermek törzs­lapjára pontos feljegyzést készít. Szi­gorú ellenőrzéssel 'majd családlátoga­tás alkalmával győződnek meg az el­ért eredményről,' Az egészségvédelem multjábél. A rendelés végén a feltűnően szűk helyiségben az egészségvédelem múltjá­ról beszélgetünk. 1941. jan- 1-én az egészségvédelmi szakmunkát az Országos Közegészség­ügyi Tanács irányítása alatt egyesitet­ték. Megelőzőleg városunkban 1923-tól tüdőbeteg, 1924-től kezdve pedig nemi­beteg szakgondozó működött különböző szükség-megoldású helyeken. 1932-beh Konkoly-Thege Sándor, volt közjegyző nagylelkű adományából ,az Egészségház telket kapott. A város állami támogatás­sal felépítette a mostani épületet. Az Egészségház 1934. tavaszán azután meg­kezdte áidásos működését. Az intézmény. . tulajdonosa Pápa közönsége, fenntartó­ja a város és az állam. Iz Egészségház földszintién. • A földszinti zöld keresztes laná,cs­- adószobában összezsúfolva szerkrények November 15-én hétfőn este fél 7 órakor a Jókai-mozgóban Kivánsághangverseny fővárosi művészek felléptével sut* 3« FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents