Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-08-01 / 31. szám

PÁPA ÉS VIDÉKEI 9 1943. augusztus t, vasárnap Abban a pillanatban, amelyben lehunyta szemét e kiváló lélek, a pápai hívek, a veszprémi egyházmegye sőt tanítványai révén az ország nagy része is sokat veszített. Alakja úgy áll előttünk, mint a legtiszteletreméltóbb papoké, mint az Úrtól kiküldött apostolé. Hiszen életének egyetlen vágya volt: lelkeknek szolgálni, keresni azokat, akik messze járnak az Egyháztól, vezetni, támogatni a bukdácsolókat, szilárdan irányítani az egyenes úton járókat. Ezért a Krisztusnak is drága lélekért élt, dolgozott, szenvedett fáradhatatlanul. Tanított is. Nemcsak az iskolában — hittanár, igazgató, hitszónok, prézes, de úgy is, mint példakép, aki lemondott minden élvezetr 1, rangról, távol tartott minden kitüntetést, hogy többe tehessen, hogy akadály nélkül lehessen a lelkek pásztora, Krisztus papja, sokak vezére és mindenkinek segítsége. Wirr.mer Károly neve soká fogalom marad Pápán, ahol életének legnagyobb részét — közel harminc évét — töltötte, de találkozunk nevével országszerte, ahol volt tanítványai dolgoznak az ő szellemében, lelki irányítása világánál. Kevés adat jelöli e nagy lélek pályafutását. Várpalotán 1878. augusztus 28-án született. Tanulmányait itt és a veszprémi piarista gimnáziumban végezte. 1897—1901 a veszprémi szeminárium papnövendéke. 1901. jún. 24-én szentelik pappá. 3 3A évig nemesvidi káplán, majd székesegyházi karkáplán és székesegyházi hitszónok. 1914— 1938. képző-intézeti hittanár és igazgató. A fontosabb állomásokban jelentősebb mozzanatok: 1919. őszén pápai kamarássá nevezi ki XV. Benedek pápa, 1914—16. elvégzi a tanítóképzőt a budapesti pedagógiumban. 1921-ben megalakítja az Urinők Mária- Kongregációját. Ha kutatunk még „kedves munkái", — a lelkekért bejárt területek után — nevezetes munkaköre a veszprémi kat. Legényegyesület, melynek alelnöke, vezetője, énektanítója, újjászervezője volt. Eveken át lelkiigazgatója a pápai Mária Társulatnak, s megalakítója kedves Kongregációjának, melyben nemcsak Pápa lelkes hölgyeit gyűjti össze, s rendezi a heti gyűléseket tartalmas beszédeivel, de ebben valósítja meg azt is, hogy nagyböjtben lelkigyakorlatra hívja a kongregánistákon kívül a pápai hölgyek nagy-nagy csapatát. A huszonöt év tanári, igazgatói, hitszónoki, lelkivezetői munkáját még adatok sem méltatják. Ezekért áldozott legtöbbet, ezek emésztették fel erejét, ezek Toppantották össze idegzetét — ez volt szívének legkedvesebb — ettől vált el legnehezebben, de ebben nyúlt mélyre, nagyon mélyre — tanítónők seregén át egy nemzedék megszentelésére. Amikor tankerületi királyi főigazgatója megköszöni e negyedszázados pedagógiai tevékenységet, — „a magyar nőnevelés terén végzett áldozatos, lelkes, nehezen pótolható eredményes munkát" dicsér. Főpásztora köszönő soraiban kiemeli: Munkájában sohasem kereste a feltűnést, nem a külső vágy irányította tevékenységét, hanem a csendes, zajtalan kötelességteljesítés. - Egész szívét, lelkét átadta az ifjúság nevelésének. Minden gondja, gondolatja a nevelésére bizott leányifjúság ügyének előmozdítása volt. Temetésén, amelyet dr. Szentgyörgyi Ignác külsővati esperes-plébános végzett fényes papi segédlettel, számosan megjelentek. Ezzel is lerótták azt a szeretetet, amelyet mindig éreztek és éreznek az elhunyt iránt. Maráczy /. Margit nővér. Kiadó üzlethelyiség kapcsolatos raktárral. Felvilágosítással szolgál BERKES GÁBOR vegyeskereskedő Kisfaludy-u. 2 sz. Országos nyomdász-kongresszus Szombathelyen A nyomdász- és rokoniparosok vidéki szakosztálya az elmutt vasárnap országos kongresszust tartott Szombathelyen. Délelőtt a Szeminárium épületfalában leleplezték Siess József Antal nyomtatómester emléktábláját, aki az ország harmadik nyomdáját alapította Szombathelyen és először sokszorosította Mikes Kelemen törökországi leveleit. Utána a városháza nagytermében zajlott le a nagysikerű kongresszus, amelyen az iparügyi miniszter képviseletében dr. Tóciás Kornél min. osztálytanácsos jelent meg. Az ország különböző részéről összesereglett nyomdatulajdonosok jóleső érzéssel vették tudomásul az ügyük iránt érdeklődő, s nagyszámé vármegyei és városi előkelőség megjelenését, akik közül dr. Mészáros Hugó Szombathely város polgármestere is felszólalt. Székely Géza, Arany Károly, Kakas Ágoston Szeley József, György József és Tokaji Szabó István értékes felszólalá?a után a miniszteri kiküldött intézett megszívlelendő szavakat a megjelentekhez, majd a kormányzat törekvéseit ismertette és ígéretet tett a vidéki nyomdákat érintő kérdések sürgős elintézésére. A nagyszabású ' „Nyomdász-nap" a fővárosi nívóhoz méltó országos nyomtatványkiállítás megnyitásával és megtekintésével fejeződött be az Iparosszékházoan. (t. j.) Szicília fővárosában Kora reggel napfényben fürdött a végtelennek látszó téngler. A kobald'kék színű vízből Szicília közeliében kilenc vulkanikus kúp emelkedik ki„ »Eolusz« szigetei, vagy másként »Hefaisztosz szigetei®. Igy hívja a mithológia. A tengjer nagy vizkivatagábóí kiemelkedő szigetek a középiskola padjaiban tanult régi mithológiákat elevenítették fel. Itt volt valamikor a ciklopszok titokzatos földialatti és tenger alatti kovácsműhelye, ahol a Vulkán-isten dolgozott. Ma is dolgoznak a titokzatos földialatti erők'..,. Európa két tűzhányója, a Vezúv és az Etna. Hajónk fél tízkor kötött ki Palermóban. Kibírhatatlan hőség tüzében izzott a város. A kábító melegben nyikorgó, festett, két kerekű kordéba ültünk. A

1 nagy melegben és porban kellemetlen benyomásokkal izgatottan vártuk

1 a szájlóhoz való érkezésünket. Messze a kikötőtől, nem is szállóban, hanem a Villa Lincoln-bán kaptunk kedves otthont. Az emeletes vi'iüa tulajdonosa feltűnő jó kiejtéssel beszélt németül. Ritkaság ez Délitáliában! A' kertben nyugágyakon pihennek a vendégek. Hatalmas fikuszfák és fjlodendronok nyújtják a nap ellen a védelmet. Itt fogaysztjuk el az első sziciliai ebéd'et. Konggal hívják a vendégeket az

1 asztalihoz SüJthííst paradicsommal tálalják. Sohasem felejtem et az erősen gesztikuláló zsidó olaszt, aki nagy tányér makarónit a legrövidebb idő alatt fogyasztotta el ... Akkor még nem kellett sietni. Nem szólták az ágíyúk és nem vijogtak a levegő »ércmadarai«. Nem visítottak a szirénák Szicília fővárosában... Tervünk szerint ebéd után három órakor a Palermo felett lévő ősi bencés apátságot tekingettük meg

1. Villamossal roThantunk Monreálig. A hatalmas kaktusz »bástyák« között gyorsan értük el az apátság ősi falait... A méreteiben, művészetében pompás monreáli apátsági templomnak és épületeknek lenyűgöző hatása alól alig tudtunk szabadulni. Az ősi mozaik képek, márvány szobrok, királyi sírok és faragványok tanulmányozására több időt kell fordítani! Többször is vissza kellene ide térni... Az időnél csak a lefelé, Palermóba induló villamosunk »száguldása« volt kétségbeejtőbb. A gyönyörű kilátást élvező látogatók komoly életveszedielembe kerültek. A villanykapcsoló kihagyott... a fék elromlott... a meredek hegyoldalban élet-halál között rohanunk... Sikoltozások váltják fel az eddigi kedélyes hangulatot. Bármely pillanatban a melységbe zuhanhatunk! Páran már a kiugrásra készülnek. Erre már nincs idő. A zsúfolt villamos egy »kitérő« oldalfalához vágódott. Óriási reccsenést csak sikoltozás hangjai szárnyalják túl... Szerencsére csak a villamosnak lett »baja«. Megigazítják, kapcsolóját rendbehozzák, ráhúzzák a sínekre és máris rohanunk Palermo felé... Űtunk a királyi palotába vezet. A kápolnát bezárták, a hatalmas épületben meg javítási munkálatok folynak. A Dóm körüli parkban egy kis pihenő közben megcsodáljuk a sziciliai kertészet művészetét. A páratlan szépségű Dóm rendkívül érvényesül a délszaki' növények és hatalmas park térségében. A hatalmas falakat vérvörös drapériák takarják be. Uralkodik a Vér szine a hatalmas falakon. Áhítattal térdelünk I? Szient Rozália ezüst oltára és koporsója előtt. Belekapcsolódunk a székesegyház ünnepségébe. Szicília Szűz szent ünnepének előestéjén vagytink... Ríendkfvül nagv pestist akadályozott meg a Szűz, lelkünkben Nagy Károly ideje újul fel. A királyi család sarja elhagyva a szlülők fényes udvarát, Istennek tetsző életét J Szicília sok szenvedést és megpróbálta| tást látott földjén éli le. A nagy szent j ünnepének előestéjét tartja a főváros, 1 nemcsak a templomban, hanem, a Dóm falain kívül is. Sportversenyek', felvonulások és tűzijátékok a főbb attrakciók;.. Az esti órákban Palermo tengeri í fürdőjében pihenjük ki a fáradaíma| kat. Amennyire rendfezietlen, poros, lár! más a város, annyira meglepően kedves és szép TVíondeltő, a tengeri fürdő... A kabinok — akárcsak Hévizén — a víz tükrére épültek. Bársony sima és tükör tiszta a tenger vize. Villamossal rohanunk haza. Mellettünk biciklista fut versenyt. A villamos belsejében gyermek »kőrus« harsog... Alig' lehet besziélni. Az utcák zsúfolásig megteltek kiváncsiskod'ókkai. Hömpölyög a tömeg. Megérkezésünk után mi is elvegyülünk benne és gyönyörködünk a tűzijáték ezernyi változatában és szépségében. Szent Rozáliát ünnepli a város. Most is tűzijáték ragyog Szicília ősi földjén, de nem a szentek tiszteletére lobog, hanem a háború őrültsége élteti és táplálja... Ipolyparti levél Mélyen tisztelt Főszerkesztő Űr! Pápán — olvastam — Kultúrház-avatás volt. S az elengedhetetlen szónoklatokban megpendültek ilyen szavak: tudás, nép, állam, egyház, kereszt, család stb., stb. Hogy a felvett kifejezést megtartartalmasító eszmélkedéssel nem ért egyet mindenki — az nem sápasztó baj, hiszen az emberi egyedek gondolatai, tapasztalatai, életelvei a szelek hangerejének változatosságát mutatják. — Ha tehát máskép vélekedem a „csodálatos korokról", a „felnőttek bölcseleti tudnivágyásáról", vagy a „népközösségről" — azzal a beszélő nézeteinek vallói nem kell, hogy törödjenek. De arra már végigdübörögtek lelkem erős hadiútjain a keserűség és meglepődés légiói, hogy magyar-tudásról egy szó nem sok, de annyi sem esett. A hungarológiáról. Arról, hogy a kultúrházba-járóknak azokat a gondolat-esküvéseket kell elsősorban vérükké-idegükké hinni, melyeket szajkó módjára beemléztek ugyan az iskolákban, de velük csak percnyi elitatódással örvendeztették meg magukat... Ilyeneket: Magyar vagyok. Legszebb ország hazám az öt világrész nagy területén. Ezen kivül pedig nincsen számunkra hely; s jólehet sósabbak itt a könnyek, a fájdalmak is mások : itt kell élnem-halnom, örökké szentül bízva honunk feltámadásában 1 Sablonok ezek, de csak ha lelketlen betűk maradnak ! Ha azonban a kultúrhajlékokban megbátorítjuk véreinket, hogy merjenek magyarok lenni, mert egy népnél sem vagyunk alábbvalóak; ha remek reményeket árulunk beléjök, megízleltetíük velük e föld drága porhanyát és ráutasitjuk szemeiket az itt-ott kivirradt tüzekre — akkor gyönyörű lényeggé, forró lét-kovásszá koronásodhatnak ! I! Micsoda sugárzásba kapna itt a sors, ha megtanulnók űzni az eleddig hívott jajokat. Ha nagykacagású ostorral idomítanók a mindenperci pór-kínok láttára kibukkanó mindennapi úri hahotákat 1 Ha eldobnánk az emlék-beszédeknek ránktukmált büdös cókmókjait és shakerpearei szók ilyen megfogalmazását tennők vallásunkká: tenni, vagy nem lenni!! — ez itt a kérdés! Mert a gőg és lefelé-utálás vizei már lábujjra állfak! Félhetnek tőlünk a * átak, a rétek, a házak, a népek, az álmok, a tervek. Hallod-é magyar, a félrevert harangok rémült kérődzését! ?! Jaj, nekünk is kéne már egyszer örülnünk büszkén, diadalommal. És tudni, hogy — örülünk! Erre kell megtanítaniok az öröm-tudóknak sorsaikat! Mert — szózatolja költő ajka — jaj, kik látva látnak s a vakoknak nem adnak szemükből ül... S már búcsúzom is Szerkesztő Úrtól. ÁGOSTON BÉLA. Nem az országutak, hanem az „üzletek" ellenőrzését kell megszigorítani! — Levelesládánkból. — Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! „Levelesládánkból" című rovatukban, a július 25-í számban, megjelent egy cikk, melynek megállapításával nem mindenben értek egyet. Az igen tisztelt cikkíró úr azt is kifogásolja e cikkben, hogy a 0-ás lisztet csak azért hordhatják be falu

ról a zsidók, mert nem elég szigorú az ellenőrzés az országúton. Én hivatásomnál fogva sokat járok a falvakban s nem egyszer 4 volt alkalmam tapasztalni azt, hogy a csendőrjárőrök müven nagv körültekintéssel igazoltatnak minden zsidót, aki csak megpróbálkozik a faluról való „feketézéssel". Sőt falvainknak jobbérzésű lakossága és elöljárósága sem tűri meg azt, hogy zsidók házalják végig a községet. Ilyenformán zsidaink nem is mernek nagyon kimenni a falvakba. Ott van azonban a hiba hogyha a falu népe bejön Pápára vásárolni, az üzletek egyrészében azt válaszolják kérésükre, hogv: „Nincsen!". Sőt sok helyen azzal fogadják már őket, hogv: „Mit hozott?" Ugvanis, ha hozott magával az a falusi gazda lisztet, vajat, vagy tojást, akkor egyszerre minden van. Ennyi falusi gazdának az ellenőrzése pedig az országúton a lehetetlenséggel határos, — bármennyire is hivatása magaslatán áll a m. kir. csendőrség! Úgy gondolom, sokkal hatásosabb és célravezetőbb lenne ez a pápai üzletek feletti ellenőrzésnek nagynagymértékben való megszigorítása. Kiváló tisztelettel vagyok kész híve: Bognár Károly. —^ Megjelent a Magyar Szárnyak, la Imagyar nemzeti repül ésügy népszerű folyóirata. Űj s^áma is a Tánosy István szerkesztése által' fémjelzlett nívón hozza a bel- lés külföldi repülés legfrissebb eseményeit és érdekes kommentárokat a jelenlegi helyzethez. A magyar sportrepülésnek rendkívül mozgalmas két hete minden leseményét kapjuk itt ízlésesen illusztrált, érdekles előadásban, megismerjük nagyszerű új repül őteljesitményeinket is. A Magyar Szárnyak' új számának ára változatlanul 50 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivataltól (Bp. VII., Király-u. 93.) kérjünk.