Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-01-24 / 4. szám

40. évfoiyaa, 4. szlra. Pápa, 1943. iaauár 24., yasániap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Eg/ évre 10 — P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILIP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaff Szerkesztőség: Horthy Miklósfő-u. 12. Telefon: 12-72, Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. M&lfc/w* Hm* Európa és a magyarság Irta : Dr. Szegedi Lász'á. v A puszta yéíeleti játéka csak, vagy a sors különös rendelése, hogy vala­hányszor Európa jövője fölölt dönte­nek, a magyarság neve mindig ott sze­repe) a történelem vérrel irolt lapjain? Történelmi sorsunk és hivatásunk mé­lyenszántó problémája szunnyad, e kér­désben. Mit kérésiünk eddig és mi le­het szerepünk az új Európában? Sok­szor vetették már szemünkre jött-ment ázsiai eredetünket Európa elfogultjai, akik nem tudták, vagy nem akarták' meglátni a magyarság európai szerep A és }hivatását. Ázsiai származásunk sohasem voi't szégyen, hiszen olyan kulturális, művé­szi, hadli és politikai örökséget hoztunk magunkkal a Meotis partjáról!, meiy Eu­rópát is bámulatba ejtette; olyan tradí­ciók hordozói voltunk, melyekeí az ázsiai nagy birodalomnak, Attila, Baján, Kurt és Motun tanliu keleti török impériuma szültek. Ázsia pusztáin nemzedék a ma : got, de Európa húmuszá növelte a fái, mely belőle kikelt. Ennyi tenne a kö­Jünk Ázsiához és ennyi Európához s falán sohasem jutóit volna más sors osztályrészünkké, mint hány ódás kei vi­lág határán, ha nem lett volna más ren­deltetésünk, valami mélyebb értelme an­nak. hogy ide kerültünk és itt vagyunlc Miért lett a magyar európaivá? Mi az európai magyarság életének a titka? Miért - vagyunk bizonyos vonatkozások­ban idegenek Európától s miért állunk megrendito társtalanságban Európa ne­peinek tengeréhen Kelet és Nyugat kö­zött? Egyszerű a válasz. Európa soha­sem értette meg, ,hogy a magyarság eu­rópai története nem egyszerű folytatása a hun. avar, kun, tatár vagy ozmán nyu­gatra törő inváziójának, hanem ügy fészkelődött Európa öiébe, hogy testé­vei és telkével lett védője Kelet ellen. Sőt, még ennél is több: érvényesülési tere és terjesztője az európai szellem­nek kelet és délkelet felé. A népek kelteri tengerébe! sok hullám indult a Nyu­gatra s bár mindegyik nagyobb és pusz­tftóbb voHiiáia, a hunok, avarok és be­senyők birodalma csak kártyavár volt s csak a magyarság tudott végérvényes td<­fejezője lenni Európában Keletnek', hogy a XI. században az egyetlen szi­lárd' erő legyen iKözépeurópában. Az Ázsiától elszakadt magyarság ittléte első percétől kezdve európainak érezte magát, nemcsak azért, mert Eu­rópa bűvöletének varázsa alatt állt; nem? mintha ez lett volna egyelien életlehe­tősége. Ennél sokkal mélyebb és titok­zatosabb oka van a magyarságot Euró­pához forrasztó kapcsoknak. Európa nem anyagilag, . térbeEleg, hanem szelle­mi téren adott hazát a magyarság keleti lelkének. Géza iés Szent István ismerték fel elsőnek az európai sorsközösségjbe váló beiktatóaás kikerülhetetlen -szük­ségességét, de még az ő politikai zsenia­litásukból származó alkalmazkodásuk sem el engen dő a magyarság európaisá­gának megértéséhez.(A magyar szellemi­ség európai öntudata ennél sokkal mé­lyebb. Szent István a kérésztóny seggel nemcsak a'nyugati életformál, hanem a középkori Európa lelkiségét, humánu­mát, kultúráját vette ajándékul Róma kezéből, azt a lelkiségei, humánumot és kultúrát, amely már az ázsiai sleppéken is életszükségletünk volt. A keresztény középkori Európa ajándéka a maga­sabb rendű életszükséglet kielégítését je­lentette számunkra, de ezen élet meg­óvását. védelmét és gyarapítását, teliát az európai sorsot saját sorsává és; élet­hivatásává tette a magyarság. Európa csak térbeüíog fogadta be nemzetün­ket de az európaiság kialakításán IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi, Mátyás, Bethlen Gábor, Zrinyi, Rákóczi, Széche­nyi, Eötvös és a magyar föld számtalan szülöttének neve szórja, szórja vakiföi fényét. Nyugat szülötte, J. Romains francia író kiáltja a világ felé: — Ma­gyarországon Európa egyik ősi kultii­rája virul —, tehát bátran mondhatjuk Széchenyivel: — nem vagyunk aláva­lóbbak más nemzeteknél, még ha ezt az igazságot Európa nem is méltányol­ja. Mi nem Európáért, hanem önma­gunk éri voltunk és'vagyunk európaiak. Európa évezredes régi kultúrájának hor­dozói a természet vaslog'ikája szerint kiöregedhetnek s amit egy esek még' eu­rópainak neveznek, csafc képmutatás, felfuvalkodottság és sülkérezés a régi fényekben. A magyarság a fiatal, élet­eres népek erejével fés akarásával 1, ben­ső szükségletből s nem csupán konven­ciói) ó I f ett európai fés ebben a keretben olyan műveltségei teremtett, melyben töretlen nemzeti szelleme ;éli és valósít­ja meg az egyetemes szellemiséget. Eu­rópa a mai világégésben inkább politi­kai. mint szellemi értelemben európai. Üj világ, új Európa születését várjuk s Európa fiatal népei új történelmet te­remtenek Nyugaton és Keleten. A két világ között ki tudja, nem számunkra tartogatja-e a sors. hogy visszaadjuk az elöregedett európai név elhalványuló hitelét, új tíurópáí teremtvén a keletről jött honfoglaló magyarság hitével, ere­jével és fegyverévei a s/.étzüí iő öreg Eu­rópa romjain. A magyarság európai hivatását Bár­dossy László minisztere nök 1941. nov. 21-j képviselőházi beszédével klasszikus tömörségben igy jellemezhetjük: — Mi ezer éven ál a Dunavölgy éhen nemcsak népi, de szervezell áTtami életet éltünk. Vállaltuk ennek dicsőségét és terneif egyformán. Itt áJllunk, védtük Európát, egyensúlyt tartottunk a Kárpátineaence népei között. Köz ve titettünk Nyugat és Kelet között, sohasem egyedül .a ma­gunk érdekét nézve,'mindig magasabb európai célok szolgálatában. Ma olyan mélyen, olyan/ elválaszthatatlanul va­gyunk összenőve ezzel a földdel, mint ahogyan a hegyek ágyazódnak bele a föld méhébe. Eddiiig még minden kísér­let kudarcba fulladt- amely ezt ei akarta vitatni tőlünk .A Duna völgyének min­den olyan rendezése, mely nem számolt a magyarsággal, eleve pusztulásra voTt ítélve. Magyarország az európai rtpni és együttműködés megingathatatlan, szilárd és erős tényezője, felkészülve arra, hogy kisugározza szellemi és gaz­dasájgji erejét messze a harárokon túl! „Aki azt akarja; hogy a béke csil­laga feltűnjék és megálljon a társadalom felett, annak a maga részéről újból vissza kell adnia az emberi személyiségnek azt a méltóságot, amelyét Isten neki kezdettől fogva adott; ellenezni fogja az emberek­nek olyan túlságos csopoitositását, mely mintegy léleknélküli tömegekké teszi azokat, ellenezni fogja gazdasági, társadalmi, politikai, szellemi és erkölcsi állhatatlan­sőgukat, szilárd elvekben és erős meggyő­ződésükben való hiányukat, az ösztönös és érzéki izgalmak túltengését és gyönyör­hajkúszásukat. u XII. Pius pápa (1942. karácsonyán) Hamuth János tíz éve A 10 éves jubileum alkalmával fel­kerestük Hamuth János polgármesteri és megkértük, hogy lapunk hasábjain keresztül számoljon be a tizév küzdel­meiről, nehézségeiről, alkotásairól. Ér­deklődésünkre a polgármester a követ­kezőkben válaszolt. Iz alotásokat akadályozó óriási adósság A fellett kérdésekre, tudva azt, hogy b lapjukban a korlátozó'rendel­kezések miatt, hosszabb ismertetést nem tudnak leadni, távirati isiilusban s nagy vonásokban adom meg a választ. 1933. február 1-én vettem ál a város vezetését. 1.442.695 P pénzinté­zeti és vállalkozói tartozást találtam. Két, összesen mintegy 300.000 pengős per indítását kellett leszerelnem. Me;g kellett szüntetnem a tisztviselők és al­kalmazottak illetményeinek; híólnapróji­honapra váltó és egyéb kölcsönből való fedezését. A nagyobb tartozásokra fize­tések egyáltalán nem, a kisebbekre pe­dig csak részben történtek, úgy, hogy bátran állíthatom, hogy a város határo­zottan a csőd felé közeledett. Csak legi­erélyesebb intézkedéseik s a legtiagyobb takarékosság bevezetése, következei es keresztülvitele teite (lehetővé \már az el­ső évben a pénzügyi egyensúly helyre­állítását. 1933 február I-tői 1942. decem­ber 31-ig tőkében: 1.100.0Ö0 P tartozás, 108.400 P kamat összesen 1,508.407 P fizettetett ki. A hasznos beruházásokra, ingat­lan vételek, stb. javaslatomra felvert kölcsöntartozásokat is figyelembe vé­ve. 1942, év végjén a fennálló tőketarto­zás: 799.588 pengőt tett ki. melyből 478 ezer P Speyer-kölcsön. 107.544 P (erede­tileg 350.000 P) a Pápai Takarékpénz-; tárnál fennálló hosszúlejáratú kölcsön­tartozás. vagyis 585.544 |P. az a tartozás, mely elődöm idejéből származik és még fennáll. A Speyer-kölcsönt kormány­rendelet folytán 1933. (év óta törleszteni nem kellett. A város az elmúlt 10 év alatt minden fizetysi kötelezettségének pontosan és maradéktalanul' eleget tett. Hitelképessége teljesen helyreállott Útépítés — ingatlanvásárlás - Épült 6 km 599 m. == 46241 m 2 kiskő á)landó ; burkolat s nemcsak köz lekedési, szempontból legfontosabb ái-f: kéiési szakaszok, hanem a teher forgal­mi főútvonal legnagyobb részének épí­tése is végrehajtatott. Készült még 12 km. 538 ,m. ==- 58873 m 2 új, vagy teljesen úthengereit makadám út. Összesen te­hát 19 km. 137 m. = 1Ó5.114 m 2 út Az állandó burkolat 175.515 pengőbe, a ma-< kadám utak 276.995 pengőbe kerültek útépítésre tehár 10 év alatt 752.510 P fordíttatott Járdákra 30.000 P. - Javaslatomra ,132.137 P-ért ingat­lanokat vásárol! a város közönsége. Ezen ingatlanok között van az u. n. Má­dav telek, melyet 25.822 P-ért vett rnejg a város közönség s almelynek fele ferúj­létét 53.190 P-éri sikerült, etadni. A még el nem adott parcellákért 70 -80.000 P remélhető. Ez az ingatlan Vásárlás tete­mes nyereségei hozott és fog hozni. A nyereségbői az utat közműveket az új, villasorban meg'lehetett építeni. Értékes, ingatlan még az Árok-utcában megvá­f Új Élet irodalmi est az Emericana rendezésében január 27-én a Corse Mozgó termében Az előadók a magyar katolicizmus irodalmi és szociologiai vonalán a tel­jes keresztény álláspont élveit hirdetik meg... Prohászka Ottokár és Bangha Béla szellemében a tevékeny és követ­kezetes hit útjaira mulatnak rá. hogy az Üj Európában a katakombák keresz­tényeinek idealizmusával fölvértezve harcolhassuk ki Krisztus győzelmiét a magyar ugaron is. Műsor: 1 Bevezető: Biró .Lucián 2 András Károly: Az Üj Élet cél­kitűzései. 3. Göndöcs László: Prohászka Ot­tokár és a mai közszellem. 4. Dr. Maurer Isxvánné énekel. Zon­gorán kiséri: Kalmár Mihályné. 5. Ikvai-Pfeiffer László: Az Egyház és koreszme. 6. Mozart: Hegedű-zongora sonátar Előadják. Kalmár Mihálynéés Kalmár Mihály. 7. Ijjas Antal: A mai magyar kato­licizmus útja. : Kezdete pont 8-kor. vége 10-kor Je­gyek elővételben a Pax-könvvkereske déshen. ARA 20 FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents