Pápa és Vidéke, 40. évfolyam 1-52. sz. (1943)

1943-07-11 / 28. szám

Név: rendfokozat tábori posta:. Küldi: Mit kell tudni a gazdálkodónak a gazdakönyvről A községi elöljáróság minden gazdálkodó részére gazdakönyvet állit ki. A gazdakönyv a gazdalajsírom adatait, a gazdálkodó családtagjaira, alkalmazottainak létszámára, vetésterületére és állatállományára vonatkozólag bemondott adatait tartalmazza. [ Az a gazdálkodó, aki szántó területtel rendelkezik, azonban gazdakönyvet nem kapott, köteles a községi; elöljáróságtól glazdakönyv kijállilásáí kérni. A gazdakönyv a beszól gáti tatási köbei esség teljesítésének nyiI vántartására szolgál. Ebből következik, hogy az abba bejegyzett adalókat csak a nyilvántartó hatóság vállo/JlaUríüja meg. A gazdakönyv 12. oldalán »A beszolgáltatási kötelesség teljesitése« cimü táblázat kitöltése a következőképen történik: Az átvételre jogos|loü kereskedő beírja az átvétel hónapját és napját, a termény megnevezését, minőségét, tisztaságát és mennyiségét, a véteiijegy könyv és lapszámát, végül a vevjő nevfét; a község;, elc|;áróság írja be ugyanebbe a táblába a beszolgáltatott termény súlyának megfelelő búzaegység számot az I., II. vagy III. jelzésű rovatba aszerint, amint a beszolgáltatott termény, kenyérgabona, zsir, vagy szabad'választású csoportba tartozik. Azt, hogy a gazdálkodó mi mennyiségű kenyérgabona vámőrlésére jogosult, a gazdakönyv 16. tábláján jegyzik fel. A gazdakönyvet minden gazdálkodónak saját érdekében meg kiéli őrizni, mert ennek alapján állapithatja meg, milyen mértékben tett eleget beszolgál:tatási kötelességének. Az elveszteti gazdakönyv más«laIának kiállítási dija 20 pengő. •• f íA gazda kötelessége a cséplésnél. A gazdálkodónak gabona termését a jó gazda gondosságával kell'.elcsépeltetnie. Gabonáját csak cséplőgéppel .csépeltethetiel. A.cséplőgép vezetője csak akkor kezdheti meg a ícséplést, ha a gazda neki előbb bemutatja gazdakönyvét, vagy ha aki csépel tetni akar, előbb igazolja, hogy aratórész cimén jutott a gabona birtokába. Más .esetben csak a községi elöljáróság Írásbeli.engedélye alapján vállalhat cséplést a cséplőgép vezetője. Kévekötéshez szalmát, vagy zsupszaJmát is csak a községi elöljáróság engedélyével szabad csépel tetni. Ellenőreik a cséplés!. A közellátásügyi miniszter a cséplést nyílt parancscsal ellátott közegeivel, a közellátási felügyelőségek útján, valamint a közigazgatási hatóságok útján ellenőrizteti. Az ellenőrzés arra irányul, hogy a cséplés gondos lefolytatására vonatkozó intézkedéseket mind a gazda, mind pedig a cséplőgép vezetője betartja-e, továbbá, hogy a cséplőgép vezetője eleget tesz-e a könyvek és nyomtatványok kitöltésére és szabályszerű vezetésére vonatkozó köbe lességének. H^ ellenőrzésnél az ellenőrök bármiféle- szabálytalanságot állapítanak meg, a

;cséplést azonnal beszüntethetik. Az ellenőrzést végző közeg jelentése alapján a közellátási kormánybiztos a cséplőgép'vezetőjét a cs^pléstől eltilthatja, vagy költségére állandó csépiési ellenőrt rendelhet ki. Hirdessen a „Pápa és Vidéké"-ben Kállay Miklós miniszterelnök és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter az Alföldi Bizottság szegedi nagygyűlésén. Kitartottak mindhalálig Január 16.-a volt, egyike a leghidíegebb béli napoknak. Egyik' hadosztályunk erősen megfogyatkozott zászíóal

1jal a kegyetlen hidegben, kjét méter magas hóban verték vissza kemény kézitusával. a bolsevista gyalogság dühös rohamait. Vonalaink ellen végeláthatatlan tömegben ömlött a szovjet gyalogság egyik hulláma a másik után és meg-megtorpanva, de új erősítéseket kapva, ismét csak előretört lépésről-lépésre. Előttük' a szovjet páncélosok törték az utat és ha egy-egy páncélos megsemmisült, új lépett helyébe. A gyalogság mögött a bolsevista könnyű és közepes tüzérség', terepjáró »Sztalinecek« által vontatott Sztálin-orgonák és különböző öbü aknavetők verték vonalainkat. Hullott a tűzeső a magyar csapatokra, egymásután gördültek előre a rohamozó hullámok, de a honvédek csak lépésről-lépésre vonultak vissza, minden métert irtózatos véráldozattal fizettetve meg a vörösökkel. Az ellenségnek átengedett terepei a bolsevisták ezreinek holttestei borították, némely hielyen valóságos halmokká torlódva. A Donra támaszkodó dombokat védő zászlóalj parancsnoka, Felcsiky Gábor őrnagy, tudta, hogy a visszavonuló magyar csapatok biztonsága, új ivédőállásban való zavartalan elhelyezkied'sse az ő köbelékének hősiességétől és kitartásától függ

1. Hiszen arra törtek a szovjeberők, hogy a parancs értelmében elvonuló magyar csapatokat bekerítsék és megsemmisi t sék. És tudta ezt a zászlóalj mindegyik honvédé is, akik a háromnapos, kegyetlen hidegben, hóviharban, étlen-szomjan harcoltak és a peremvonalon utolsó leheletükig készek voltaik védeni állásukat. A tisztek és tiszthelyettesek túlnyomórészt már elestek, vagy sebesülten kerültek hátra. A zászlóalj legénységéből is csak mintegy másfél századra való hős maradt még életben a háromnapos öldöklő harc után. Ezek is egymásután fogytak el. A zászlóaljparancsnok azonban nem hátrált egyetlen lépést sem. Január 16-án délután a többszörös túlerővel támadó és sok harckocsitól támogatott vörösöknek kénytelenek voltunk átengedni a községet, mert a völgyön és a szomszéd falu felől benyomuló bolsevisták bekerítéssel fenyegették visszavonuló gyalogságunkat. Ezért behát a községtől délre vonuló magaslatokra húzódtunk vissza. A zászlóalj már nem tudott visszavonulni. A völgyön beözönlő vörös páncélosok és gyalogság teljesen bekerítették. Ekkor már a Don túlsó oldaláról is átjöttek a befagyott folyón a vörösök és erről az old. IrJ is támadásba lendültek. A körülzárás teljes volt. Felcsiky őrnagy kiadta honvédéinek végső parancsát: — Az utolsó emberig kitartani! Itt kell, ezen a peremen ' feltartani a vörösöket, hogy csapataink

1 új védőállásokat vehessenek fel. Visszavonulás nincs is, hiszen teljesen körülzárt az ellenség! Ekkor már alkonyodott. A bolsevisták utolsó rohamra készültek, azt hitték, hogy könnyű győzelmük lesz ... De másfél órai küzdelem után véres fővel

1 voltak (kénytelenek visszavonulni. Este megadásra szóütották fel honvédeinket. A zászlóaljparancsnok a megadásra tűzzel válaszolt. Most már csak talán száz embere maradt, de ezlek inkább készek voltak parancsnokukkal együtt meghalni, mintsem, hogy élve kerüljenek a bosevisták kezébe. Egész éjjel roham roham után indult a dombtetőre s a maroknyi csapatot állandóan pokoli akna- és ágyútűzzel árasztották el. Hajnalra elcsendesült a dombtető. Felcsiky őrnagy és maroknyi csapata hősi küzdelmek és kemény harcok után megtért őseinkhez. Önfeláldozó hősiességével elérte, hogy a visszavonuló hadosztály egy teljes éjszakát nyert és valamelyest kipihenve magát, új állásokban foghatta fel a bolsevisták újabb támadásait. Gödény Zoltán hadp. őrm. (Honvéd haditud. osztály.) Az űj postai díjszabások 1943. évi július hó 1-től kezdve több postai távíró-, távbesziélő- és rádiódíjtétel megváltozott. Fontosabb díj változások: i A 20 gramos levelek dija helybe 20, vidékre 30 fillér, a leveliezőlap dija pedig helybe 12, vidékre 18 fillér. A nyomtatvány és áruminta legkisebb súlyfokozatának dija (4 és 8 f.) változatlan marad. a további súlyfokozatokban mérsékel ben emelkedik. A könyvek és árjegyzíékek kedvezményes dija 100 gramiig 6 fillér. Az ajánlási dij helybe 50, vidékre 70 fillér. A csomagok dija általában 1040 fillérrel lesz magasabb. Az utalvány és az utánvételi dijak átlag 10—20 fillérrel emelkednek. A csekkbefizetési dij 20 pengőig 10 f., 50 pengőig 16 f., 100 pengőiig 30 f., ezen felül pedig 50 fillér. A belföldi közönséges távirat szódíja 18 f., egy távirat legkisebb dija 1 pengő 80 fillér. A belföldi tá volsági beszélgetés dija az I. díjövben 0.70 P, a II. díjövben 1.40 P, a III díjövben 2.10 P, a IV. díjövben 2.50 P, az V. díjövben 2.80 P,a VI. díjövben 3 P. A rádió vevőberendezések havi dija 3 pengő. Az 1943. évi július hónapban, minthogy a rádiónyugták kiállítása már megtörtént, az eddigi 2.60 pengő rádiódijat szedi bc a posta. A július havi díjkülönbözet beszedése az augusztus havi díjjal együtt fog történni. Ennek megfelelően augusztus havában 3.40 P lesz a rádiónyugta összege. A díjszabás változásról bővebo felvilágosítást a postahivatalok adnak. (Megjeleni a Magyar Szárnyak legújabb száma. Ötéves fennállását ünnepli ebben a magyar repülés népszerű folyóirata, mely 1938. júliusában indult meg Jánosy István szerkesztésében. Bisits Tibor alezredes a Légiháború cimű cikksorozatban a levegő uralmáért folyó gigászi küzdelem legfrissebb eseményeit irja le. Udvary Jenő repülőőrnagy az egész világ repülővonatkozású eseményeiről ad hű krónikát. Nagy Ernő Páncéltörő és páncélozott repülőgépek címmel két érdekes új repülőtechnikai vijvmányt foglal egybe. Számos más értékes műszaki, sportvonatkozású cikk; a magyar repülőélet eseményeiről irott képes beszámolók teszik a lapot nemzeti ^ep ül és ügyünk hű tükrévé. — A lap ára változatlanul 50 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivatal (VII., Kiráiiyu. 93.) készséggel küld. Megjelent az Ifjú Repülő, a magyar fiúk kedvenc repülőujságja. Változatos gazdag tartalma leköti ifjúságunk figyelmét és a nemzetvédelmi szempontból is annyira fontos repülésnek neveli az új utánpótlást. Mutatványszámot kívánatra a kiadóhivatal (VII., Kiráiy-m 93.) küld. Olvassa a „Pápa és ilidéiiét!" ÍLLAMI ANYAKÖNYVI KIVONAT. 1943. július 2—8. Születtek: Horváth Endre, fegyvermester és Orovics Mária, leánya: Éva Mária, rk. — Somogyi József, fonógyári munkás és Kovács Terézia, fia: Sándor János, rk. — Friedmann József, cukrászsegéd és Buxbaum Izabella, leánya: Judit, izr. — Horváth József, szövőgyári munkás és Grácsmann Mária, fia: Ottó Sánd<or, rk. — Major József, vasúti, pályamunkás és Gulyás Rozália, leánya: Rozália, rk. — Fuchs Géza, vasúti pályamunkás és Gáncs Mária, leánya: Mária Ilona, rk. — Horváth László, m. kir. repülő honvéd (asztalossegéd) és Kapcsándi Ilona, fia: László Tibor, ev. — Nagy István, rn. kir. ejtőernyős szakaszvezető és Dani Mária, fia: István, rk. Házasságot kötöttek: Arató Tibor Rikárd, kir. járásbíróság! segédhivatali gyakornok, rk. és Bocsor Terézia Juliánná, magántisztviselőnő, rk. — Hencsel Sándor, kőmivessegéd, rk. és Sódli Margit, rk. — Dr. Steinhof József, orvos, izr. és Blum Márta, izr. Meghaltak: özv. Héregi Imréné Kósa Terézia, ref. 83 éves, érelmeszesedés. — Mórocz Imre, föidmiveiő, rk. 64 éves. — özv. Kuroli Györgyné Schmidt Mária, rk. 71 léves. — Szekeres János, föidmiveiő, ref. 61 éves, tetanus. — Major Rozália, Irk. 1 napos. — Viola Ferenc László, rk. 26 napos, tüdőlob. — Csurgay Mária, háztartásbeli, rk. 85 éves, szivizomeifajulás. SZERKESZTŐI ÜZENET. A, M. Tamást Kedves levelét és a küldeményt hálásan köszönöm'. A Könny és a Mosoly nagyon meghatók. A régi barátsággal sok üdvözlet! Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős kiadó: NEMCSICS ELEKLapzárta: szerda délután 5 óra, hirdetéseké csütörtök déli 12 óra. Eljegyzési, esküvői, halálozási híreket csak díjazás mellett közölhetünk. Hirdetések díja mindig előre fizetendő.