Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-08-22 / 34. szám

40. évfilyan, 34. szán. Pápa, 1843 augusztus 11., vasárnap m jápa es vidékéi MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egy évre 10*— P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILIP. Felelős szerkesztő: Keréityi Olaff Szerkesztőség; Horthy Miklós fő-u, 12. Telefon: 12-72. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Feltok a szent király színképében Szent István király ünnepére írta: dr. Magyarász Ferenc O. Cist. (A fizikából emlékezünk mindanynyian a nap színképének sötét, u. n. Frauenhoff er-féle vonalaira, melyek egy jó prizma vetületében szabad szemmel is könnyen felismerhetők. Szokás is hasonlatul használni őket annak igazolásául, hogy sötét vonalak mindenben akadnak, ami emberi. Mert ami emberi, gyarlóságban fogantatott és gyarlóságba miatt pusztul el. Áll ez minden emberre, a szentekre is, kik között csak egyetlen egynek, a Boldogságos Szűznek nincsenek árny ék vonal ai. De nem is ezekről az emberi és személyes gyarlóságokról szóljon most ez ünnepi ének. Szent Istvánnak is voltak emberi hibái, de azokat levezekelte t-s levetette, azok most nem kevesbítik az ő dicsőségét, az 1527-ben kelt Érdy-kódex szerint ezt az » eedes^veegbetetlen es halhatatlan erwendetes dychoeseegeot«. Másunnan, és pedig a modern ember világszemléletéből, Szent István életművének; hamis értékeléséből és érdemeinek félreismeréséből erednek a foltok Szent István király színképében. A modern ember ugyanis a szent királynak jóformán minden érdemét a térítésben, a térítés minden érdemét pedig csak annak földi, nemzeti és politikai eredményeiben látja. Hogy Szent Istváné a magyar nép térítésének érdeme, minden iskolás gyermek tudja. Hogy a magyarságot a keresztény vallás mentette meg attól a biztos pusztulástól, amelynek a nála hatalmasabb népek és törzsek a népvándorlásnak mind korábbi, mind utóbbi korszakaiban menthetetlenül áldozatul estek, azt is elégszer halljuk és egy_szivvel-ajkkal valljuk. De épp a térítés munkájának e fölértékelése körül követi el a modern világnézet a maga tévedését, amidőn tudniillik a keresztény vallásnak csak ezt a bár évezredekre kiható, de mégiscsak időhöz kötött hatását tudja be Szent István főérdteméül. Eszerint tehát Szent István nem más, mint egy régi »haza bölcse«, mint egy XI. századbeli Deák Ferenc, aki a keresztény vallás sikján megcsinálta a nagy kiegyezést a keresztény Európa és a pogány magyarság között, aki a kereszténységben megtalálta, amit elődei a kalandok korában hiába kerestek: a letelepülésnek, a művelődésnek, az anyagi jólétnek és gyarapodásnak eszközét. Ha Szent István csak ezt szerezne volna nemzetének, akkor is örök hálára kötelezte völna; mert megszerezte neki fönnmaradásának pilléreit. De akkor a térítés munkája, modern szóval élve: csak keresmény kurzus lett. volna, konjunktúra-kereszténység, a »cujus régió, illius reIigio« előrevetett árnyéka, egy politikai elgondolásnak sikeres végrehajtása — annak minden veleszületett gyöngeség ével. A kurzus-kereszténység csak fölszin, csak máz, melyből a cserépedény nem válik zománccá. A kurzus-kereszténység Prohászka találó hasonlata szerint csak olyan, mint a borkereskedés kirakatár nak boros üvegei: hangzatos címkék az üveg külső falán, belül poshadt v|z... A -kurzus-kereszténység bölcsőjét csak fele oldaláról ringatja az

1 értelem meggyőződéses hite, meg az akarat tudatos elhatározása, — a másik felét az érdek és a hiúság ráncigálja. Ez a gyökértelen kereszténység csakhamar meginog az üldöztetés és harc első szelében, váltogatja vallását, sőt áldozatul is dobja új szellemi és anyagi, nemzeti vagy politikai, tudományos és közművelődési divat-áramlatoknak. Nem ilyen volt Szent István személyes vallásos meggyőződése, nem is ez volt térítő munkásságának eszménye, s aki csak ebben és ennyiben látná az ő történelmi hivatását, vétne az ő fenkölt ,érdeme ellen. Szent István a magyar nép lelki alkatát, jellemét akarta újjáteremteni.. Szent István élő hitet akart a szivekbe plántálni, olyant, amilyen az ő szivében léit s amilyen az ő gondolat- és érzésvilágát teljesen átjárta és egész életére rányomta bélyegét. Szent István a magán- és nyilvános életben, a család ölén és a trón magasságában, mint törvényhozó és mint kul túrtényező, mint az ország belső- és külső rendjének és biztonságának őre, szóval miint egész ember egészen keresztény voll, az ő tökéletességét a szentség mércéjével kell mérnünk, az ő példája az ő igazi apostoli ereje, az ő hivatása örök, mert az örök élet ösvényére állította összes utódait. Ez az ő igazi, hervadhatatlan erdeme, amelynek megbecsüléséhez nem elég a történelmi „tudomány, ahhoz ... hit kell, Szent István hite, kereszténysége. Dr. Serédi Jusztinián Magyarország bíboros hercegprímása mondotta Nagyboldogasszony ünnepén: — Magyarország a tatárjárás során, J majd később 1848-ban és 1918-ban is tapasztalta Európa hálátlanságát. Ebben a mostani világégésben szeretném remélni, hogy akik egymás és a népek sorsát intézik majd, a Szentszék mvntájára, nemi feledkeznek meg arról, hogy Magyarország ezer éven ált védte Európát s míg a többi népek minden téren előrehaladtak, mi állandó háborúban állottunk a nyugatot fenyegető népekkel. Remélem, hogy a most szemben álló felek

1, a győztes és legyőzött nemzetek sorfából okulva meg fogják érteni azt a felelősséget, amely őt terheli Isten és ember előtt és olyan beikéi hoznak létre, amely nem megtévesztő propagandám és hamis információkon alapul, ezzel egy jövendő világháború csiráit hordja magában és századokra tönkreteheti az emberiséget. — MJ| bízunk az emberi igazságszolgáltatásban Is, de legbiztosabb menedéknek Krisztust tartjuk, kívüle az ő szent Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát jés a szenteket, elsősorban az árpádházi szenteket, mert bennük' még nem csalatkoztunk. Szerdán megkezdték az alsóvárosi köztemető ravatalozójának az építését Megnagyobbítják a temetőt. — Laluk Pál és Hozlinger Imre kőmives mesterek építik a ravatalozót. — R munkálatok november 15-re befejeződnek. (A városháza udvara zsúfokJásig teli a hivatalos dolgait elintéző közönséggel. A forró kánikulai nap izzón tüzel a falak között. Az udvar leghátul só részén épült mérnöki hivatalba sietünk. Csaba András városi tanácsos a legnagyobb készséggel adja meg a felvilágosításokat. Beszélgetésünket a közérdekű ravatalozó építkezéseire fordítjuk. — Városi szabályzat írja elő, — így kezdi felvilágosítását Csaba tanácsos, — hogy a köztemetőkben ravatalozókat kell építeni, a megholtakat pedig ezeken a helyeken kiélt ravatalozni. Országos törvények alapján készültek ezen kötelező ravatalozó szabályzatok. — A cél, hogy a hullák meg' ne fertőzzék a hozzátartozókat. Különösen fontos ez ragályos hulláknál. A kötelező ravatalozással a betegségekét megakadályozzák. Szociális és kegyeletes szempontok is megkövetelik, hogy a lakások mentesek legyenek a fertőzés veszélyétől. így a családok nyugalmát tudjuk biztosítani. Sok kellemetlenség is származna még abból is, ha a hozzátartozóknak a halottal kellene együtt lenni, j és éjszakát együtt eltölteni. Ezeken az állapotokon változtat a kötelező ravatalozás. . Hogyan sikerült a költségeket biztosítani? A pápai helyzetre pereljük a beszel— Városunkban már régóta tervezgettük a kötelező ravatalozó megoldását. Állandóan napirenden lévő kérdés volt. Sajnos, a folytonos pénzhiány miatt a kivitelezés eddig nem sikerült. — A város jelenleg a Száimaváryutca telkeinek eladásával és százezer pengő hosszúlejáratú kölcsön felvételével olyan lehetőségek közé került, hogy a ravatalozó most már megépíthető. Hol épül fel a ravatalozó? A temető bejáratánál és a kertészlakásnál hatalmas téglahlmok emelked

1nek. Kíváncsian a ravatalozó helye után érdeklődünk. — A ravatalozó az alsóvárosi temető jelenlegi kertészetében épül fel. A mostani kertészház közeiében klezdjük meg az építkezést — szól a pontos felvilágosítás. Megnagyobbítják a temetőt Hirtelen a temető megnagyobbitására terelődik a beszélgetés. — A temetőt a város megnagyobbítja. Megszűnik a kertészet A város máris megkezdte a kertészet áttelepítését a Mezőgazdasági Szakiskolával szemben lévő városi telekre. A felszabaduló területet parcellákra és sírhelyekre osztjuk fel. Hét parcella lesz az új részben. Kettőt a gyermekek, ötöt pedig a felnőttek részére tartunk fenn. A parcellákban 5027 sírhely lesz. Kriptáknak és diszsirhelyeknek is lesz megfelelő helye. Az eddigi számítások,szerint az új terület 30 évig kielégíti a város szükségleteit. Sőt, az új területtel szemben lévő temetőrészt is megnyithatnánk, ha a szükség épp úgy kívánná. Végignézzük a mérnökileg elkészített tervezetet. A sírhelyek között a szebb és előkelőbb helyek kripták és díszsír helyek számára nyertek kijelölést. Az új ravatalozó körül hatalmas táblákban a parcellák terülnek el. Ügy véljük, hogy a temetkezések megindulásakor jó volna a parcellákat külön az egyházak szerint kiosztani. A hatalmas terület miatt könnyen lehetséges volna külön a katolikusok számára megfelelő parcellákat kijelölni. Erre felhívjuk az illetékesek figyelmét! Milyen lesz a ravatalozó? A temető megnagyobbitásának tervezete után nagy érdeklődéssel a ravatalozó épületének rajzát tanulmányozzuk. — A ravatalozó hatalmas előcsarnokból, tőle jobbra, balra elágazó folyosókból, hét ravatalozó helyiségből, két papi öltözőből, egy hullamosóból, egy hűtőkamrából, egy boncoló helyiségből és raktárhelyiségekből áll. A ravatalozó három katolikus, keltő protestáns temetési célokat szolgál. Egyet a fertőző hullák temetésére, egyet meg a teljesen élhagyatolt, idegenek temetésére építünk fel. A hűtőkamrákban négy betonmedence épül, amelyekbe jeget teszünk a nyári meleg időben, hogy a halottak oszlását a temetésig megakadályozzuk. A hullák kellemetlen szagát elvesszük, így a nyár melegében a kegyelet kifejezését könnyebbé tesszük. — Az épület téglából készül. Lapostetőzet borítja be a hatalmas ravatalozót, a falakat pedig semper nova vakolattal látjuk el. A rajz vonásaiból azt következtetjük, hogy a praktikus célokat jól megoldó épület stílusos lesz és a város leg-