Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-07-18 / 29. szám

vteLésvnÉm 1943. július 18, vasárnap táncai után a legények a »dus«, a verbunkos és kanásztáncot mutatták

1 be. Páratlan ügyességige] előadott xáncok megérdemelt sikert arattak. A Szent Anna Kórus Szekeres Lajos vezénylésével ismét népdalokat adott elő. A művészi) tökéletességgel előadott éneikek közül a Hej sár elő és Szélről legeljetek-et meg is kellett ismételni. A gyerekek kórusa népdalokat adott elő, majd eljárták a szanyi verbunkost. A lányok és legények közös csoportja a fértáncot, a páros verbunkost és a lötyögös csárdást táncolták el. A gyöngyös-bokréta számai után Molnár István pápai plébános a magyar falu életének tanjtó szerepére mutatott rá. Az előadás igazolja az ősi, romlatlan magyar lélek megnyilvánulását. Megköszönte a magyaros vendéglátást és a további munkára Isten áldását kérte. Mi is őszinte elismeréssel gondolunk a hírneves szanyi gyöngyös-bokréta munkájára. A falu nevelését és a magyar értékek megmentését végZi a gyöngyös-bokréta. Elismerésünkhöz

1 mii is további sikereket kívánunk azzal a megjegyzéssel, hogy a bokréta mindenegyes tagját, agilis vezetőjével, Kokas Kálmán kán tor tanítóval

1 mielőbb szeretnénk Pápán is viszontlátni a város okulására és tanulságára. —r —n. A termelési csata szociális alapjai Megindult a harc az egész országban az új gazdasági év nagyobb darab kenyeréért. Milliónyi arató dolgozik fáradhatatlanul, hogy biztosítsa az ország számára a mindennapi kenyeret. Ez a békés harc szervezettséget és fegyelmet kíván. E két tényező fontosságára csak a legutóbb mutatott rá a pénzügyminiszter s a termelői munka megbecsülését jelentette beszédének az a része, amikor a hátsó front szürke, igénytelen dolgozóit katonának nevezte. > Mindén hadsereg egyik legfontosabb tényezője az, ha katonái lélekben egységes felfogással tudják, hogy miért Ikeil harcolni s mi az a cél

1, aminek elérésére törekedni kell minden eszközzel. A hátsó front harcosainak is ilyen egységes felfogást kell tanúsítani akkor, amikor fáradhatatlanul dolgoznak>a magyar jövő érdekében. ,Ezért a munkáért talán nemi jár fényes kitüntetés és elismerő szó, de annál nagyobb a jutalom akkor, amikor a gazda Isten segítségével bevégzett aratás és betakarítás után nyugodtan térhet pihenőre, mert biztosítva van családja jövőesztendei ellátása. Ha minden gazda úgy gondolkozik, hogy családján túlmenően az országról ás gondoskodni kell és termésének meghatározott részét jó szívvel adja be a méltányos árért, akkor a hátsó fronx kaFestőket, olaja!, gépzslrokat és háztartási cikkeket Jó minőségben és olcsó árban Porpáczy s'zakiizletében szerezheti be. Pápa, Korvin utca 2 sz. (Kunszt vaskeres-, kedőtől 3. üzlet.) Telefonhívó: 11-25. Márkás kerékpárok és rádiók Rátkainál „ERŰ" villamossági és műszaki kereskedés PÁPA Tel.: 12-87 toná.i is elérték a kitűzött nagy célt: egy év ellátásának biztosítását. A hadseregben mindent megtesznek a katonák harci kedvének növelésére. Ezt tette meg a kormány a belső front katonáinál is, amikor az új termésrendeletben fontos szociális rendelkezéseket hozott. Elsőnek azokról emlékezik t meg, akik életük, vagy egészségük feláldozásával vívták ki a nemzet jogos elismerését. Az új termésrendelet úgy intézkedik, hogy a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe be lehet számítani az aratórészt annál a gazdálkodónál, aki a 20 holdnál kisebb szántóföldterületén az aratási munkálatokat vagy a maga, vagy családtagjai háborús katonai szolgálata miatt nem végezhette el. Az aratórész beszámitása megilleti a hadirokkantakat ós hadiözvegveket is, ha 20 holdnáil kisebb szántóföldterületen gazdálkodnak. Ez a rendelkezés talán szerényen húzódik meg a hadigondozás és hadirokkantak ellátását biztosító számos nagyfontosságú intézkedés közölt, de ez is biztosítja.annak a szociális problémának a megvalósítását, mely a háborús idők között is akadálytalanul fog lebonyolításra kerülni. Az új terménybeszolgáltatási rend mindenki számára egyformán kötelességeket ir elő. E kötelességek teljesjtése alól kivétel nincs. És mégis azok, akik fegyverrel kezükben védték az országot, különböző kedvezményeket kapnak, tehát érezhetik, hogy harcuk és küzdelmük nem volt hiábavaló, mert azért megkapják a nemzet háláját bármilyen életmegnyil vaníliásban is. 9 magyarságkutatás időszerűsége és értéke Irta: Bozftky Éva. Magyarságkutatás... Üj tudomány, meílynek meg a nevénél is csodálkozva áll meg az emberek nagy része. Mert gondolják sokan, :mi is van azon a mi jmagyarságtmkon kutatni való? Van bennünk valami ismeretien? Mindenki hallott már nekibúsult falukutatókról, vagy a ma oly divatos

1 népies irányzatokról: vissza a népdalhoz, népművészethez! De a magyarságkutatás nem ebből áll

1. Valami más, — ez is, — de ennél sokkal több. Kemény szembefordulás önmagunkkal', kük vagyunk, mii az értékünk, mi az erőnk' és eredményképp, mi lehet a sorsunk? Önvizsgálat és önbírálat, amely után tettnek kell következni, iez a magyarságkutatás. Mert szükség van erre az önvizsgálatra, ezen épül fel a magyar jövő. Nagyrahivatott nép vagyunk és a kérdés az, be tudjuk-e tölteni továbbra isi ezt a hivatást, vagy nem? Bajok tornyosulnak körülöttünk és .vészek fenyegetik süllyedő hajónkat. Ezekét a bajokat hangsúlyozták prófiétikus köítőkj, már a boldog békevilág, a millénium és a századforduló napfényes éveiben, mikor tejjel és mézzel folyó Kánaánunkból' ezren ós ezren vándoroltak ki. jött a nagy katasztrófa,,Trianon és most újra sűrűbben és gyakrabban figyelünk

1 fel egy-egy szóra: -nézzünk végre önmagunkba! Az igazi veszély sosem kívülről fenyeget egy nemzetet, mert belsőleg erős nemzet minden vihart átveszel', de meghal egy'nép akkor, ha belső baj lankasztja erőit. Nézzünk tehát őnmagunlkba! Ez nemcsak

1 időszerű, hanem sürgős ás.j Nem szabad azt hinnünk, hogy a magyarságkutatás csak falukutatást jelent. De elsősorban azt. Mert 1. a vezető rétegeket ismerjük, 2. mert az erőtartalék, a jövő, a népben van, a faluban, innen frissülnek fel a felsőbb rétegek: a nép tehát a nemzet jövője. És mert ma itt a jövőt őrZő erő tartalékban, vannak a legsúlyosabb bajok, de itt vannak a legrőzísásabb Ígéretek is, azért kell a magyarságkutatásnak erre fordulni és kell

1 ma sokkal jobban, mint máskor. Lássuk először a sötétebb oldalt! Sokan azt hiszik, a magyar faluban mindén rendben van, ,vagy mindennek ügy kell lennie. Hogy ez sajnos nincs igy, azt Móricz regényei, Ady versei, a falukutatók sokszor szélsőséges beállítású munkái már régen belekiáltották az alvó magyar életbe,és kiáltásuk bár pusztába kiáltó szó, egy eredményt mégis elért, megadta az első lökéseket az induió magyar ságkutatásnak. Talán, ha 49-ben nem bukik el a szabadságharc, ha a jobbágyfelszabaditás nagy művét Kossuth iés Széchenyi végzik, talán, ha a boldog békevilág társadalma meglátta volna az Amerika felé özönlő tömegeket talán ha Trianon nrm bénít meg, két évtizedre minden segíteni akarást, akkor más ma i falu képe. De az annyit emlegetett tragikus magyar t gzet úgy hozta, hogy csak a 12. órában riadjunk fel. Ha már felriadtunk, konkretizáljuk a bajokat. A legelső, de nem a legnagyobb, szellemi téren van. .Csodás lehetőségek vannak népünkben és most, amikor akkora szükség lenne rájuk, kallódnak eil ismeretlenül', Hortobágy poér tájként A népből sarjadt Illyés Gyula mondja egykori pusztai társairól: »A'ki a pusztán az olvasás mellett irt is, az legtöbb esetben komoly író volt. Nehi tudom, hogy van ez másutt? Tolna-Baranya minden pusztáján akad egy, néha két-három költő, de különösen akad a falvak zsellérsorain, mert ott még'iobb időt áldozhatnak az Írásnak. Apró papirdarabkákra írnak, ha van papírjuk, bár ehhez nemi igen ragaszkodnak. HiSrkőítőknek nevezik magukat. Nem Hazafii—Veraiak, nem járják az országot, legfeljebb csak akkor, ha aratásra szegődnek. Csöndes emberek, rendesen dolgoznak', csak közben versekén törik a fejüket. Sok költőt ismertem, olyanokat is, akijk irni nem tudtak, de rövid gondolkozás után bármilyen feladott témát fordulatos kádenciába kerekítettek. Akárhány vers igazi költői teh!etség|et lárult el

1. Gondolkozni kellett rajta, mi lehetett volna a szerzőből

1, mi lehetne ebből az egész népből

1, ha módja volha a fejlődésre? őkeüevenitették fel, ők' » lőtték meg friss tartalommal az" ősi népszokások már-már kiszikkadó ereit? Vagy ebben az , alsó, meleg világban még az

1 egész nép közvetlenül élte a művészetét? A múzsák hivatása az, hogy a szegénységet, az alja tömegét vigasztalják. A szlépséggei való foglalkozásra csak a gazdagok érnek rá és a koldúsok, azok; akiket már szintén nem kínoznak a világi gondok... A rácegresi pásztorok, mihelyt leülhettek, bicskát fogtak, s két-három óra alatt kifaragtak egV-egy muzeális remeket. A béresek a határban a békésen ballagó ökrök között, a szekérrúd elejére ültek és ott védték, cifrázták tündéri diadálkapuváj a járomfa hajlatát. A módosparasztok házából-a népművészet már rég kihurcolkodott, átengedve hleíyét a vásári portékának, miikor a pusztaiak míég versengve faragták a ravasz szerkez!etű gyujtösdobozokat, kerek szemmel 1 esték

1 el egymás ostornyeléről

1 a diszitő ábrákat, és futva gyűltek össze, ha valahol egy új nóta fölcsendült...« Ma már megindult a tehetségkutatás. De még nagyobb mértékben, nagyobb lendülettel kell follyon, és ami fő, a falusi tanító ne nyugodjon addig, míg falujában tud egy kallódó lángészről. (Folytatjuk.) Eladó 3ZD0 négyszögül fiilDnő szántá a pápai határban, valamint egy tókerti kisebb ház. Érdeklődni lehet dr. Török Mihály ügyvédnél Pápa, Fő utca 19. Útban Szicilia felé... Ma az egész világ figyelme Szicilia felé fordüi. A borzalmas világégés Szicília ősi földjén is lángragyúlt. Valamikor Róma seregei szálltak itt partra, hogy megdöntsék a görög uralmat. A légiók feldúlták Akragost, Hymerat és Syrakusat. Partraszálltak itt a gótok, a vandálok. a tengeri kalózok, az arabok ... Harcok és küzdelmek szigetén sokszor tombolt a vihar. Szent Ágaták kihuiiló vére pedig a krisztusi hit diadalát segítette győzelemre. A hatalmas szigetről indult el 1860-ban Garibaldi hős serege megvaJósitani az egységes Itáliát. Most az újvilág és Anglia seregei ostromolják. Élet-halál harc tombol a sok vihart látott szigeten... A mostani világháború előtt, 1937. július első napján négy tagú társaság indult el Pápáról Opel autón Olaszország felé. Reggel 7 órakor már forrón tüzelt a nap. Az első nap útiránya: Sopron, Wienerneustadt, Bruck, Trieben, Líezen, Radstadt és Taxenbach. Az élményekben gazdag út az akkori Ausztrián, az Alpokon keresztül Nápolyig vezetett. Emlékeiből felújítjuk a szicíliai részt. 1 ' 1 > | Július 13-án az utolsó napot töltöttük Nápolyban. Délután dr. Hírt Miklóssal a Nemzeti Múzeumban jártunk. Siimegh Lothár O. S. B. tanár ez alatt a szicíliai út jegyeit szerezte meg

1. Négy órakor a világhírű Aquariumot tekintettük meg. A páratlan értékű gyűjtemény sok élményt nyújtott. Még most is hangulatosan gondolok a nápolyi: parkban elfogyasztott uzsonnára. 2 deci tejet 2.50- líráért árultak. Kérdésünkre és méltatlankodásunkra így feleltek: »A park híres, a tej ezért drága«. A Hotel Pátriában hét órakor elfogyasztoilmk a vacsorát. Nyugdíjas pap ült a bejárati asztalnál. Feltűnően sok angol utas vacsorázott a jó nevű szálló éttermében. A boldog békevilág napjai voltak még akkor. Jegyrendszer nélkül ízletes és bőséges vacsorát lehetett kapnff;. Vajban párolt hali, zöldséges burgonya köriték

v tészta és gyümölcs volt a vacsora. Az eső közben megeredt. Valóságos felhőszakadás csattogott Nápoly utcáinak kövezetén. Autónkat egy garázsban helyeztük el. Féltízkor szakadó esőben a kikötőhöz indultunk. Tiz órakor volt a beszállás. Közben az eső is megállt, a felhők pedig szétszéledtek. Az első benyomásom a hajóról a lehető legrosszabb volt. UdvaHirdessen a „Pipa ÉS gldÉM"-bEB riatlan vezető csak a lírákért »dolgozott^ A hajó inkább teher szállításra, mint utasok kényelmére készült. Alig lehetett ülőhelyeket találni. Meglepő olcsó azonban az étkezés. Egy expresso 50 centesimo! Hajónk negyedórás késéssel futott kii a nápolyi kikötőből. A fedélzetről tény űgöző látványt nyújt a fényárban úszó milliós város. Mögötte a Vezúv komor kontúrjai emelkednek és fölötte a folyton működő kráter világítja meg az eget íés a nagy lomha felhőket. A hatalmas és titokzatos tüzes rém, amely mióta az emberiség visszaemlékezni tud, sohasem szűnt meg működhi. Villámlik, mennydörög, lávát, lapillit, hamuesőt és gőzfelhőket okád magából' évezredek óta. Betemetett városok pihennek körülötte ... Mégis milliós és apró kis városkák pihenni készülnek mellette. A tűzhányó közelében is van élet, van boldogság. Minél inkább elhagyjuk a nápolyi partokat, annál jobban elmosódnak a legszebb fekvésű olasz város kontúrjai... Csak a »pipázgató« Vezúv nem akar tőlünk elszakadni... Virraszt íés vigyáz folyton világító kráterével. A tengeren szélcsend uralkodik. Sásina, mint az asztal teteje. A fedélzetről nézzük a végtelennek iátsZó lengert. Csak néha csap magasba ia huilám és belőlük szárnyas halak emelkednek a magasba. A »*tenger fecskéjinek« hívják ezeket a repüJőhalakat: »rondine di mare«. A hajó orra előtt bukkannak' ki: a vízből és amint felröppennek, vagy száz méteren át a levegőt hasítják. Aztán aléltan buknak vissza a tengerbe. ÉjféJ után 2 órakor záróra. Az utasok nyugodni térnek. Az eléggé zsúfolt hálóteremben nehéz volt az elalvás. A fáradság azonban a legjobb altató. A nyitott ablakon keresztül friss levegő töltötte meg a termet. Rövid pihenő után már négy órakor a felkelő nap szépségében gyönyörködtünk. Izgatottan vártuk a pillanatot, amikor feltűnik majd' a messzeségben a harcok szigete, Szicilia.