Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-05-03 / 18. szám

1942. május 3, vasárnap szállt alá. 1920-ban 6.8 %>o és 1921-ben 8.2%o-re emelkedett, attól kezdve azonban fokozates apadást mutat 1940-ig, amikor is 2%o csupán a természetes szaporodás. Hiába kezdődött el 1921-ben Pápán a ko moly anya- és csecsemővédelem, amelynek évről-évre fejlődött a nemzetmentő munkája, a természetes szaporodást nem javíthatta meg, mert az említett okok, az anyai hivatás értékelését a mély ponton tartják és vélt anyagi előnyökért idegen faji érdekekért, a liberális ideologia bódulatában elnézte és elnézi az állam és a társadalom évenként a sok-sok ezer magyar pusztulását. Felszentelték a csikvándi uj templomot Április 26-án fényes külsőségek kö­zött, bensőséges ünnepléssel szentelte fel báró alborjai Apor Vilmos győri püspök az új csikvándi templomot. A templomépítés évtizedek vágya volt. A világháború előtt már összegyűj­tötték a szükséges építési költséget. A nagy háború után újra kellett kb'zdteni mindent. Pogátsa János gyarmati espe­res-plébános buzjgósága és a hivek áldo­zatkész ségje révén most teljesedett be a csikvándiak évtizedes kívánsága. A templomszenteiésen a megyésfő- { pásztor kíséretében több győri pap vett | részt. A vidékről is>16 plébános és káp­lán jött össze. Ottlláttuk a járás főbírá­ját, Gyarmat község vezetőségét és a környékről körmenetileg megjelenő ha­talmas embertömeget. A felszentelés ma­gasztos szertartása alatt a győri kir. kat. tanítóképző énekkara szerepelt dicséret­reméltó felkészültséggel. Délután az is­kola udvarán jól sikerült ünnepség voit. Az ünnepi beszédét dr. Förhécz József, a győri kir. kat. tanitóképző-intézet igazgatója mondotta. Kívánjuk, hogy az új istenháza a csikvándiak lelkiéletének felemelője és éltetője legyen. gödröt készíteni módja és rendi sze­rént . A városi tanács döntéseiből meg­ismerjük, hogy rendkívül szigorúan vet­ték a lakosság élete és vagyona feletti őr­ködést. Az 1784 márc. 2í7-én megtartott tanácsülés az őrök elleni panaszok miatt elhatározta, hogy mivel a vaehterok a kiállásiul magukat igen kímélik és ke­veset vigyáznak a megújuló visszaélés esetén az éjjeli őrt»12 pálca ütéssel« megbüntetik. A rohanó idő városunk hangulatos, ősi éjjeli biztonságát elfeledtette. Az órá­kat érdekes versekben »kiáltó«, lámpát a kezükben hordó és báránybéléses ruhá­jukban öltözött »vaehterok« eltűntek utcáinkról... A rend, a biztonság ima rendőreink kezében van. Csendben, szin­te észrevétlenül végzik munkájukat es biztosabban, nyugodtabban hajthatjuk fejünket pihenőre, mint őseink évszá­zadokkal ezelőtt. Molnár István. 10-et ütött már az óra... Városunk filmszínházaiban a hó­doltság alatti magyar élet küzdelmei és harcai jelentek meg a vásznon A »hirös város«, Kecskemét véres napjainak raj­zában derűt keltő hangulatot jelentettek az éjjeli örök órákat jelző »kiáltásai«. Pápa város levéltárának sárguló okmá­nyaiból felújítjuk az élet biztonság őrei­ről szóló adatokat. 1765 január 1-et jelezték a kalendá­riumok. Városunk magisztrátusa Győri János és Vinczellér Ferenc •»vaehterok«­kai köt szerződést. A megegyezés szerint Győri 18 írt. Vinczellér pedig-26 frt fize­tési kap egy évre. Vinczetíérl nemcsak az éjjeliőri teendőkért fogadják meg, hanem * a piacon való dobolást is el­végzi. Ezenkívül a »város parancsa sze­rint a Tekintetes Militia számára és más occurrentiakor a portio számára való széna kötözést is megcselekszi ;. Legfontosabb kötelességüket így irja elő a város. Minden éjszakának idején az szokott és elrendelt utczabéli helyeken az órát, annak üdéjében meg­kiáltani. szorgalmatosan vigyázni, az éj­jeli kóborlókat, veszedelmes helyeken pipázókat, szitkozódókat. káromkodó­kat. lármázókat, veszekiedőket úgy nem különben az gyanús rossz személyeket a Városi Bíró, vagy Hadnagy Uramnak megfogat ás végett bejelenteni . Rendkívül érdekes pápai szokásnak »elrendelt utczabéli helyeit« isismerjük. Az őrök felváltva járták a város utcáit és a következő helyeken »kiáltották« az órát: »Éffél előtt az egyik Vachlernék stá­ciója: 1. Csúzi Gáspár háza előtt. 2. Barbély János háza előtt a Hosz­szu utcában (ma: Fő-utca), 3. Uj kapuban, Szappan . helyett használjunk BARBAX borotvakrémet Kapható: VESZEL I-nél PÁPA F ő- u. 6. szám. Telefon: Üzlet: 1705. Iroda: 1001. 4. Bacsák János háza előtt, Uj utcá­ban (ma: Rákóczi-utca), 5. Szombathelyi Márton háza eiőtt az Li j utcában, 6. Praicz Ferenc háza előtt az Uj utcában, 7. Soós Ádám háza előtt, 8. Rába Györgyné háza előtt Ispi­tály utcában (ma: Eötvös-utca), 9. Lada csizmaziáné háza előtt Is­pitály utcában. 10. Torkos János liáza előtt Ispilály utcában, 11. Szűcs István háza szegletinél. Éfl'él előtt a másik Vachter stációja. 1. Pichlér háza előtt, 2. Vám ház előtt, 3. Szili János előtt Viz utcában (ma: S zen t i Ion ay-u.), 4. Nyers György varga kútjánál a Viz utcában, 5. Oroszvári Sándor háza előtt a Kristóf utcában ma: Kuruc-utca), 6. Rohovics Ferenc háza előtt a Kristóf utcában, 7. Csoknyai Ferenc háza előtt, 8. Jászberényi ház előtt Kristóf ut­cában, 9. Praicz Gy örgy háza előtt ibidlem«. »Éffél után ezen stációkat felcse­rélték. Aki Csuziéknál kezdte a járást éj­fél előtt, éjfél után Pichlerék háza előtt folytatta. Legtöbb esetben a szolgálatuk csak az éjszaka felében tartott, mivel vá­rosunkban, a nemességnek is volt külön éjjeli őrszolgálata. Keményen megpa­rancsolta a város vezetősége, hogy »mind a Nemes Uraimék részéről, mind pedig a Város részéről >lévő ^éjjeli vaeh­terok egyetértésben legyenek és a kiál­tás végzésére az éffél utáni társai azon­nal fölkelteni el ne mulasszák . Az óra »kiáltás«^on kívül kötelessé­gük »parancsolat nélkül is az emberek ébresztése minden nagyobb szelek fú va­sakor. kiváltkiépen (melytől ugyan az Ür Isten oltalmazzon) tűzi veszedelemkor utczánként a dobot megverni amennyi­re lehet és a Harangozónak nagyobb jel­adás végett hírt adni . A sirásó éjjeli őr »köteleztetik ke­mény büntetés alatt jó. illendő, mély Éntőlem is kérjen költségtervezetet mielőtt bútort, vagy más asztalosmunkát készíttetne Molnár Lajos asztalosmester Pápa, Csatorna utca 1 szám. Ágynak alakítható gyermfkjárókák állandóan raktáron. — Levél egy „sorbanálló" asszonyhoz Asszonyom, mint ismerőst köszöntöm Önt. Csodálkozik ezen, mert az az érzése, hogy nem ismer engem. Igaza lehet, mertén is csak látásból ismerem önt. Évek óta látom a piacon, amint a kofák és falusiak kosará­ban válogat, friss vajat kóstolgat, tavaszi csirkére alkudozik. Nemrégiben a hangját is megismertem. Mivel 1942 tavaszán nem talált kedvére való válogatni és kóstolgatni valót, indulatba jött és annyira felbőszítette saját magát, hogy valóságos dührohammal kelt ki a mai viszo­nyok ellen. Csúnyán szitkozódó szavaiban mindennek az „urak" voltak az okai, meg a „kormány". Mert Maz uraknak mindenük van", „a kalapos nagyságák nem sorakoznak a hentesbottok előtt", azoknak „spájzában zsák­számra áll a liszt, a cukor, a zsír is u. Ami­kor pedig a torka már nem bírta hanggal, | könnyei végigpotyogtak eltorzult arcán és \ sírcgörcs rángatta egész testét. Én nagy részvéttel néztem Önt, szívből sajnálom, mert betegnek tartom: idegbeteg­nek. Később megnyugvással mosolyodtam el azon, hogy milyen jó is Önnek, hogy csak a krumpliért, meg a disznókarajért kell zokognia t Talán boldog is voltam az Ön elcsukló sirása mellett és mély lélekzettel néztem fel a tavaszi kék égre, melyen nem cikáztak zúgva, üvöltve a bombavető- és vadászgépek, | amelyet nem cifrázott ki a légvédelmi ágyúk nyomjelző lövedéke. Boldogan néztem a piac­tér emeletes házait, amelyet az éjjel nem döntött rorflba a légitámadás. Élvezettel hall­gattam az Ön jajgatását, mert a szemem előtt láttam Önt s nem a beomlott pince megközelíthetetlen mélyéből üvöltött segítségért. És kacagni kellett volna afölötti örömömben, hogy a többi asszony is csak Önt sajnálta, vagy seját magát, vagy azt, hogy nem tudja délre elkészíteni az elképzelt ebédet. És haho­tázni kellett volna azon, hogy a férjük nem szereti a marhapörköltet. Mert mit csinálná­nak Önök, ha férjük egyáltalán nem ülne a déli terített asztalhoz, ha valahol a front tüz­viharában küzdene a saját, az Önök, mind­nyájunk életéért? Mert ma százezrek, sőt milliók nem ülhetnek a déli asztalhoz és millió asszony fordul remegve — de nem átkozódva! —- az Ég felé valakinek az éle­téért! Kevés a kenyér is, ugy-e? Ettünk mi már kevesebb és keserűbb kenyeret is l Pedig akkor nem az murak M voltak az állam vezetőit A sorbanállás is rossz: tudom, én is kipró­báltam 11 éves koromban. Hajnali négy óra­kor álltam oda a péküzlet elé, hogy jusson kukoricakenyér a kisebb testvéreimnek. Ne csodálkozzék kérem szépen azon sem, hogy kalapos úriasszonyokat nem lát a sorban. Az úriasszony, amikor sort kell áll­nia, nem kalapba fog odaállni, hanem ugyan­olyan egyszerű kendőben mint Ön és a szomszédasszonya. És vannak sokan olyanok is, akik inkább csendben és szemérmesen le­mondanak a disznóhúsról, a vajról és sok­mindenről, csak ne kelljen sorbaállniok és végighallgatniok az Önök egyéni bírálatát i mai helyzetről és az urakról. Mert talán az ő férjük is ilyenfajta úr, aki reggeltől estig próbálja szétosztani igazságosan a sok igénylő között azt a kevés zsírt, vajat, cipő­talpat, ami rendelkezésre áll És ahol nincs valami, ott akár úr, akár szegény ember va­laki, nincs mit keresni! Már pedig sok min­den nincs, ami azelőtt volt. Nincs pedig azért, mert az Isten évek óta árvízzel sújtja orszá­gunkat, mert világok harcában élünk, mert külföldről semmit sem vásárolhatunk, mert amink van, azért olyan szerszámokat kell csereberélnünk, amivel létünket, életünket, szabadságunkat kell megvédeni! Az életet kell megvédeni előbb s azután szabad csak a jó élet után követelődzni! Gondolkozzék ezen Asszonyom, és a legközelebbi sorbaállás alkalmával az átke­zódás és szitkozódás helyett ezt próbálja megbeszélni asszonytársaival. Ha így lesz, a legmélyebb tisztelettel fogom Önöket szem­lélni, mint a háború itthoni néma hőseit! Áz urak szidása helyett dolgozzék Ön is annyit, amennyit azok dolgoznak Önökért bent a gyűlölt hivatalokba. Azoknak nincs ideje szidni a népet, hogy miért követelődzik, miért nem tud lemondani! Azok egyszerűen reggeltől késő estig szakadatlanul dolgoznak. Mert ez a belső front harca! Itt nagyon könnyű az ellenség oldalára állni! Itt nagyon gyorsan hazaáruló lehet az ember! Vigyázzanak tehát, mert könnyen hiába­való lehet a férfiak harca és áldozata l Hall­gatni, tűrni, lemondani; ezek a belső front betonerődjei, tankjai. Csak így tudunk új és új fegyvert, új és új erőt adni a harcolé férfiaknak! És ha mindenáron sírni akar Asszonyom, menjen be az első templomba és könnyek között adjon hálát az Istennek, azért a kivételes jósorsért, amiben él s ami ma millió és millió embernek nem jut osztály­részül. Magyar szeretettel köszönti EGY MÁSIK SORBAN ÁLLÓ. (Országépítés II. évf. 8. sí.) GEP, FILM, LEMEZ Kovács Imre FOTO-OPTIKA szaküzletében kapható. Pápán, Kossuth Lajos-utca 21. ( a°Srj szám alatt. — Telefon: 12—35. Amatőr felvételek gondos és gyors kidolgozása. Megbízásait vidékről postán is beküldheti. A Keresztény Munkásegy esület ápr 26-án délután tartotta meg évi közgyű­lését. A nemzeti imádság elhangzása után Grátzer János ügyv. elnök szép gondolatokat kifejező beszédben muta­tott rá a ker. szoc. munkásegyesület di­cső múltjára, melynek áldásos tevékenv­ségére a mai időben még nagyobb szük­ség van, mint valaha. A tetszéssel foga­dott elnöki megnyitó után Szalay Lajos titkári jelentésben számolt be az egye­sület egész évi munkájáról A titkári je­lentés után a pénztári, majd a számvizs­gáló bizottság jelentése következett Ez­után új tisztikart választott a közgyűlés. Elnök lett: Németh József apátplébános, ügyv. elnök: Grátzer János, II. elnök: Lóskay Béla, ügyész, dr. Aradi Alajos, titkár: Szalay Lajos. Végül Németh Jó­zsef apátplébános, elnök szólt az egyesü­let tagjaihoz, melyben kifejezésre juttat­ta azt a gondolatot, hogy minden igaz magyarnak összefogására van szükség, mert nehéz időket élünk, azért minden kívánságunkat és törekvésünket a ke­resztény és nemzeti ügy szogálatának kell alárendelnünk. Egyetlen kötelessé­günk — fejezte be szavait Németh Jó­zsef apátplébános — helyt állni £s Krisz­tushoz ragaszkodni. — A nagy lelkese­déssel fogadott beszéd elhangzása után a közgyűlés a Himnusz eléneklésévei ért véget. A Gyümölcstermelők Egyesülete értesiti azon tagjait, kik már 1941. évben is tagok voltak, hogy a rézgátic utalvá­nyukért jelentkezzenek Pócza Ferenc el­nöknél Batthyány-utca 18. sz. alatt f. h|é 5-én, kedden délelőtt 8—12 és délután 2—5 óráig. Utólagos jelentkezést figye­lembe nem VQSZ az egyesület. Tagságidig befizetését igazoló nyugta bemutatandó lesz. Pócza Ferenc elnök. Acüomány. Pátkai Lajos nagy­bérlő tíz q burgonyát ajándékozott [a szeglényeknek. A nemeslelkű adományért ezúton is hálás köszönetet mond az A. C. szociális szakosztálya.

Next

/
Thumbnails
Contents