Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-11-07 / 45. szám

PÁPÁ ÉS VIDÉKEF 1943. november 7, vasárnap . ládi életünket, — neki köszönjük, térdre borulva, hogy tiszta ifjúságunk, tiszta vérünk, tiszta szivünk van, — neki és az Ő felszabadító igéjének köszönhetjük, hogy lelkiismeretünk, felelősségtudatunk, szabadságunk, emberi méltóságunk, hazánk és örök mennyországunk van. Mindenki tudja* meg: hitünk, reményünk, szeretetünk ehhez a Krisztushoz ujjongva száll! Mi tudjuk, hogy ez a Krisztus az évezredek és az isteni idők hallhatatlan Királya. Amikor hazánk és kereszténységünk létéről és nemlétéről van szó, szenvedélyesen megvalljuk Megváltónkat, „aki szeretett bennünket és önmagát adta értünk", hogy mi éljünk. S ennek a diadalmas Krisztusnak jelképe, zászlaja a kereszt! Azt hiszi valaki, hogy nem lesz következménye annak, hogy el merte távolítani a keresztet onnét, ahol egy kis magyar falu szíve dobog és ahova egy darab magyar élet idegei futnak össze ? Azt duruzsolják némelyek, hogy el kell árulnunk Krisztust, hogy hűségesen szolgálhassuk népünket és hazánkat. Szégyenteljes pogányságba szeretnék süllyeszteni hangzaSaxa lociuuntur... Elfelejtett régi köbevésett írás. — A város egyik legkiválóbb szülöttének ismeretlen emléke. — Elkészült Acsády Adám veszprémi püsjtök első életrajza. tos jelszavakkal a magyar népet. Azzal az ostoba merénylettel közelednek felénk, hogy válasszunk Krisztus és népünk között. Lelkünk minden erejével, életre-halálra tiltakozunk az ellen, hogy valaha is mi ilyen választás elé kerüljünk. Mi szeretjük és szolgáljuk a magyarságot: érte életet és vért szívesen áldozunk. Ugyanakkor azonban élünk és halunk Krisztusért: se itt a földön, se a másvilágon nem akarunk elszakadni Tőle, akinek mindenünket köszönhetjük. Nekünk ezt jelenti a Kereszt. Hát van. még valaki, aki nem ért meg bennünket ? Hilünk, reményünk, hálánk jelképe a kereszt. Hát van még valaki, aki nem érti a szót és a lélek finomságait ? Akinek komoly a kereszténység, — akinek van sejtelme a megváltásról és a történelem lényegéről, az mélyen meghajtja fejét a Kereszt előtt. Tény az, hogy Külsővaton, a községházán levették a Keresztet. Valaki saját kezével. Hihetetlen suttogások bolygatják szívünket és j érzésünket. E suttogásoknak el kell némulniok! A vármegye alispánjának se lehet közömbös, mi történik és mi fáj a katolikus polgároknak a magyar falu községházán. Példa kell, hogy végre senki ne merje bántani a Keresztet, hogy senki ne merjen többé háborgatni bennünket. öl. Ügyfeleim megbízásából peszeft ts eladoft földet ÉS házat. Eladók 1 — 14 holdig szántók, 1000 • öl szőlő a Kisheayen — Beköltözhető házak. — 24 órán belül boldog ház- vagy földtulajdonos lehet irodám utján — azért mielőtt bárki venni avagy eladni akar, keressen fel. — FARKAS JÓZSEF ingatlanforgalmi irodája Pápa, Széchenyi-tér 11. r rr Őszinte írás... 1 A város ősi falain kívül már a török dúlás és pusztítások idejében a „külső temető" terült el. Bizonytalan volt még abban az időben a falakon kívül élni és még sok véres küzdelem játszódott le Pápa védelme miatt. A vértől áztatott hantok alatt, a küzdelem színterén mégis egy csendes város, a temető „útvonalai" és az itt nyugodalmat keresők otthonai készültek el. Ahogy fogyott a város lakóssága épugy gyarapodott ez a csendes, falakon kívüli birodalom... Az élők vigasztalására „örök emlékek" hirdették a ragaszkodás, a szeretet és a megemlékezés érzéseit. Az egész évben nem látható tömeg hömpölygött halottak estéjén temetőink felé A késő ősz virágai illatoztak a szépen rendbehozott sírokon. A hősök nyugvóhelyein élő bajtársak álltak dfszőrséget Még az elhagyott sírokon is itt-ott lehetett látni pár szál virágot. Hiányzott azonban a gyertyák és mécsesek imbolygó fénye, amely az Örökfény ragyogását jelképezi. Sötétség leple takarta be temetőinket az esti órákban. A szörnyű világégés ötödik évében járunk. Megfigyeléseink szerint zsúfolásig megteltek templomaink a halottakért megtartott könyörgések alkalmával. Hőseinkért, szülőkért, jóbarátok lelkiüdvéért az ima erejével ostromolták az Urat. Sokakról azonban már nem emlékeznek meg. Szent, tudós, alkotó, tanító és sokat küzdő életeket már eltemetett a feledés homokja. A multat kutató szem azonban sok mindent észrevesz. A Szent Inna templom előtti kereszt írásai. A „külső temető" dombján közel két évszázada a Szent Anna templom áll. Legújabb köntösét 1883—1884-ben kapta. A török hódoltságban már meglévő temető 1837 ig vette körül a város egyetlen román stílű templomát. A temetőnek azóta minden nyoma eltűnt. Csak egy kőkereszt hirdeti a plébániatemplom bejárójánál a régi idők Gyakorlattal biró Intelligens h&zvezetönőt keres az újonnan megnyílt komáromi Középfokú Gazdasági Tanintézet. Ajánlkozók levélben jelentkezhetnek november 15-ig egyszerű (nem hitelesített) működési bizonyítvány másodlattal, melyet vissza nem kapnak. Cím: M. kir. Középfokú Gazdasági Tanintézet Komárom. emlékét. A vasráccsal bekerített kőkereszt a város áldozatkészségéből 1883-ban „megujittatott". A bejáró felüli részen gondos megfigyelés után irás nyomait vehetjük észre. Eddig a következő szöveget sikerült leolvasni : EGYEZER ÉS HÉTSZÁZ TIZENKETTŐBEN ELÁRADTT DÖGVÉSZ MULTÁNAK B U TELI A város országoshírű plébánosa. 1712-ben a város legkiválóbb hírű lelkipásztora, Acsády Ádám volt a plébános. Ősei a plébánia melletti „emeletesház" ban, a mai lábasházban laktak. Itt született Acsády, innét járt a pálosok gimnáziumába Innét indult el a kiváló tehetségű, országos nevű szónok, magyarságát izzóan szerető pap a pápai plébánián, a győri kanonokságon keresztül a veszprémi püspöki méltósághoz. A kőkereszt pápáig plébánosságának eddig nem ismert emléke és az 1712. évi szörnyű dögvész „buteli" idejének hirdető] \ A nagyhírű püspök halálának 200 éves évfordulója. Acsády püspök halhatatlan emlékét a hódoltság után romjaiból felépülő egyházmegyénk hirdeti. Ő volt a 150 éves pusztulás romjainak legelső eltakarító munkása. Városunkban pedig a bencés (pálos) templom és rendkívül gazdag művészi faragású oltárai, padjai és szobrai főpapi áldozatkészségének hirdetői. A szentély alatti kriptában egyszerű faragású koporsóban pihen két évszázad óta. Körülötte tudós és szent életű pálos és bencés tanárok koporsói láthatók. Itt-ott egy kiváló nemes és egyszerű polgári név is olvasható. Pápa város közel 15.000 katolikus lakósa kegyeletes megemlékezéssel készül megünnepelni a jövő évben Acsády halálának 200. évfordulóját. Örömmel jelezhetjük, hogy a nagyszerű mult eddig nem ismert eseményeit a nagyhírű püspök egész életét, alkotásait felkutatták. Dr. Petrák Mihály tapolcai káplán rövidesen sajtó alá rendezi hosszú évek kutatásának eredményeit. A munkából az elfelejtett és agyonhallgatott katolikus magyar mult szólal meg. A város Anna-téri kőkereszt felállítójának kora tárul fel. Néma írások és kövek beszélnek a nagyszerű múltról, biztatlst, reményt sugározva szét a mai nehéz időkre. MOLNÁR ISTVÁN. Városi rendes és rendkívüli közgyűlés Szerdán délután 3 órai kezdettel élénk érdeklődés melleit tartotta rendes és rendkívüli közgyűlését Pápa város képviselőtestülete. Hamuth János polgármester elnöklésével lefolyt közgyűlést a Magyar Hiszekegy vezette be, majd előbb a rendes közgyűlés 12 pontját tárgyalta le. Ezek közül kiemelkedik a város 1944. évi költségvetése. A pénzügyi bizottság által elfogadott közel 2 millió pengőt kitevő költségvetés szakértő kezek v munkáját dicséri. Felemelték a jövő évi segélyeket. 10.000 pengőt tesz ki, 17.500 pengővel járul a város a leventealap 1944. évi költségvetéséhez. A városi orvosok úti átalánya fejenként 1.100 P. Közellátási dologi kiadásokhoz 10.000 pengővel járul a város. Yasbetonra építik át a Bakonyérhidat 10.000 pengővel. A számvevőségi főnökinek 1320 P, helyettesének 480 P jutalmat, a javadalmi hivatali tisztviselők jutalomdiját évi 1200 pengőben állapította meg a közgyűlés. Özv. dr. Miklós Gézán é részére évi 720 pengő segélyt szavaztak meg. A munkások családbérét 8750 P-re emelték fel. A Rendkívüli közgyűlés fontosabb tárgy pontjai: A városi tisztviselők és alkalmazottak karácsonyi segélyéi 52 ezer pengőben állapította meg a közgyűlés. Dr. Hennann László főjegyzőt bízták meg az árvaszék elnöki ügyvitelével. Felemellék a városi tisztviselők mellékilletményeit. Dr. Sulyok Dezső, Dr. Huszár István és Szalay Lajos tagok szóltak e ponthoz, végül a polgármesteri javaslatot fogadták el. Dr. Szentmiháíyi Tibor fogalmazót megbízták a rendőrbiintetőbiráskodással. A sírhelyek, ravatalozó helyiségek diját megáll api tolták. Özv. Kardos Józsefné részére özvegyi nyugdíj címén liavi 175.04 pengőt szavaztak meg. Több kisebb ügyet tárgyalt még a közgyűlés, majd a polgármester zárószavaival ért véget. Munhásfoiskolo nyílik Minden keresztény magyar dolgozót szeretettel vár a Munkásfőiskola. Megnyitó: dec. 2-án. csütörtökön 7

Jkor a Keresztény Mii nkáseg v e sül Kiben. Szentilonai-u. 12. sz. Előadások ideje: Minden csütörtökön és pénteken 7-kor ugyanott. Előadók: A legkivál óbb szakemberek. Előadások tárgya az elsőévben: Mit intéznek az egyes hivatalok és hogyan. (Városház. Anyakönyv, Közellátás, Pénzügy igazgatóság, Rendőrs ágii munkajog.) — Munkaközvetítéstől a felmondásig. — Munkabérszámitás. — A holt anyag. — Atomok és természet titkai. — Az élei titkai. — Az emberi test csodái. — A lélek (Hipnózis, stb.). — A társadalom. — Űj társadalmi rend felé (fascizmus, hillerizmus, kommunizmus). Vita követi, az egyes előadásokat. Bárki! hozzászólhat. Be'ralkozás november 30-ig, Szentilonai-u. 12. sz. alatt (délelőtt 9—10, délután 5—6), vagy a gyári megbízó ttnál. Ajánlatos előre beiratkozni! Befralási dij 2 P. — Tandíj nincs. Bizonyítványt csak az kap, aki rendszeresen látogatja az előadásokat, vagy ha közben éj jeles is, az előadások többségét hallgatta. Testvér! Akarod a munkás társadalmi felemelkedését? Tanulj sokat! Látogasd a Munkásfőlskolál! a számbaDBhstBtlBnchrfil. A földi lét eseményeil és azok m )zgalóit időnként hivatásos számemberek számosziopokba és valóságos számhegyekbe foglalják. Hosszú, fáradságos munkájuk eredményét a nagy nyilvánosság tudomására adják, hogy annak összevetéséből levonjuk a tanulságokat. Az ilyen tanító számadások az emberiség javát szolgálják és azoknak nyomán észszerű csel ékedelekkel erkölcsi és anyagi gyarapodást jebet elérni. Rájöttek erre a hasznos útmutatásra a kezdeményezők és megértették az utódok. Ma is szorgalmasan végzik, mert jobbá akarják tenni szociális helyzetünkéi. Eme lelki és vagyoni gazdagodásra serkentő tevékenységgel >erőssé kovácsolják az egyént és ezen keresztül a fajt, a nemzetei. A kultúra haladásából serkent munkálkodás legtöbbször eléri a célját. Kiemeli az embert a nemtörődömségből; elavult, rossz rendszereket újjávarázsol és legyőzi vagy csökkenti a pa'iópálos lelkiséget, vagy az abból származható bajoki lehetőségét — az emberi babonás butaságok további terjedését. Ez az adatgyűjtés évtizedekkel ezelőtt még igen szűk térre, ílegiin'kább csak a létfontosságú események számszerűsítésére terjedt ki. Ma már ez a terület, igen kibővült, úgyannyira,hogy szinte lehetetlenség valamennyinek a felsorolása. Ha csak nagy általánosságban akarnók a fontosabbat felemlíteni, akkor is kevés lenne lapunk egész terjedelme, mert mindegyik főcsoport számtalan figyelemreméltó alcsoportra is oszlik. • S mint ahogy lehetetlenség 'lienínc hozzávetőlegesen ,is tiszta, megközelítő. képet adni a számadatok különféleségéségéről, ugyanúgy valószínűtlen lenne felsorolni mindazokat a tételeket is, melyek időtlen idők óta a számításból kimaradtak és ki fognak továbbra is maradni. Mert — sajnos! — ilyenek is vannak! Lehet, liogy a statisztikák világát alaposan ismerő, vagy az azzal szemben ismeretlen olvasó idegesen kapja fel a fejét erre a megállapításra. de a kételkedésre egyáltalán nincs ok. Meri hallott-e már valaki arról, hogy a rémhirter jeszlőkről, a l-evéltjtoksértőkről, a féketepiacosokról, a családi élet bolygatóiról, a rosszhiszemű félrevezetőkről, vagy a névtelen levélírókról gondosan összeállított, hitelesnek mondható számszerű adatokat készj'etlek, vagy közöllek volna valamikor. Ugye nem?Pedig mennyi terem a társadalom útszéli mocsarában!... Vannak idők, amikor nem veszünk tudomást ezekről az emberi, mivoltukból kivetköződött gyalázatos életű Tetés Jélekmérgezőkről, de a komoly idők drákói szigorú megtorlást sürgetnek. A köpönyegforgató szószátyárok, a hilványielkű levélsüllyesztők, az ördögi biblia megszállottjai, a jót habzsoló lel hetetlenek és az emberszámba nem vehető »jóakarók« mind elpusztulnak, mint a tavaszi hó, ha napfényre kerülnek. Csak addig élhetik sötétben bujkáló patkány életüket, mig nem akarnak tisztességes emberek, becsületes magyar emberek lenni. Ha mélységes sajnálkozást kiváltó és jellemtelen tevékenységüket elvégezték — megunták, — akkor jön majd a nagy Sneaculpázás, mely felér a bábeli hangzavarral, de nem téveszti meg a számvetőket, akik rendbeszedi k az említett társaságot. Pécziely J. Szabolcs Men lo tanfolyam. A vármegyék és városok országos mentőegyesülete tervbe vette azt. hogy más városhoz hasonlóan Pápán is rendez ingyenes mentőtanfolyamot. Ezen mentő tanfolyamon részt vehetnének az ipartelepek munkásai, iskolák, leventék, tűzoltók, rendőrök, cserkészek, csendőrök, légó szolgálatosok, de részt vehetnének rajta a polgári lakosság tagjai is. A tanfolyamon részt venni óhajtók Süle Zsigmond városi számellenőrnél. Pápa, Városháza, legkésőbb noovember 15-ig jelentkezzenek.