Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-03-08 / 10. szám

fl menhelyi gyermek tragédiája A kis Balogh Laci tragikus halála a pápai közönség figyelmét is fokozott mértékben ráirányította a menhelyi gyermekek szomorú sorsára. A »Pápai Hírlap «-ban Nánik Pál két figyelemre méltó cikkben foglalkozik a menhelyi gyermekek helyzetével. A,közönség kö­réből számos levél érkezett a Pápa és Vidéke szerkesztőségébe is, amelyek mind ^szomoríibbnál-szomorúbb esete­ket sorolnak fel a menhelyi gyermekek-* kel kapcsolatos rossz bánásmódról. Az országban mind több és több helyen foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Lég­ii több az Egészségpolitikai Társaság hi­vatalos lapja az »Epol< is, Dr. Csek'e László 'lajosmizsei orvos és Dr. Dobszay László egyet. m. tanár, a gyulai állami gy e rmlekmen 11 el y igazgat ő-főorvo sától közöl cikkeket négy egymásután követ­kező számban, a menhelyi gyermekek helyzetének kérdéséről. Kétségtelen, hogy ma már országszerte sokat foglal­koznak laikusojv és illetékesek is a men­helyi gyermekek helyzetének a problé­májával, de határozottan állitom. hogy, hovatovább mind több és több gondol fog okozni a társadalomnak és az állam­nak egyaránt e kérdés mtesjoidása. E kér­dés feletti vita két szempont körül mo­zog. A? egyik az, hogy a menhelyi gyer­mek az 1901. VIII. t.-c, és az 1/1903. B. rendelet eredeti elgondolása szerint családi nevelésbe maradjon továbbra is, vagv ezt a rendszeri megváltoztatva in­tézetekbe összegyűjtve, intézeti nevelés­be részesüljön. A másik szempont az, hogy a menhelyi gyermekek nevelési, felügyeleti és gondozási költségei oly alacsonyak, hogy azok inkább karitatív segélynek számítanak, mint nevelési, stb. költségnek. Ma, amikor az állami és társadalmi berendezkedésünk kereszté­nyi és szociális irányban fejlődik és épül, a múltban e szempontból elköve­tett hibái fokozottan éreztetik hatásu­kat. A menhelyi gyermekek nevelésének és gondozásának kérdése sem okozna az államnak és a társadalomnak oly sok gondol, ha nem születik meg az 1894.; XXXIII., a polgári házasságiról szóló törvénycikk. Ez a törvény a családi kö­zösség szentségéi felbontotta és a gyer­meket az utcára dobta. A törvény életbe­léptetése után rövidesen mutatkoztak a kitett és elhagyatott gyermekek körül a bajok és még kellett alkotni az 1901. VIIÍ. t.-c.-et, amely az elhagyott gyer­Entőlem is kérjen költségtervezetet mielőtt, bútort vagy más asztalosmunkát készíttetne Molnár Lajos asztalosmester Pápa, Csatorna utca 1 szám. Ágynak alakítható gyermek járókák 3v állandóin raktáron. — Üzleti berendezés eladó Pápa, FI-H. 19. - Hsimler üzlet. JÓTMOSKA OLCSÓM ' TtLuáZA KÜZLtTM tiCtátav u rtWt mekeket állami gondozásba utalja és helyes érzékkel a családi nevelés rend­szerét építi ki, meri igenis a törvény végrehajtási utasítása" helyesen mutat rá, hogy a gyermek nemzeti és erkölcsi nevelését a családban látja biztosított­nak. Azóta azonban a családbomlasztás óriási méreteket öltött, az elhagyott és kitett gyermekek száma azóta az ezer­szeresét is meghaladta. Azt a lavinát, amit az 1891. XXXIII. t.-c. megindítóit, kis nyúlgátakkal aligha fogjuk feltartóz­tathatni. Igenis, a gyermek, aki a jövőt | jelenti, úgy. mint jninden magyar pol­gára a Hazának, a nemzet értékállomá­nya, meg kell menteni, meg kell védeni. Különösen most, amikor a nemzeti lé­tünkért való aggódás és küzdélemi min­den magyart számontarl. A nemzet épü­letét, amelyet ezer esztendő vihara és küzdelme súlyosan megrongált, ha újabb ezer esztendőt akarunk megérni, alapjaiban kell újjáépíteni, a gyenge és rossz alapköveket iki kell dobni és újat, időállót kell tennünk a helyébe. A kis Balogh Lacik nem pusztultak és pusztulnának el, ha, amint Nánik Pál is irja: a szülői szeretet őrangyalként kisérte volna lépteit Dr. vitéz MEZEY KÁLMÁN. Vendéglő-átvétel! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű -közönséget, hogy Rácz Jenő Kisfaludy-utcai vendéglőjét átvettem és azt nevem alatt megnyitottam. Fő törekvésem az, hogy a n. é. közönséget szolid árak mellett figyelmesen kiszolgáljam. A n. é. közönség szíves pártfogását kéri BRAUN JÁNOS vendéglős, Kisfaludy-u. Szombaton disznótoros vacsora I 9 Pápai Takarékpénztár közgyűlése Vasárnap, f. hó 1-én délelőtt tar­totta városunk legirégibb és legnagyobb pénzintézete, a Pápai Takarékpénztár 79-ik évi közgyűlését. A nagyszámú, vá­rosunk és a környék egész gazdasági 1 életét reprezentáló közönség soraiban ott láttuk dr. Uzoiiyi Kálmán h. polgár­mesterrel az élén közéletünk számos képviselőjét is. ,­A közgyűlést az intézet elnöke, Kar­lov itz Adolf m. kir. kormány főtan ácsos nyitotta meg. Nagy figyelemmel és tet­széssel fogádbtt'megnyitójában elsősor­ban az országgyarapodás feletti öröm­nek adott kifejezést, majd érintve a visz­szatért országrészek gazdasági jelentő­ségéi, rámutatott az elmúlt év sok gaz­dasági nehézségeire, 'kiem'elvc a sok­oldalú állami beavatkozásnak felsőbb szempontokból való 'szükségességét. El­ismeréssel szólott az infláció elkerülésé­nek és az árszabályozás érdekében vég­zett eredményes munkáról és törhetet­len reményének adott kifejezést, hogy a szociális jólét irányában haladó fejlődés nemcsak tehervállalást, hanem a régen várt fellendülést is* meghozza majd. A megnyitó után az intézel ügy ész­titkára, dr. Molnár Imre ismertette a tárgysorozatot, melynek minden pontját változatlanul egyhangú határozattá emelte a közgyűlés. Egyhangú volt az igazgatóság, felügyelőbizottság és az igazgató tanács tagjainak megválasztása is, a régi tagokat választották meg újra 1, új tagnak pedig dr. Kolbe Lajos orvost és Nagy 'Zoltán kereskedőt választották' be. A zárószámadás az intézel lokoza­Építtetők figyelmébe! Van szerencsém a t. építtető közönség tudomására hozni, hogy ácsmesteri iparomat az asztalos, mesteri iparral kibő­vítettem. Úgy az ács, mint az asztalos szakmáka vágó minden­nemű munkát a legjutányosabb áron vállalok. Irodámat továbbra is Szadiik János utca 9. sz. alatt tartom fenn. Tervekkel és költségvetéssel kész­séggel szolgálok. További szíves támogatást kérve vagyok teljes tisztelettel HENCSEL GYULA ács és asztalosmester, építési vállalkozó. 6C tos fejlődéséről tanúskodik, ami nem utolsó sorban annak az előzékenység­nek az eredménye, mellyel a hitelt ke­reső közönségnek mindig szolgálatára állt. A közel öt millió új betét és az új kölcsönöknek 3 és fél milliónál nagyobb összege az intézet gazdasági jelentőségét és súlyát bizonyítják Ennek a gazdásági életben elfoglalt előkelő helynek megfe­lel az a mérték is, mellyel az intézel a krizleíuTN iselésből részéi ki veik'. 70.000 P-t meghaladó adó és beruházási hozzá­járulás, továbbá az év folyamán és a közgyűlésen jótékony célra adott 2.000 P-t meghaladó összegek különösen ak­kor jelentősek, ha figyelembe vesszük, hogy osztalékra részvényenként 4.— P-t, összesen 16.000 P-t fizetett ki az in­tézel A Pápai Takarékpénztár elsősorban a vidéki gazdaközönség rendelkezésére bocsátott kölcsöneivel fontos feladatot tölt be a nemzeti termelés szolgálatiában. A közgyűlésen a város közönsége és a részvényesek nevében dr. Uzonyi Kálmán szóilalt föl s örömét fejezte ki az \ elért szép eredmény és a vezetőség szak- j szeríi és odaadó munkássága fölött. A nyomdászok gyűlése F. hó 1-én délelőtt 10 órakor az Ipartestület helyiségében a pápai nyom­dászok Nánik Pál elnöklete alatt gyűlést tartottak. ! A gyűlésen megjelentek Arany Ká­roly és Németh István, a Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegye­sülete Vidéki Szakosztályának titkárai. Arany Károly és Németh István, ez a két kiváló szakember páratlan hozzád értéssel és áldásos munkával teremte­nek rendet abban a dzsungelben, ami a nyomdák körül burjánzik. A pápai nyomdavezetők előtt vilá­gos érveléssel kifejtették az Áiiellenőrzés Országos Kormánybiztosának rendele­teit. A pápai nyomdákra is kötelező ár­megállapítást a helyi nyomdák tudomá­sul vették és csatlakoztak a Vidéki Szak­osztályhoz. Hálás köszönetet mondtak a hely­beli nyomdászok Arany Károlynak és Németh Istvánnak, hogy eljöttek Pápá­ra és Isten áldását kérik további áldlásos munkáikra. ' Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm! Emlékszik ugy-e, hogy a két köztisz­teletben álló úr ellen rimbukfencmestervágást követtem el egy régébbi nAzt beszélik"-ben. Mire ők viribus unitus nekidurálták magukat és — tekintve, hogy helyreigazító nyilatko­zatok közlésének életterét éljük — helyre­igazitónyilatkoztak. Csak azért nem közöltük, mert összetévesztették az allegóriát a filagó­riával és ennek alapján semmiféle idevonat­kozó sajttörvény alapjan nem vagyunk köte­lesek a kötelezőkre. Addig is amig kellő vé­delmezőt szereznek, lopva ideiktatok egy kis dalt. Remélem ezt nem kell helyreigazító­nyilatkozni, mert kijelentem nem vonok vissza semmit: Kívül a kaszárnyán, kint a kapunál. Medvebőrös csákós mogorva silbak áll: Narvik Jelé néz, zord nagyon, De Churchill szól: Bevallhatom, Ez csel csak angolon! Én jédes angolom! Ámde jő a nyár s- az angol hadsereg Dünkirchen felé tart s a flotta is beteg; Felzúg a nép: Ez borzalom! De Churchill szól: Most még hagyom Ne jélj kis angolom l Én édes angolom! Dögönyözve már a becsapott görög, S hullámokat vetnek a krétai kirök; De Churchill szói: Majd elkapom A tengelyt, angolom! Én édes angolom! Végre! Jő a délceg bolsi armada, S angol helyeit vérzik a sok vörös baka. Ott ül Sztálin a kínpadon, De Churchill szól: Csak nyugalom, Majd egykor, angolom! Én édes angolom! Szingapúr is elvész tavasz hajnalán, S India felé tör a sok kicsiny japán. Anglia már csak romhalom. De Churchill szól: Ez rágalom Minden csak rágalom ! Ne félj kis angolom ! lopó Egyebekben vagyok, rimbukfencekben tisztelő hive: Ráchonthuly Elek Hailiúrvák sorsa. A M. Kir. Honvé­delmi Miniszter Ür 139000/eln. 23 — 1911. szám alatt az új hadiárvák gondo­zása és támogatása tárgyában felhiv'ást bocsátott ki. Ez idő szerint még Pápán új hadíárva nincsen, mégis előre el kell készülni minden eshetőségre, hogy a vá­ros közönségét készületlenül ne találja az esetleg bekövetkezhető esemény. A honvédelmi miniszter úr felhívásában háromféle gondozói munkát állapit meg. Az első csooprtba azok tartoznak, akik hajlandók a hadiárvát saját családjuk­ban felnevelni és arról saját gyermekük­ként teljesen gondoskodni. A második csoportba azok tartoznak, akik csak pártfogói tevékenységei vállalnak és a hadi árva nevelését, ellátását és az élet­ben való elhelyezkedéséi állandóan fi­gyelemmel kisérik és elősegítik. A har­madik csoportba azok tartoznak, akik a hadiárVák felneveléséhez és gondozásá­hoz szükséges anyagi támogatást hajlan­dók nyújtani. Az önkéntes ajánlkozást a honvédelmi miniszter úr felhívása sze­rint közvetlenül- a m. kir. Honvédelmi Miniszter Úrhoz, Budapest, I., Szent György-tér 3. I., vagy a városházán földszint 2. sz. szoba) kell bejelenteni. Hirdetmény. Pápa megyei város adóhivatala értesiti Pápa város közönsé­gét, hogy az 1942. évre szóló közmunka­v ált Ság kivetési lajstrom 1942. évi már­cius hó 5-től 1942. évi március hó 20-ig közszemlére ki van téve. A kivetési lajst­romot az érdekeltek a városi adóhivatal­ban a hivatalos órák alatt tekinthetik meg. ; ;; ;<;;..' . - ' .

Next

/
Thumbnails
Contents