Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-01-31 / 5. szám

40. Malim; 5« «É». mLEsn Pápa* 1943. iaouár 3!„ tasáraap V MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10— P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY P0UTIIII HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf Szerkesztőség: Horihy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12 72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. > A diadalmas világnézet szolgálatában *Régi panasza már a pápai kath. közönsér

0>nck, hogy nincs sajtója. Pedig akinól a sajtó, annál van a halalom is. Olyan kath. lapot akarunk a közönség fezébe adni, amely 'felöleli az egjész pápai katholikusság érdekeit.« Ezekkel a szavakkal kezdődött a Pápa és Vidéke negyven évvel ezelőtt megjelent első »számának vezércikke. A századforduló körül az Egyházellenes harcnak legfőbb túmogalói és segítői az újságok voltak. Hall o Jan vakmerőséggel, SZÍVÓS kitartással és aljas rágalmakkal hangulatot kdeitek céljaik elérésére. A házassági válás, a vallásta.Janságl megengedése, a zsidóság recepció ja

T a, vUlási közömbösséig elterjesztése *a sajtó támogatásával valósullak , meg. A kereskedelem, az ipar, a tőke zsidókézbe jutását a keresztényellenes sajtó támogatta. Nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban kercsztény-iolen és-a nemzeti érzést megcsúioJó • volt a sajtó. : Pápa elzsidósodása a századforduló körül fejeződött be. .A k.lene év, század diadalmas múltjára visszatekintő /jés a többségiét alkotó kaíoUkus magyar•a ságj Pápán is elsőnek vette fel a harcot a.betű erejével; Elsőnek szálU szembe a krisztusi Világnézetet lerombolni és a .hazafias érzést kiirtani akaró destruktív „ szülőmmel. A Pápa és Vidéke a küzdelem tüzének ki nem alvó lángja volt. ,/Níjgy évtized óla megalkuvás nélkül, kitartó erővel küzdött és harcolt a dia:dUtbnas. világnézet szolgálatában. ,, »Magas színvonalon álló, színtiszta kathol.kus lapot óhajtunk szerkeszteni. Nem fogjuk támadni senkinek a vallását, tiszteletben tartjuk mindenkinek a ..meggyőződését Nem akarunk előidézni .felekezeti v>liongásokat. Csak azt akarjuk, ami minden vallásfelekezetnek nemcsak jogja, hanem legszentebb köLelesséye: új, pezsgő íletet akarunk bevinni a pápai kaiholicizmusba*. Az első vezércikk igy fogalmazta meg lapunk első célját. Negyven év óta a Krisztus földi országáéit küzdöltünk. Hirdettüik Isién dicsőségét és szembeszál ltunk a gonoszság' sziliemével. Maradék nélkül a szeretet evangéliuma alapján ilLunk. Betűink ezreibőt ételét adó erő áradt ki. El.ta ük a széthúzást és testvéri összefogást hirdettünk. Nagyon jól tudtuk, hogy a széthúzásból mindig az ellenség húzza a hasznot. A kriszíusi vHág'aezet meggyöngül jsébót ped g mérhUe.len károk származnak. » »Hazafias szellemben fogunk működni. Ebben is csak a magyar katholicizmus kiljncszáizadbs hagyományait fogjuk követni. Mert a magyar katlioiicizmus renditheleilen híve volt Egyhá-, zának, de épp oly hűséges, önfeláldozó fia volt az édes magyar hazának«. " A Pápa és Vidéke első vezércikk írója igy fogalmazta meg lapunk második főcélját. A magyar nép hazafias érzését des.rnália a századforduló körüli sajtó. Ezzel szemben hirdettük, hogy hazát csak egyet adoít a Gondviselés. Ennek a földnek drága minden hantja. Ezt a földet őseink karddá! szerez'.ék', szivük vérével egy évezreden keresztül védelmezték, szereletíiel gondozták, verejtékükkel termékenyítették és szent örökségképen hagyták ránk. Vallottuk, hog|y bűnt követ el, aki munkátlan életevei cliékozolja és azután idejenbe vándorol, itlhon pedig jövevények aratják le a főid termését. VLHoltuk, hogy tőrcsüljük, mert hősökről beszélnek, akik vérünkből sarjadtak. Drága előttünk minden sikság, minden bérc és őseink :vérétől áztatott és megszentelt a haza minden parányi földje. Küzdöttünk ezért a földért, harcol unk fajtánk jólétéért. A szociális igazság alapján hirdettük a boldog és igazi magyar tlelet. A negyven év távlatából örömmel tekintünk vissza a jól végzett múltra. Töretlen erővel és lelkes akarattal járni kívánunk az eddigi aiyomokon. Mi is az el ;ő vezércikk írójával mondh. t uk: »Mi erőink legjavát fogjuk belefektetni a lapba. Bt levisszük a szivünket, lelkinket. Pápa város kalholikus közönségének pedig! az a kötelessége, hogy megmutassa, hogy áldozni tud a kath. ügyért, a saját >érdekeiért«. MOLNÁR ISTVÁN. i ténelmi mul.unk minden lapját megóe! „Uj Elet" est Szerdán este a Kor2ó-moziban rendezte. me * az Bmericana pápai csoportja »Uj ÉIjt< esljét. Az estet Bíró Lucián benccs házfőnök, g'mn. igazgató, az Emericana priorja nyitotta meg. Utána Cöiicfies Iászló, az »U| Ékt« lels'> munkatársa tartotta meg értékes előadását Prohászka Otiokárról és a mai legfőbb katoI ikus proL 1 imákról. (Előadásában élénk szinekkel ecseteKe a mJleniumi korszak vrllási állapotait, amelyek szinte köveiellleg kiát öttak clyan hatalmas egyéniség, elyan próféta ulán, mint amilyen Prohászka püspök volt, akit az isteni Gondviselés küldölt a nehéz időkben a nemzetnek. Foglalkozott Prohászka a magyarSág összes u. n. sorsr kérdéseivel, a szOciál s kérclé s l, a főidkérdéssel és a zsidókérdéssel' Prohászka és a szegedi gondolat Prohászka — mondotta az előadó, — nemcsak a katolikus magyarságnak volt irányító és vezér egyénisége. A trianoni összeomlás után a lelkileg, szellemiig és anyag lag kifosztott magyarság dermedten és hiieJenül nézett a magyar jövő elé. Szüksége veit egy apostolra, egy . prófétára, aki új hitet, új életet és új akaratot tudott önteni a* fásult lelkekbe. A Szeredről elindult mozgalom csak keresztény jelszavak halmaza lett volna, ha nincs Prohászka. ö adott leiket, tartalmat ennek' a for-i radalomnak és ő jelelte meg a feladatokat, melyeket a magyar jövőért az országnak váll..Inia k itett. Prohászka, mint.a nemzet élő lcíkiismerete nemcsak nevében kereszlény kurzust és félpg kérészi elek klurzusát akarta, hanem lelkiségében, szellemiségében és a társadalom egyedeiken is e^y új szociális keresztény Magyarorszá iot hirdeieit A magyarság lelki egysége Ezután AndTás Káro'y, az »Uj Elet« felel JS szerkesztője rövid előadásban ismertette a lap történetét, megind'itásáj nak nehézségeit és célkitűzéseit. Ivözvexr len szavai nyomán a fiatal, függe len í magyar katolikus ifjak báíör lapjának I ütős korát ismer lük meg. Az utolsó eiő• adást IJjas Anial, a ;Nemzeti Újság beleső munkatársa tartotta. A mai magyar katolicizmus útja« cimen lendületesen mutaioit rá a mai kor katolikus magyar $5örskérdé$eire, :majd lelkes szavakkal szólott azokrőI a 'kiséi 13 ekrel, amelyek a magyarságot vallás különbség nélkül lelki, egységbe akarják összefogni. Ének, zene A műsor művészi részében először cneket hallottunk. Dr. Maurer Is'lv&rnő kellemes, szép szopránján három dal csendült fel; a három dal kidolgozása, előadása olyan volt, hogy mélló jutalma valóban csak az a meleg ünnepi Ós lehetett, amelyben a közönség a kedves művésznőt részesiieéte. Az éneket zongbrán Kalmár Mihályné kisérte. A műsor befejező száma Mozartnak egy zongora-hegedű szonátája voL, amelyet városunk lehetséges, rokonszenves műyész-házaspárja, Kalirér Mihály 20ií^kola; £3 feíosé.jQ adtak elp. A mozarti finom muzsikát művészi előí adásban szcL.Itatták meg. A hegedű iehelet-finom, tiszta pianói, a zongora letve kisérő szólamai clyan művészi összhatásban érvényesül ek, amely mélszehatásban érvényesül.ek, amely méltán tett nagy,hatást az est közönségére. itaBdeiÉ Szénnél... Szovjet „paradicsom" Oroszország!, 1943. L 8 A keleti hadjárat óta a Szovjetoroszors/^á^han uralkodó óllapotok nem képeznek titkot számunkra. Mi, kirtt harcoló honvédek, meggyőződtünk az orosz nép 11 nyomásáról és szegénysegérél. Hajmeresztő, amit az Egyház .elnyomásával, a parasztság meg emmisilésével véreztek. Azonban felemelő az a tapasztalüíóm, hogy á 25 év óla tartó bolsevista üraloih, amely a vallást üldözte, a (emj.lomokat lerombolia, a papokat legyilkeKa, a népben élő, vallásojs érzést nem tudta kiélni. A fel szabadított terüleieken az orosz házak már leié varinak a rejtekhelyekbe] előszedett szentképekkel és az orosz nép éppel/ buzgón imádkozik Istenhez, mint a bolsevizmus előtt. A lakosság sanyargatott helyzetéiben nagy nélkülözések között élt s most házaik teljesen rozoga áll apóiban vannak, bútorzatuk tönkrement s mindenben nagy nélkülözést szenvednek. Sokfelé jártam Oroszországban, de mindenhol csak fából épített szél.nat? mokra tiJál am. am 1/ekhen gabonájukat minden tiszio^aiás nélkül ledarál ák es korpáiti l Msü.ik kenyérnek. A ho.szszú évekig) tartó hiányos iáplálkozds ely állapotokat teremtett, hogy nem tudtak emberhez méltó e'leiet élni. Ilyennek látom én az orosz »paradicsomot«. S ugyan 1, ennek látják m n<jazok, akik velem együtt végz.k a végiéin orosz hómezőkön hazafias kötelességüket. j 1 Puchinger István honvéd, Tábori posta: 217/89. * * * 1943. 1. 10 Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Szeretettel gondolánk a mélyeni'sitelt Szerkesztőségre, mikor azt az újsá

u rot cl /ássuk, mily szép hazánkból, kedves városunkból érkezik hozzánk. Nat^yon jól esik városunk eseményeit, híreit ol/ásnunk. Bizva a szebb jövőben és hogy nemsokára győzvlmesen fogunk hazatérni, a hozzánktariozóknak, ismerőseinknek és barátainknak üdvözletünket küldjük. Dómján főhadnagy úriszázadából: Renezies Lajos, Stelan es J«cel, Farkas Ferenc, Tafeó Jó^zr ef, Szalay Fe« éne, * Gom á » Fe, ene, Kapa GJ5Í gy honvédek. Tábori posta: 118/33. nAki azt akarja, hogy a béke csillaga felragyogjon és ott maradjon a tár sadalom felett, elv ti az anyagelvüség minden egyes formáját, amely nem lát mást a népben, c<ak az egyének nyáját melyeket egymástól elszakítva és fonső összefüggés nélkül úgy tekintenek, mint az uralom és a bíráskodás terűidét; igyekszik a társadalmat benső egység gyanánt felfogni, cmely a Gondviselés uralma ahtt nőtt fel és érett meg, oly un egység gyanánt, amely a szómára rendelt területen és különleges adoihégoi szerint úrra törekszik, hegy a különböző rétegek és hivatások közremükcdéivel m'gvalósítsa a kuliura és a vallás örök és mindig új céljait " XII. Pius pápa (1942. karácsonyán) ARA 20 FILIÉB