Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)
1943-01-24 / 4. szám
40. évfoiyaa, 4. szlra. Pápa, 1943. iaauár 24., yasániap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Eg/ évre 10 — P, negyedévre 2 50 P. KERESZTÉNY POLITIKAI HETILIP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaff Szerkesztőség: Horthy Miklósfő-u. 12. Telefon: 12-72, Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. M&lfc/w* Hm* Európa és a magyarság Irta : Dr. Szegedi Lász'á. v A puszta yéíeleti játéka csak, vagy a sors különös rendelése, hogy valahányszor Európa jövője fölölt döntenek, a magyarság neve mindig ott szerepe) a történelem vérrel irolt lapjain? Történelmi sorsunk és hivatásunk mélyenszántó problémája szunnyad, e kérdésben. Mit kérésiünk eddig és mi lehet szerepünk az új Európában? Sokszor vetették már szemünkre jött-ment ázsiai eredetünket Európa elfogultjai, akik nem tudták, vagy nem akarták' meglátni a magyarság európai szerep A és }hivatását. Ázsiai származásunk sohasem voi't szégyen, hiszen olyan kulturális, művészi, hadli és politikai örökséget hoztunk magunkkal a Meotis partjáról!, meiy Európát is bámulatba ejtette; olyan tradíciók hordozói voltunk, melyekeí az ázsiai nagy birodalomnak, Attila, Baján, Kurt és Motun tanliu keleti török impériuma szültek. Ázsia pusztáin nemzedék a ma : got, de Európa húmuszá növelte a fái, mely belőle kikelt. Ennyi tenne a köJünk Ázsiához és ennyi Európához s falán sohasem jutóit volna más sors osztályrészünkké, mint hány ódás kei világ határán, ha nem lett volna más rendeltetésünk, valami mélyebb értelme annak. hogy ide kerültünk és itt vagyunlc Miért lett a magyar európaivá? Mi az európai magyarság életének a titka? Miért - vagyunk bizonyos vonatkozásokban idegenek Európától s miért állunk megrendito társtalanságban Európa nepeinek tengeréhen Kelet és Nyugat között? Egyszerű a válasz. Európa sohasem értette meg, ,hogy a magyarság európai története nem egyszerű folytatása a hun. avar, kun, tatár vagy ozmán nyugatra törő inváziójának, hanem ügy fészkelődött Európa öiébe, hogy testévei és telkével lett védője Kelet ellen. Sőt, még ennél is több: érvényesülési tere és terjesztője az európai szellemnek kelet és délkelet felé. A népek kelteri tengerébe! sok hullám indult a Nyugatra s bár mindegyik nagyobb és pusztftóbb voHiiáia, a hunok, avarok és besenyők birodalma csak kártyavár volt s csak a magyarság tudott végérvényes td<fejezője lenni Európában Keletnek', hogy a XI. században az egyetlen szilárd' erő legyen iKözépeurópában. Az Ázsiától elszakadt magyarság ittléte első percétől kezdve európainak érezte magát, nemcsak azért, mert Európa bűvöletének varázsa alatt állt; nem? mintha ez lett volna egyelien életlehetősége. Ennél sokkal mélyebb és titokzatosabb oka van a magyarságot Európához forrasztó kapcsoknak. Európa nem anyagilag, . térbeEleg, hanem szellemi téren adott hazát a magyarság keleti lelkének. Géza iés Szent István ismerték fel elsőnek az európai sorsközösségjbe váló beiktatóaás kikerülhetetlen -szükségességét, de még az ő politikai zsenialitásukból származó alkalmazkodásuk sem el engen dő a magyarság európaiságának megértéséhez.(A magyar szellemiség európai öntudata ennél sokkal mélyebb. Szent István a kérésztóny seggel nemcsak a'nyugati életformál, hanem a középkori Európa lelkiségét, humánumát, kultúráját vette ajándékul Róma kezéből, azt a lelkiségei, humánumot és kultúrát, amely már az ázsiai sleppéken is életszükségletünk volt. A keresztény középkori Európa ajándéka a magasabb rendű életszükséglet kielégítését jelentette számunkra, de ezen élet megóvását. védelmét és gyarapítását, teliát az európai sorsot saját sorsává és; élethivatásává tette a magyarság. Európa csak térbeüíog fogadta be nemzetünket de az európaiság kialakításán IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi, Mátyás, Bethlen Gábor, Zrinyi, Rákóczi, Széchenyi, Eötvös és a magyar föld számtalan szülöttének neve szórja, szórja vakiföi fényét. Nyugat szülötte, J. Romains francia író kiáltja a világ felé: — Magyarországon Európa egyik ősi kultiirája virul —, tehát bátran mondhatjuk Széchenyivel: — nem vagyunk alávalóbbak más nemzeteknél, még ha ezt az igazságot Európa nem is méltányolja. Mi nem Európáért, hanem önmagunk éri voltunk és'vagyunk európaiak. Európa évezredes régi kultúrájának hordozói a természet vaslog'ikája szerint kiöregedhetnek s amit egy esek még' európainak neveznek, csafc képmutatás, felfuvalkodottság és sülkérezés a régi fényekben. A magyarság a fiatal, életeres népek erejével fés akarásával 1, benső szükségletből s nem csupán konvenciói) ó I f ett európai fés ebben a keretben olyan műveltségei teremtett, melyben töretlen nemzeti szelleme ;éli és valósítja meg az egyetemes szellemiséget. Európa a mai világégésben inkább politikai. mint szellemi értelemben európai. Üj világ, új Európa születését várjuk s Európa fiatal népei új történelmet teremtenek Nyugaton és Keleten. A két világ között ki tudja, nem számunkra tartogatja-e a sors. hogy visszaadjuk az elöregedett európai név elhalványuló hitelét, új tíurópáí teremtvén a keletről jött honfoglaló magyarság hitével, erejével és fegyverévei a s/.étzüí iő öreg Európa romjain. A magyarság európai hivatását Bárdossy László minisztere nök 1941. nov. 21-j képviselőházi beszédével klasszikus tömörségben igy jellemezhetjük: — Mi ezer éven ál a Dunavölgy éhen nemcsak népi, de szervezell áTtami életet éltünk. Vállaltuk ennek dicsőségét és terneif egyformán. Itt áJllunk, védtük Európát, egyensúlyt tartottunk a Kárpátineaence népei között. Köz ve titettünk Nyugat és Kelet között, sohasem egyedül .a magunk érdekét nézve,'mindig magasabb európai célok szolgálatában. Ma olyan mélyen, olyan/ elválaszthatatlanul vagyunk összenőve ezzel a földdel, mint ahogyan a hegyek ágyazódnak bele a föld méhébe. Eddiiig még minden kísérlet kudarcba fulladt- amely ezt ei akarta vitatni tőlünk .A Duna völgyének minden olyan rendezése, mely nem számolt a magyarsággal, eleve pusztulásra voTt ítélve. Magyarország az európai rtpni és együttműködés megingathatatlan, szilárd és erős tényezője, felkészülve arra, hogy kisugározza szellemi és gazdasájgji erejét messze a harárokon túl! „Aki azt akarja; hogy a béke csillaga feltűnjék és megálljon a társadalom felett, annak a maga részéről újból vissza kell adnia az emberi személyiségnek azt a méltóságot, amelyét Isten neki kezdettől fogva adott; ellenezni fogja az embereknek olyan túlságos csopoitositását, mely mintegy léleknélküli tömegekké teszi azokat, ellenezni fogja gazdasági, társadalmi, politikai, szellemi és erkölcsi állhatatlansőgukat, szilárd elvekben és erős meggyőződésükben való hiányukat, az ösztönös és érzéki izgalmak túltengését és gyönyörhajkúszásukat. u XII. Pius pápa (1942. karácsonyán) Hamuth János tíz éve A 10 éves jubileum alkalmával felkerestük Hamuth János polgármesteri és megkértük, hogy lapunk hasábjain keresztül számoljon be a tizév küzdelmeiről, nehézségeiről, alkotásairól. Érdeklődésünkre a polgármester a következőkben válaszolt. Iz alotásokat akadályozó óriási adósság A fellett kérdésekre, tudva azt, hogy b lapjukban a korlátozó'rendelkezések miatt, hosszabb ismertetést nem tudnak leadni, távirati isiilusban s nagy vonásokban adom meg a választ. 1933. február 1-én vettem ál a város vezetését. 1.442.695 P pénzintézeti és vállalkozói tartozást találtam. Két, összesen mintegy 300.000 pengős per indítását kellett leszerelnem. Me;g kellett szüntetnem a tisztviselők és alkalmazottak illetményeinek; híólnaprójihonapra váltó és egyéb kölcsönből való fedezését. A nagyobb tartozásokra fizetések egyáltalán nem, a kisebbekre pedig csak részben történtek, úgy, hogy bátran állíthatom, hogy a város határozottan a csőd felé közeledett. Csak legierélyesebb intézkedéseik s a legtiagyobb takarékosság bevezetése, következei es keresztülvitele teite (lehetővé \már az első évben a pénzügyi egyensúly helyreállítását. 1933 február I-tői 1942. december 31-ig tőkében: 1.100.0Ö0 P tartozás, 108.400 P kamat összesen 1,508.407 P fizettetett ki. A hasznos beruházásokra, ingatlan vételek, stb. javaslatomra felvert kölcsöntartozásokat is figyelembe véve. 1942, év végjén a fennálló tőketartozás: 799.588 pengőt tett ki. melyből 478 ezer P Speyer-kölcsön. 107.544 P (eredetileg 350.000 P) a Pápai Takarékpénz-; tárnál fennálló hosszúlejáratú kölcsöntartozás. vagyis 585.544 |P. az a tartozás, mely elődöm idejéből származik és még fennáll. A Speyer-kölcsönt kormányrendelet folytán 1933. (év óta törleszteni nem kellett. A város az elmúlt 10 év alatt minden fizetysi kötelezettségének pontosan és maradéktalanul' eleget tett. Hitelképessége teljesen helyreállott Útépítés — ingatlanvásárlás - Épült 6 km 599 m. == 46241 m 2 kiskő á)landó ; burkolat s nemcsak köz lekedési, szempontból legfontosabb ái-f: kéiési szakaszok, hanem a teher forgalmi főútvonal legnagyobb részének építése is végrehajtatott. Készült még 12 km. 538 ,m. ==- 58873 m 2 új, vagy teljesen úthengereit makadám út. Összesen tehát 19 km. 137 m. = 1Ó5.114 m 2 út Az állandó burkolat 175.515 pengőbe, a ma-< kadám utak 276.995 pengőbe kerültek útépítésre tehár 10 év alatt 752.510 P fordíttatott Járdákra 30.000 P. - Javaslatomra ,132.137 P-ért ingatlanokat vásárol! a város közönsége. Ezen ingatlanok között van az u. n. Mádav telek, melyet 25.822 P-ért vett rnejg a város közönség s almelynek fele ferújlétét 53.190 P-éri sikerült, etadni. A még el nem adott parcellákért 70 -80.000 P remélhető. Ez az ingatlan Vásárlás tetemes nyereségei hozott és fog hozni. A nyereségbői az utat közműveket az új, villasorban meg'lehetett építeni. Értékes, ingatlan még az Árok-utcában megváf Új Élet irodalmi est az Emericana rendezésében január 27-én a Corse Mozgó termében Az előadók a magyar katolicizmus irodalmi és szociologiai vonalán a teljes keresztény álláspont élveit hirdetik meg... Prohászka Ottokár és Bangha Béla szellemében a tevékeny és következetes hit útjaira mulatnak rá. hogy az Üj Európában a katakombák keresztényeinek idealizmusával fölvértezve harcolhassuk ki Krisztus győzelmiét a magyar ugaron is. Műsor: 1 Bevezető: Biró .Lucián 2 András Károly: Az Üj Élet célkitűzései. 3. Göndöcs László: Prohászka Ottokár és a mai közszellem. 4. Dr. Maurer Isxvánné énekel. Zongorán kiséri: Kalmár Mihályné. 5. Ikvai-Pfeiffer László: Az Egyház és koreszme. 6. Mozart: Hegedű-zongora sonátar Előadják. Kalmár Mihálynéés Kalmár Mihály. 7. Ijjas Antal: A mai magyar katolicizmus útja. : Kezdete pont 8-kor. vége 10-kor Jegyek elővételben a Pax-könvvkereske déshen. ARA 20 FILLÉR