Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-09-12 / 37. szám

49« évftlyts, 37. mAii. Pápa. W43 sziplembír 12., IAPAESYL V MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10'—P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILIP. Felelős szerkesztő: Korényi Olaff Szerkesztőség': Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. ——^IBMBHHI^^BBglBBFMBMIlM^ Inter arma... Régi római közmondás volt, hogy a fegyverzajban elhallgatnak a múzsák, vagyis a háború véráztatta talajából nem sarjad se tudomány, se irodalom, se művészet. JVem is nehéz belátni, hogly miért. A tudománynak nyugalomra van szüksége; az irodalom merítheti ugyan tárgyát a világválságok vérzivatarából, de az oi vasóközönséginek vajmi ; kevés kedve van akkor, hogy könyvben, szín­padon vagy filmvásznon még egyszer végigélje, amit egyszer végigszenvedni,' is elég volt; a művészetet pedig 1 anyagi eszközeitől, a műpártolás lehetőségiétől fosztja meg a háborúval járó gazdasági depresszió. Inter arma s í l en t musae. .. Előfordult persze régente is, hogy ha a múzsák templomai és hajlékai, az iskolák, beleestek h közvetlen háborús övezetbe, bizony megsinylették ezt a sze/encsétlenséget, A klasszikus ókor is­koláit elsöpörték a népvándorlás hullá­mai!, melyek csak az ősi szerzetesi kul­túra várfaiain. a kolostori iskolákon tör­tek meg. Középkori honi káptalani és kolostori iskoláinkra ráborult a tatárdú­lás és török hódoltság fagyos téli éjt sza­kája. A mohácsi ütközet 24 ezer magyar hősi halottja közt .ott volt a pécsi egye­tem 300 szine, virága« is. A szabadság­harc idején a tanuló ifjúság nemcsak tüntetni tudott, hanem harcolni: is; és nem egy ifjú, aki együtt lelkesedett a szabadság hőseivel a Múzeum lépcsőin, Kufsteinban, Spielbergben fejlődött ki . férfiúvá. Az 1912. évi balkáni háborúban a kirkkiiisszei csatateret 12 ezer bolgár tanutónak holtteste borította; akkor az 1 életben maradottakat kivonták a kato­nai Szói gáláiból, hogy a nemzet Int el li­cenciája eí ne pusztuljon, mert már a próféta is megmondotta: > Eivész az én népem, mert tudomány nélkül való.« A kőniiggráci csata után Bisniark azzal dicsekedett, hogy a 66-jki háborút a porosz iskolamesterek nyerték mleg, — értsd, hogy nekik köszönhették a nép­s annak katonafiai magiasabbrendű iníw veltségüket... Mindezek a gondolatok, emlékek és kérdések abból az alkalomból lódulnak 1 a tollam hegyére, hogy az illetékes leg­főbb tanügyi kormány elrendelte a nyárt szünetnek meghosszabbítását nov. 3*rgi, de csak a városi iskolákban. Meg vagyok győződve, hogy a ma­gyar kultúra városi műhelyeiben úgy fog folyni a munka, hogy az egész vo­nalon meg fogja menteni a magyar ok­tatói karnak lelkiismeretes és bölcs munkája mindazt, ami megmenthető; mindazt, aminek nem is szabad elvesz­nie. A kellő pedagógiai érzék ki fogja választani mindazt, ami az általános mű­veltségnek elengedhetetlen föltétele;' a fölösleges ballasztnak is van értéke, de ha fölösleges, nem kár érte. Es tudjuk, hogy ennek a rövidebbre szabóit isko­lai évnek selejtező hatása is intenzivebb lesz, mert aki .azt a kevesebbet nem dol­gozza föl teljesen, azt az iskola mint holtsúlyt el fogja ejteni. Szerencsés gondolat, hogy a falusi iskoláknak meghagyják a régi szorgalmi időt. Mindenki tudja, mennyivel nehe­zebb a munkája.egy osztatlan falusi is­kolának, mint egy .osztott városi iskoláé; most legalább módja lesz a falusi isko­lának is, hogy'megmutassa azt a rendet, amelyei ő is tud vágni — csak engedjék dolgozni. • A falusi múzsa .tehát nem fog hall­gatni, a városit i s Csak ideig-óráig né­mi íja el a harc riadalma. Tanügyi kor­mányunk nem játszik az iskolákkal es az iskolák sem játszanak a saját lelkiis­meretükkel. A múzsák két havi hallga­tása tehát nem akkora kára a magyar tanügynek, mint egyetlen iskolának bombázása; amazt kipótolja a lelkiis­meretes munka, emezt egyedül nem tudja jóvátenni maga a legjobb akarat sem. ' j Isten kegyelme óvja/meg a falut és a városi annak minden iskolájával egye­temben ! Dr. Magyar ász Ferenc O. Cisi. „Pápai tárlát" 1943 F. hó .")-..'n (1- e. 11 órakor Hamuth János polgármester megnyitotta a »Pá­pai tárlatot . Buday Lajos fogadta az! érkező polgármestert, hangsúlyozva, hogy a rajztanárok mennyire méltányol­ják személyes megjelenését, amiből munkájuk.megbecsülését látják. A pol­gármester megnyitó beszédében rámHua­lott arra az értékes ktiltúráílis szerepre, amit rajztanáraink a kiállítás megrende­zésével a, város életében betöltöttek 1. Hangsúlyozta, hogy a kiállitással művé­szeink maguk is fokozott munkára nyer­nek ösztönzést s külön kiemelte a győri művészek részvéteiének jelentőségéi. Buday megköszön le az ei ismerő szava­kat, bemutatta a győri küldöttséget: Sza­bó Alajos főtitkár. Reinthaller Nándor és Pozsonyi Sándor festőművészek sze­mélyében. — majd felkérte Tóth Sán­dort, hogy tárlatvezetés keretében ismer­tesse az anyagot. A közönség jóformán csak ekkor kezdett érkezni, hogy csak­hamar zsúfolásig megtöltse a kollégium rajztermét. Az anyag győri részében Szabó Ala­jos vásznai Erdély és Kárpátalja festői vidékeiről adnak napsütéses, színes be­számolókat. Győri Gallyas Frigyes kis­méretű képei a táj hangulatát rögzítik gyors ecsetvonásokkal. Reinthaller Nándor sokoldalú munkáiból szalonnás csendélete miestermű a maga nemében. Pozsonyi N. Sándor bravúros könnyed­ségű arcképekkel, grafikákkal szerepel. Grafikusként mutatkozik be Simon Ká­roly is Szent Erzsébet sorozatával. Er­délyi Imre két portréja közül monu­mentális önarckép feje muzeális értékű darab. A pápaiak sorában Lauer Gizella' egy erőteljes olajfestménnyel új oldat­ról mutatkozik be pasztell jei és vizfest­ményei melleit. Istenes Iscserekov And­rást is olajképek képviselik ezúttal el­sősorban. amik nyers harmóniáikkal' érdekes ellenlétben állnak lágyan omló vi zfes Iményei vei. Nagy Lázár intim olájképei váro­sunk környékéről adnak puhán megfes-' lett hangulatos részleteket, két kislány­portréján új oldalról mutatkozik be mint arcképfestő. - , Buday Lajos dekoratív érzékké ike* zeii a vizfesték erős szirtéit. Hasonló ér­tékek jelentkeznek olajképén, még egy kis szobron formaérzékéről győződünk meg. Bodó Aurél egyetlen vásznán tehet­séges állatfestőt ismerünk meg, szűkebb hazájának, Debrecennek jellegzetes alakjaival. Farkas Géza változatlan könnyed­ségigei veti vászonra mozgalmas loVas­Ív épéit. Rozs János négy ak varellj én a pasz­tell töretlen sziliéivel fokozza a ragyo­gó szinhatást. Temperaképe a »Kubikos« rőt színekkel, ismerős témát állit elénk, amiben megszokott értékei jelentkez­A. Tóth Sándor figurális vizfestmé­nyein hol lágy színekkel, hol kemény vonallal jellemez, két tájképe ismerős tárgyakról ad egyéni felofgású beszá­molót. Závory Zoltán egy könnyed színes kréta leányka portréval képviselteti ma­gát. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy töb­ben a tavalyi szereplők közül, — bár egy részük a meghívón is szerepel, — nem küldtek munkáikból a kiállitásra. Annál dicséretreméltóbb a .risztvevők fokozott igyekezeté, amit remélhetőleg a közönség fokozott iérdeklődéssel fog honorálni. * > Panaszok Városunk közönsége cselekedetei­vel, önkénles áldozatvállalásával már több ízben bizonyságot tett hazafias gondolkodásáról. Mindig örömmel ir­tunk az ilyen cselekedetekről. Ezek mél­tók városunk ősi múltjához, ezek mél­tók a Dunántúl igaz magyar városának hazafias érzésű polgáraihoz. Éppen ezért csodálkozunk azon, hogy most az illetékesektől panaszt hal­lottunk. Panaszt, amelyet meg kell ír­nunk, hogy a mindennapi élet küzködé­sei közepette senki se feledkezzék meg hazafias kötelességéről. • Nemrégiben a Bajtársi Szolgálat kéréssel fordult a város lakosságához. Azt kérte, hogy mindenki tehetségéhez mérten vállaljon áldozatot a hadviseltek és azok hozzátartozóinak megseigitésé­beh. Tehát nem a feleslegből kért, — ami manapság talán keveseknek van, — hanem áldozatot kért. S fájdalommal azt kellett az illetékeseknek megállapi­taniok, hogy többen voltak, akik meg­feledkeztek erről az áldozatvállalásról', mondhatjuk köfcelességteljesitésről. Hogy miért történt, most nem kutatjuk De mindenkit kérünk, hogy mulasztását pótolja. Vigyázzon mindenki, hog(y e Kormányzó Urunk Szent István napján azt a legfelsőbb óhaját nyilvánította, hogy a mostani háborúban kimagasló érdemeket szerzett hadviseltek, valamint ezek hadiárvái és a hadirokkantak a Hazától kijáró kitüntetés erkölcsi elisme­rése mellett az ország részéről külön elis­merésben is részesüljenek. A Kormányzó Űr legfelsőbb óhaja tehát messzemenő szociális és gazdasági kedvezmények nyújtására hivta fel az illetékes köröket. Két hét sem mult el a nemzeti köz­vélemény lelkes helyeslésétől kisért óhaj el­hangzása óta s a kormány máris két alap­vető fontosságú rendelkezést tett ebben az irányban. Az első és legfontosabb lépés az a kormányrendelet volt, amely, kimondottéf, hogy a fajvédelmi szempontból lefoglalt és átengedésre kötelezett birtokokból sürgősen félmillió holdat kell kiosztani a földműves hadviseltek és hadigondozottak között, a köz­jóléti szövetkezeteknek már eddigi átadandó haszonnégyezer és a Vitézi Széknek átadott százharmincezer holdon felül. Ezt a nagy­arányú intézkedést valószínűen na hadvisel­tek földreformja u néven fogjuk emlegetni. Az új földosztás előkészületeit haladéktala­nul megkezdik,, úgyhogy ez a földreform — bár minden földhözjuttatás hosszú időt vesz még igénybe — előreláthatóan gyorsabban fog lezajlani az eddigieknél. Két nappal később jelent meg a kor­mány második rendelete, amely többszázmillió pengőt fordít hadviseltek és hadigondozottak gazdasági önállósítására. Ez az utóbbi ren­delet méltányos kölcsönök formájában meg­adja a lehetőséget a földhözjuttatottaknak arra, hogy gazdasági felszerelést szerezzenek be, de ezenfelül a hadviseltek és hadigon­dozottak kisipari és kiskereskedelmi önálló­sítását is biztosítja. Amíg tehát az első ren­delet földhözjuttatásról intézkedik, addig a második a nem-földmives hadviseltek is hadigondozottak gazdasági és szociális tá­mogatását, megerősödését mozdítja elő. nemtörődömség vissza ne üssön s olyan bajokat ne zúdítson fejére, amelyek romba dönthetik a maga köré épített kártyavárat! De még egy panaszunk van. A váj­ros vezetősége vármegyei határozat alapján felhívta városunk nagy-adózóit, hogy egy vagy két hadarva neveltetési költségét vállalják. Eddig a felhívottak közül csak a Hungária műtrágyagyár r. t. jelentette, hogy hazafias kötelességé­nek kész eleget tenni. Hol van a többi nagy-adózónk? Nincs 1000 vagy 2000 pengőjük ilyen célra? Ez az együttmű­ködő, együltérző, a hősök árvái iránti áldozatot ís szívesen vállaló szeretet? Az ügyet intéző illetékesek felha­talmazták lapunkat, hogy a felhívottak névsorát lapunk egyik következő szá­mában leközöljük s feltüntessük az ál­dozatvállalás mértékét. Meg vagyunk győződve, hogy mire erre kerül a sor, már sokkal több ne­vet írhatunk le örömmel, mint fájda­lommal. Aftn 20 ÜULtR

Next

/
Thumbnails
Contents