Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-07-18 / 29. szám

vteLésvnÉm 1943. július 18, vasárnap táncai után a legények a »dus«, a ver­bunkos és kanásztáncot mutatták 1 be. Páratlan ügyességige] előadott xáncok megérdemelt sikert arattak. A Szent Anna Kórus Szekeres Lajos vezénylésé­vel ismét népdalokat adott elő. A művé­szi) tökéletességgel előadott éneikek kö­zül a Hej sár elő és Szélről legeljetek-et meg is kellett ismételni. A gyerekek kó­rusa népdalokat adott elő, majd eljárták a szanyi verbunkost. A lányok és legé­nyek közös csoportja a fértáncot, a pá­ros verbunkost és a lötyögös csárdást táncolták el. A gyöngyös-bokréta számai után Molnár István pápai plébános a magyar falu életének tanjtó szerepére mutatott rá. Az előadás igazolja az ősi, romlatlan magyar lélek megnyilvánulá­sát. Megköszönte a magyaros vendéglá­tást és a további munkára Isten áldását kérte. Mi is őszinte elismeréssel gondo­lunk a hírneves szanyi gyöngyös-bok­réta munkájára. A falu nevelését és a magyar értékek megmentését végZi a gyöngyös-bokréta. Elismerésünkhöz 1 mii is további sikereket kívánunk azzal a megjegyzéssel, hogy a bokréta minden­egyes tagját, agilis vezetőjével, Kokas Kálmán kán tor tanítóval 1 mielőbb szeret­nénk Pápán is viszontlátni a város oku­lására és tanulságára. —r —n. A termelési csata szociális alapjai Megindult a harc az egész ország­ban az új gazdasági év nagyobb darab kenyeréért. Milliónyi arató dolgozik fá­radhatatlanul, hogy biztosítsa az ország számára a mindennapi kenyeret. Ez a békés harc szervezettséget és fegyelmet kíván. E két tényező fontosságára csak a legutóbb mutatott rá a pénzügyminisz­ter s a termelői munka megbecsülését jelentette beszédének az a része, amikor a hátsó front szürke, igénytelen dolgo­zóit katonának nevezte. > Mindén hadsereg egyik legfonto­sabb tényezője az, ha katonái lélekben egységes felfogással tudják, hogy miért Ikeil harcolni s mi az a cél 1, aminek el­érésére törekedni kell minden eszköz­zel. A hátsó front harcosainak is ilyen egységes felfogást kell tanúsítani akkor, amikor fáradhatatlanul dolgoznak>a ma­gyar jövő érdekében. ,Ezért a munkáért talán nemi jár fényes kitüntetés és elis­merő szó, de annál nagyobb a jutalom akkor, amikor a gazda Isten segítségével bevégzett aratás és betakarítás után nyugodtan térhet pihenőre, mert bizto­sítva van családja jövőesztendei ellátá­sa. Ha minden gazda úgy gondolkozik, hogy családján túlmenően az országról ás gondoskodni kell és termésének meg­határozott részét jó szívvel adja be a méltányos árért, akkor a hátsó fronx ka­Festőket, olaja!, gépzslrokat és háztartási cikkeket Jó minőségben és olcsó árban Porpáczy s'zakiizletében szerezheti be. Pápa, Korvin utca 2 sz. (Kunszt vaskeres-, kedőtől 3. üzlet.) Telefonhívó: 11-25. Márkás kerékpárok és rádiók Rátkainál „ERŰ" villamossági és műszaki kereskedés PÁPA Tel.: 12-87 toná.i is elérték a kitűzött nagy célt: egy év ellátásának biztosítását. A hadseregben mindent megtesznek a katonák harci kedvének növelésére. Ezt tette meg a kormány a belső front katonáinál is, amikor az új termésren­deletben fontos szociális rendelkezése­ket hozott. Elsőnek azokról emlékezik t meg, akik életük, vagy egészségük fel­áldozásával vívták ki a nemzet jogos el­ismerését. Az új termésrendelet úgy in­tézkedik, hogy a beszolgáltatási köteles­ség teljesítésébe be lehet számítani az aratórészt annál a gazdálkodónál, aki a 20 holdnál kisebb szántóföldterületén az aratási munkálatokat vagy a maga, vagy családtagjai háborús katonai szolgálata miatt nem végezhette el. Az aratórész beszámitása megilleti a hadirokkanta­kat ós hadiözvegveket is, ha 20 holdnáil kisebb szántóföldterületen gazdálkod­nak. Ez a rendelkezés talán szerényen húzódik meg a hadigondozás és hadi­rokkantak ellátását biztosító számos nagyfontosságú intézkedés közölt, de ez is biztosítja.annak a szociális problémá­nak a megvalósítását, mely a háborús idők között is akadálytalanul fog lebo­nyolításra kerülni. Az új terménybe­szolgáltatási rend mindenki számára egyformán kötelességeket ir elő. E köte­lességek teljesjtése alól kivétel nincs. És mégis azok, akik fegyverrel kezükben védték az országot, különböző kedvez­ményeket kapnak, tehát érezhetik, hogy harcuk és küzdelmük nem volt hiába­való, mert azért megkapják a nemzet háláját bármilyen életmegnyil vaníliás­ban is. 9 magyarságkutatás időszerűsége és értéke Irta: Bozftky Éva. Magyarságkutatás... Üj tudo­mány, meílynek meg a nevénél is csodál­kozva áll meg az emberek nagy része. Mert gondolják sokan, :mi is van azon a mi jmagyarságtmkon kutatni való? Van bennünk valami ismeretien? Mindenki hallott már nekibúsult falukutatókról, vagy a ma oly divatos 1 népies irányzatokról: vissza a népdal­hoz, népművészethez! De a magyar­ságkutatás nem ebből áll 1. Valami más, — ez is, — de ennél sokkal több. Ke­mény szembefordulás önmagunkkal', kük vagyunk, mii az értékünk, mi az erőnk' és eredményképp, mi lehet a sorsunk? Önvizsgálat és önbírálat, amely után tettnek kell következni, iez a magyarság­kutatás. Mert szükség van erre az ön­vizsgálatra, ezen épül fel a magyar jö­vő. Nagyrahivatott nép vagyunk és a kérdés az, be tudjuk-e tölteni továbbra isi ezt a hivatást, vagy nem? Bajok tor­nyosulnak körülöttünk és .vészek fenye­getik süllyedő hajónkat. Ezekét a bajo­kat hangsúlyozták prófiétikus köítőkj, már a boldog békevilág, a millénium és a századforduló napfényes éveiben, mi­kor tejjel és mézzel folyó Kánaánunkból' ezren ós ezren vándoroltak ki. jött a nagy katasztrófa,,Trianon és most új­ra sűrűbben és gyakrabban figyelünk 1 fel egy-egy szóra: -nézzünk végre önma­gunkba! Az igazi veszély sosem kívül­ről fenyeget egy nemzetet, mert belső­leg erős nemzet minden vihart átveszel', de meghal egy'nép akkor, ha belső baj lankasztja erőit. Nézzünk tehát őnmagunlkba! Ez nemcsak 1 időszerű, hanem sürgős ás.j Nem szabad azt hinnünk, hogy a ma­gyarságkutatás csak falukutatást jelent. De elsősorban azt. Mert 1. a vezető ré­tegeket ismerjük, 2. mert az erőtartalék, a jövő, a népben van, a faluban, innen frissülnek fel a felsőbb rétegek: a nép tehát a nemzet jövője. És mert ma itt a jövőt őrZő erő tartalékban, vannak a leg­súlyosabb bajok, de itt vannak a legrő­zísásabb Ígéretek is, azért kell a magyar­ságkutatásnak erre fordulni és kell 1 ma sokkal jobban, mint máskor. Lássuk először a sötétebb oldalt! Sokan azt hiszik, a magyar faluban min­dén rendben van, ,vagy mindennek ügy kell lennie. Hogy ez sajnos nincs igy, azt Móricz regényei, Ady versei, a falu­kutatók sokszor szélsőséges beállítású munkái már régen belekiáltották az al­vó magyar életbe,és kiáltásuk bár pusz­tába kiáltó szó, egy eredményt mégis el­ért, megadta az első lökéseket az induió magyar ságkutatásnak. Talán, ha 49-ben nem bukik el a szabadságharc, ha a jobbágyfelszabaditás nagy művét Kossuth iés Széchenyi végzik, talán, ha a boldog békevilág társadalma meglátta volna az Amerika felé özönlő tömege­ket talán ha Trianon nrm bénít meg, két évtizedre minden segíteni akarást, akkor más ma i falu képe. De az annyit emlegetett tragikus magyar t gzet úgy hozta, hogy csak a 12. órában riadjunk fel. Ha már felriadtunk, konkretizál­juk a bajokat. A legelső, de nem a leg­nagyobb, szellemi téren van. .Csodás le­hetőségek vannak népünkben és most, amikor akkora szükség lenne rájuk, kal­lódnak eil ismeretlenül', Hortobágy poér tájként A népből sarjadt Illyés Gyula mondja egykori pusztai társairól: »A'ki a pusztán az olvasás mellett irt is, az legtöbb esetben komoly író volt. Nehi tudom, hogy van ez másutt? Tolna-Ba­ranya minden pusztáján akad egy, né­ha két-három költő, de különösen akad a falvak zsellérsorain, mert ott még'iobb időt áldozhatnak az Írásnak. Apró pa­pirdarabkákra írnak, ha van papírjuk, bár ehhez nemi igen ragaszkodnak. HiSr­kőítőknek nevezik magukat. Nem Ha­zafii—Veraiak, nem járják az országot, legfeljebb csak akkor, ha aratásra sze­gődnek. Csöndes emberek, rendesen dolgoznak', csak közben versekén törik a fejüket. Sok költőt ismertem, olyanokat is, akijk irni nem tudtak, de rövid gon­dolkozás után bármilyen feladott témát fordulatos kádenciába kerekítettek. Akárhány vers igazi költői teh!etség|et lárult el 1. Gondolkozni kellett rajta, mi lehetett volna a szerzőből 1, mi lehetne ebből az egész népből 1, ha módja volha a fejlődésre? őkeüevenitették fel, ők' » lőtték meg friss tartalommal az" ősi nép­szokások már-már kiszikkadó ereit? Vagy ebben az , alsó, meleg világban még az 1 egész nép közvetlenül élte a művésze­tét? A múzsák hivatása az, hogy a sze­génységet, az alja tömegét vigasztalják. A szlépséggei való foglalkozásra csak a gazdagok érnek rá és a koldúsok, azok; akiket már szintén nem kínoznak a vi­lági gondok... A rácegresi pásztorok, mihelyt leül­hettek, bicskát fogtak, s két-három óra alatt kifaragtak egV-egy muzeális reme­ket. A béresek a határban a békésen bal­lagó ökrök között, a szekérrúd elejére ültek és ott védték, cifrázták tündéri dia­dálkapuváj a járomfa hajlatát. A módos­parasztok házából-a népművészet már rég kihurcolkodott, átengedve hleíyét a vásári portékának, miikor a pusztaiak míég versengve faragták a ravasz szerke­z!etű gyujtösdobozokat, kerek szemmel 1 esték 1 el egymás ostornyeléről 1 a diszitő ábrákat, és futva gyűltek össze, ha vala­hol egy új nóta fölcsendült...« Ma már megindult a tehetségkuta­tás. De még nagyobb mértékben, na­gyobb lendülettel kell follyon, és ami fő, a falusi tanító ne nyugodjon addig, míg falujában tud egy kallódó lángészről. (Folytatjuk.) Eladó 3ZD0 négyszögül fiilDnő szántá a pápai határban, valamint egy tókerti kisebb ház. Érdeklődni lehet dr. Török Mihály ügyvédnél Pápa, Fő utca 19. Útban Szicilia felé... Ma az egész világ figyelme Szicilia felé fordüi. A borzalmas világégés Szicí­lia ősi földjén is lángragyúlt. Valamikor Róma seregei szálltak itt partra, hogy megdöntsék a görög uralmat. A légiók feldúlták Akragost, Hymerat és Syraku­sat. Partraszálltak itt a gótok, a vandá­lok. a tengeri kalózok, az arabok ... Har­cok és küzdelmek szigetén sokszor tombolt a vihar. Szent Ágaták kihuiiló vére pedig a krisztusi hit diadalát segí­tette győzelemre. A hatalmas szigetről indult el 1860-ban Garibaldi hős serege megvaJósitani az egységes Itáliát. Most az újvilág és Anglia seregei ostromolják. Élet-halál harc tombol a sok vihart lá­tott szigeten... A mostani világháború előtt, 1937. július első napján négy tagú társaság indult el Pápáról Opel autón Olaszor­szág felé. Reggel 7 órakor már forrón tüzelt a nap. Az első nap útiránya: Sop­ron, Wienerneustadt, Bruck, Trieben, Líezen, Radstadt és Taxenbach. Az él­ményekben gazdag út az akkori Auszt­rián, az Alpokon keresztül Nápolyig ve­zetett. Emlékeiből felújítjuk a szicíliai részt. 1 ' 1 > | Július 13-án az utolsó napot töltöt­tük Nápolyban. Délután dr. Hírt Miklóssal a Nemzeti Múzeumban jár­tunk. Siimegh Lothár O. S. B. tanár ez alatt a szicíliai út jegyeit szerezte meg 1. Négy órakor a világhírű Aquariumot te­kintettük meg. A páratlan értékű gyűj­temény sok élményt nyújtott. Még most is hangulatosan gondolok a nápolyi: parkban elfogyasztott uzsonnára. 2 deci tejet 2.50- líráért árultak. Kérdésünkre és méltatlankodásunkra így feleltek: »A park híres, a tej ezért drága«. A Hotel Pátriában hét órakor elfogyasztoilmk a vacsorát. Nyugdíjas pap ült a bejárati asztalnál. Feltűnően sok angol utas va­csorázott a jó nevű szálló éttermében. A boldog békevilág napjai voltak még akkor. Jegyrendszer nélkül ízletes és bőséges vacsorát lehetett kapnff;. Vajban párolt hali, zöldséges burgonya köriték v tészta és gyümölcs volt a vacsora. Az eső közben megeredt. Valóságos felhő­szakadás csattogott Nápoly utcáinak kövezetén. Autónkat egy garázsban he­lyeztük el. Féltízkor szakadó esőben a kikötőhöz indultunk. Tiz órakor volt a beszállás. Köz­ben az eső is megállt, a felhők pedig szétszéledtek. Az első benyomásom a hajóról a lehető legrosszabb volt. Udva­Hirdessen a „Pipa ÉS gldÉM"-bEB riatlan vezető csak a lírákért »dolgo­zott^ A hajó inkább teher szállításra, mint utasok kényelmére készült. Alig le­hetett ülőhelyeket találni. Meglepő ol­csó azonban az étkezés. Egy expresso 50 centesimo! Hajónk negyedórás késéssel futott kii a nápolyi kikötőből. A fedélzetről té­ny űgöző látványt nyújt a fényárban úszó milliós város. Mögötte a Vezúv ko­mor kontúrjai emelkednek és fölötte a folyton működő kráter világítja meg az eget íés a nagy lomha felhőket. A hatal­mas és titokzatos tüzes rém, amely mi­óta az emberiség visszaemlékezni tud, sohasem szűnt meg működhi. Villámlik, mennydörög, lávát, lapillit, hamuesőt és gőzfelhőket okád magából' évezredek óta. Betemetett városok pihennek körü­lötte ... Mégis milliós és apró kis város­kák pihenni készülnek mellette. A tűz­hányó közelében is van élet, van bol­dogság. Minél inkább elhagyjuk a nápolyi partokat, annál jobban elmosódnak a legszebb fekvésű olasz város kontúr­jai... Csak a »pipázgató« Vezúv nem akar tőlünk elszakadni... Virraszt íés vigyáz folyton világító kráterével. A tengeren szélcsend uralkodik. Sás­ina, mint az asztal teteje. A fedélzetről nézzük a végtelennek iátsZó lengert. Csak néha csap magasba ia huilám és belőlük szárnyas halak emelkednek a magasba. A »*tenger fecskéjinek« hívják ezeket a repüJőhalakat: »rondine di mare«. A hajó orra előtt bukkannak' ki: a vízből és amint felröppennek, vagy száz méteren át a levegőt hasítják. Aztán aléltan buknak vissza a tengerbe. ÉjféJ után 2 órakor záróra. Az uta­sok nyugodni térnek. Az eléggé zsúfolt hálóteremben nehéz volt az elalvás. A fáradság azonban a legjobb altató. A nyitott ablakon keresztül friss levegő töltötte meg a termet. Rövid pihenő után már négy órakor a felkelő nap szépségé­ben gyönyörködtünk. Izgatottan vártuk a pillanatot, amikor feltűnik majd' a messzeségben a harcok szigete, Szicilia.

Next

/
Thumbnails
Contents