Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)
1943-09-12 / 37. szám
49« évftlyts, 37. mAii. Pápa. W43 sziplembír 12., IAPAESYL V MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10'—P, negyedévre 2*50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILIP. Felelős szerkesztő: Korényi Olaff Szerkesztőség': Horthy Miklós fő-u. 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. ——^IBMBHHI^^BBglBBFMBMIlM^ Inter arma... Régi római közmondás volt, hogy a fegyverzajban elhallgatnak a múzsák, vagyis a háború véráztatta talajából nem sarjad se tudomány, se irodalom, se művészet. JVem is nehéz belátni, hogly miért. A tudománynak nyugalomra van szüksége; az irodalom merítheti ugyan tárgyát a világválságok vérzivatarából, de az oi vasóközönséginek vajmi ; kevés kedve van akkor, hogy könyvben, színpadon vagy filmvásznon még egyszer végigélje, amit egyszer végigszenvedni,' is elég volt; a művészetet pedig 1 anyagi eszközeitől, a műpártolás lehetőségiétől fosztja meg a háborúval járó gazdasági depresszió. Inter arma s í l en t musae. .. Előfordult persze régente is, hogy ha a múzsák templomai és hajlékai, az iskolák, beleestek h közvetlen háborús övezetbe, bizony megsinylették ezt a sze/encsétlenséget, A klasszikus ókor iskoláit elsöpörték a népvándorlás hullámai!, melyek csak az ősi szerzetesi kultúra várfaiain. a kolostori iskolákon törtek meg. Középkori honi káptalani és kolostori iskoláinkra ráborult a tatárdúlás és török hódoltság fagyos téli éjt szakája. A mohácsi ütközet 24 ezer magyar hősi halottja közt .ott volt a pécsi egyetem 300 szine, virága« is. A szabadságharc idején a tanuló ifjúság nemcsak tüntetni tudott, hanem harcolni: is; és nem egy ifjú, aki együtt lelkesedett a szabadság hőseivel a Múzeum lépcsőin, Kufsteinban, Spielbergben fejlődött ki . férfiúvá. Az 1912. évi balkáni háborúban a kirkkiiisszei csatateret 12 ezer bolgár tanutónak holtteste borította; akkor az 1 életben maradottakat kivonták a katonai Szói gáláiból, hogy a nemzet Int el licenciája eí ne pusztuljon, mert már a próféta is megmondotta: > Eivész az én népem, mert tudomány nélkül való.« A kőniiggráci csata után Bisniark azzal dicsekedett, hogy a 66-jki háborút a porosz iskolamesterek nyerték mleg, — értsd, hogy nekik köszönhették a néps annak katonafiai magiasabbrendű iníw veltségüket... Mindezek a gondolatok, emlékek és kérdések abból az alkalomból lódulnak 1 a tollam hegyére, hogy az illetékes legfőbb tanügyi kormány elrendelte a nyárt szünetnek meghosszabbítását nov. 3*rgi, de csak a városi iskolákban. Meg vagyok győződve, hogy a magyar kultúra városi műhelyeiben úgy fog folyni a munka, hogy az egész vonalon meg fogja menteni a magyar oktatói karnak lelkiismeretes és bölcs munkája mindazt, ami megmenthető; mindazt, aminek nem is szabad elvesznie. A kellő pedagógiai érzék ki fogja választani mindazt, ami az általános műveltségnek elengedhetetlen föltétele;' a fölösleges ballasztnak is van értéke, de ha fölösleges, nem kár érte. Es tudjuk, hogy ennek a rövidebbre szabóit iskolai évnek selejtező hatása is intenzivebb lesz, mert aki .azt a kevesebbet nem dolgozza föl teljesen, azt az iskola mint holtsúlyt el fogja ejteni. Szerencsés gondolat, hogy a falusi iskoláknak meghagyják a régi szorgalmi időt. Mindenki tudja, mennyivel nehezebb a munkája.egy osztatlan falusi iskolának, mint egy .osztott városi iskoláé; most legalább módja lesz a falusi iskolának is, hogy'megmutassa azt a rendet, amelyei ő is tud vágni — csak engedjék dolgozni. • A falusi múzsa .tehát nem fog hallgatni, a városit i s Csak ideig-óráig némi íja el a harc riadalma. Tanügyi kormányunk nem játszik az iskolákkal es az iskolák sem játszanak a saját lelkiismeretükkel. A múzsák két havi hallgatása tehát nem akkora kára a magyar tanügynek, mint egyetlen iskolának bombázása; amazt kipótolja a lelkiismeretes munka, emezt egyedül nem tudja jóvátenni maga a legjobb akarat sem. ' j Isten kegyelme óvja/meg a falut és a városi annak minden iskolájával egyetemben ! Dr. Magyar ász Ferenc O. Cisi. „Pápai tárlát" 1943 F. hó .")-..'n (1- e. 11 órakor Hamuth János polgármester megnyitotta a »Pápai tárlatot . Buday Lajos fogadta az! érkező polgármestert, hangsúlyozva, hogy a rajztanárok mennyire méltányolják személyes megjelenését, amiből munkájuk.megbecsülését látják. A polgármester megnyitó beszédében rámHualott arra az értékes ktiltúráílis szerepre, amit rajztanáraink a kiállítás megrendezésével a, város életében betöltöttek 1. Hangsúlyozta, hogy a kiállitással művészeink maguk is fokozott munkára nyernek ösztönzést s külön kiemelte a győri művészek részvéteiének jelentőségéi. Buday megköszön le az ei ismerő szavakat, bemutatta a győri küldöttséget: Szabó Alajos főtitkár. Reinthaller Nándor és Pozsonyi Sándor festőművészek személyében. — majd felkérte Tóth Sándort, hogy tárlatvezetés keretében ismertesse az anyagot. A közönség jóformán csak ekkor kezdett érkezni, hogy csakhamar zsúfolásig megtöltse a kollégium rajztermét. Az anyag győri részében Szabó Alajos vásznai Erdély és Kárpátalja festői vidékeiről adnak napsütéses, színes beszámolókat. Győri Gallyas Frigyes kisméretű képei a táj hangulatát rögzítik gyors ecsetvonásokkal. Reinthaller Nándor sokoldalú munkáiból szalonnás csendélete miestermű a maga nemében. Pozsonyi N. Sándor bravúros könnyedségű arcképekkel, grafikákkal szerepel. Grafikusként mutatkozik be Simon Károly is Szent Erzsébet sorozatával. Erdélyi Imre két portréja közül monumentális önarckép feje muzeális értékű darab. A pápaiak sorában Lauer Gizella' egy erőteljes olajfestménnyel új oldatról mutatkozik be pasztell jei és vizfestményei melleit. Istenes Iscserekov Andrást is olajképek képviselik ezúttal elsősorban. amik nyers harmóniáikkal' érdekes ellenlétben állnak lágyan omló vi zfes Iményei vei. Nagy Lázár intim olájképei városunk környékéről adnak puhán megfes-' lett hangulatos részleteket, két kislányportréján új oldalról mutatkozik be mint arcképfestő. - , Buday Lajos dekoratív érzékké ike* zeii a vizfesték erős szirtéit. Hasonló értékek jelentkeznek olajképén, még egy kis szobron formaérzékéről győződünk meg. Bodó Aurél egyetlen vásznán tehetséges állatfestőt ismerünk meg, szűkebb hazájának, Debrecennek jellegzetes alakjaival. Farkas Géza változatlan könnyedségigei veti vászonra mozgalmas loVasÍv épéit. Rozs János négy ak varellj én a pasztell töretlen sziliéivel fokozza a ragyogó szinhatást. Temperaképe a »Kubikos« rőt színekkel, ismerős témát állit elénk, amiben megszokott értékei jelentkezA. Tóth Sándor figurális vizfestményein hol lágy színekkel, hol kemény vonallal jellemez, két tájképe ismerős tárgyakról ad egyéni felofgású beszámolót. Závory Zoltán egy könnyed színes kréta leányka portréval képviselteti magát. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy többen a tavalyi szereplők közül, — bár egy részük a meghívón is szerepel, — nem küldtek munkáikból a kiállitásra. Annál dicséretreméltóbb a .risztvevők fokozott igyekezeté, amit remélhetőleg a közönség fokozott iérdeklődéssel fog honorálni. * > Panaszok Városunk közönsége cselekedeteivel, önkénles áldozatvállalásával már több ízben bizonyságot tett hazafias gondolkodásáról. Mindig örömmel irtunk az ilyen cselekedetekről. Ezek méltók városunk ősi múltjához, ezek méltók a Dunántúl igaz magyar városának hazafias érzésű polgáraihoz. Éppen ezért csodálkozunk azon, hogy most az illetékesektől panaszt hallottunk. Panaszt, amelyet meg kell írnunk, hogy a mindennapi élet küzködései közepette senki se feledkezzék meg hazafias kötelességéről. • Nemrégiben a Bajtársi Szolgálat kéréssel fordult a város lakosságához. Azt kérte, hogy mindenki tehetségéhez mérten vállaljon áldozatot a hadviseltek és azok hozzátartozóinak megseigitésébeh. Tehát nem a feleslegből kért, — ami manapság talán keveseknek van, — hanem áldozatot kért. S fájdalommal azt kellett az illetékeseknek megállapitaniok, hogy többen voltak, akik megfeledkeztek erről az áldozatvállalásról', mondhatjuk köfcelességteljesitésről. Hogy miért történt, most nem kutatjuk De mindenkit kérünk, hogy mulasztását pótolja. Vigyázzon mindenki, hog(y e Kormányzó Urunk Szent István napján azt a legfelsőbb óhaját nyilvánította, hogy a mostani háborúban kimagasló érdemeket szerzett hadviseltek, valamint ezek hadiárvái és a hadirokkantak a Hazától kijáró kitüntetés erkölcsi elismerése mellett az ország részéről külön elismerésben is részesüljenek. A Kormányzó Űr legfelsőbb óhaja tehát messzemenő szociális és gazdasági kedvezmények nyújtására hivta fel az illetékes köröket. Két hét sem mult el a nemzeti közvélemény lelkes helyeslésétől kisért óhaj elhangzása óta s a kormány máris két alapvető fontosságú rendelkezést tett ebben az irányban. Az első és legfontosabb lépés az a kormányrendelet volt, amely, kimondottéf, hogy a fajvédelmi szempontból lefoglalt és átengedésre kötelezett birtokokból sürgősen félmillió holdat kell kiosztani a földműves hadviseltek és hadigondozottak között, a közjóléti szövetkezeteknek már eddigi átadandó haszonnégyezer és a Vitézi Széknek átadott százharmincezer holdon felül. Ezt a nagyarányú intézkedést valószínűen na hadviseltek földreformja u néven fogjuk emlegetni. Az új földosztás előkészületeit haladéktalanul megkezdik,, úgyhogy ez a földreform — bár minden földhözjuttatás hosszú időt vesz még igénybe — előreláthatóan gyorsabban fog lezajlani az eddigieknél. Két nappal később jelent meg a kormány második rendelete, amely többszázmillió pengőt fordít hadviseltek és hadigondozottak gazdasági önállósítására. Ez az utóbbi rendelet méltányos kölcsönök formájában megadja a lehetőséget a földhözjuttatottaknak arra, hogy gazdasági felszerelést szerezzenek be, de ezenfelül a hadviseltek és hadigondozottak kisipari és kiskereskedelmi önállósítását is biztosítja. Amíg tehát az első rendelet földhözjuttatásról intézkedik, addig a második a nem-földmives hadviseltek is hadigondozottak gazdasági és szociális támogatását, megerősödését mozdítja elő. nemtörődömség vissza ne üssön s olyan bajokat ne zúdítson fejére, amelyek romba dönthetik a maga köré épített kártyavárat! De még egy panaszunk van. A vájros vezetősége vármegyei határozat alapján felhívta városunk nagy-adózóit, hogy egy vagy két hadarva neveltetési költségét vállalják. Eddig a felhívottak közül csak a Hungária műtrágyagyár r. t. jelentette, hogy hazafias kötelességének kész eleget tenni. Hol van a többi nagy-adózónk? Nincs 1000 vagy 2000 pengőjük ilyen célra? Ez az együttműködő, együltérző, a hősök árvái iránti áldozatot ís szívesen vállaló szeretet? Az ügyet intéző illetékesek felhatalmazták lapunkat, hogy a felhívottak névsorát lapunk egyik következő számában leközöljük s feltüntessük az áldozatvállalás mértékét. Meg vagyunk győződve, hogy mire erre kerül a sor, már sokkal több nevet írhatunk le örömmel, mint fájdalommal. Aftn 20 ÜULtR