Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-03-01 / 9. szám

Hill, évfefyan, 9. szán POLITIHIi HETILBP. MEGJELENIK MINDEN VNSNRNHP. Pápa, 1942. Báréin l., sasáraap ilzopszág első asszonya Attól az emlékezetes naptól fogva, mikor vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 'erős kézzel rendet és békét teremtett a megpróbáltatások viharait átszenvedett hazában, egy fehér női kéz, melynek áldá os munkáját mindannyian éreztük, kezébe vette a szociális segités szerveinek, a magyar Vöröskeresztnek, a magyar gyermekvédelemnek és saját évente megújuló inség-akciójának legszemélyesebb irányítását. . j Jóságos szavával a szivekhéz szólva, hányszor hivta fel a társadalom figyelmét bajokra, amelyeket orvosolni kell. Nemes szivéből fakadó szavai mindig megtalálták az utat azokhoz a szivekhez, melyek odasorakoztak az ő fehér zászlaja alá, melyre a legszebb jelszót liimezte lelkének melegével es nemes példaadásával: a segítő szeretet. Mind szélesebb és szélesebb rétegeket mozgatott meg meleg hangja a rádió hullámain keresztül is. Hősi lélekkel, céltudatos és kemény kitartással harcolt és harcol ma is a gyermekekért, a szegényekért és ma legelső sorban, a harctéren küzdő katonáinkért. Hosszú és békességes éveken keresztül élvezte az ország a Kormányzó Űr Hitvesének áldozatos, soha meg nem pihenő tevékenységének áldásait és most, mikor Nemzetünk becsülete fegyverbe szólította fiainkat, még erősebben érezzük ennek a nemes és hősies HSZszonyszivnek szerető melegét. Közel húsz évvel ezelőtt indult el az az akció, melynek éLén a Kormányzó Űr Hitvese állt, hogy személyének jelentőségével és nemes szivének példaadó. megnyilatkozásával megteremtse azt az akkor még családias jelleggel biró, de azóta már hatalmasan és az ország egész területére kiterjedő segítőakciót, mely az ország vezető emb3reinek adakozásával megkezdhette munkáját: az akkori idők viszontagságaiban elszegényedett néposztályok felkarolását. A családvédelem mindig legfontosabb segitő munkájában. Soha nemi mulasztja el, hogy amikor segíteni akar, legelső sorban a család egyéni szükségletei szerint keresse azt a niegloldást, amely a családot legjobban öszszetartja. Tudja, hogy a nincstelenség, a nyomorúság már nem egy csalidi fészket dúlt fel, nem egy házi tűzhelyet oltott ki. Asszonyi és anyai szivének egész melegévei harcol tehát azért, hogy az országban minél több megelégedett család boldoguljon és neveljen gyermekeket. Csodálatos találékonysággal, megérzéssel látta és látja meg mindig Főméltóságú Asszony, hol nyithat teret, hol jelentkezhetik szüksége a szociális munkának. Sohasem várta meg, mig a szükség kopogtat az ajtón, hanem, veleszületett finom érzékétől sugallva, mindig kezdeményezően lépett fel; tőle indult ki az elhatározás, a cselekvés, az ő gondos, éber szeme látta és látja meg a tennivalókat s az ő fáradhatatlan erélye és kitartása, erős akarata DÍZiDsitja a kezdeményezett szociális munka tökéletes végrehajtását is. HELYREIGAZÍTÁS Tekintetes Szerkesztő Űr! 1942. február hó 22.-én megjelent »Ki állított valótlant a pipagyár rejtelmeidben?« cimű, rólam és vállalatomról újból valótlan tényeket közlő és való tényeket hamis színben feltüntető közleményére vonatkozóan a sajtótörvény 20. §-a értelmében kérem a következő helyreigazító nyilatkozat törvény szerint való közzétételét: | Valótlan, hogy 1941. december 18.án Nyárs Istvánnak 58 fillér, Nagy Ilonának 28 fillér és Szabó Istvánnak 10 fillér volt az órabére. Ellenben való, hogy az 1941. december l-ével életbelépett legújabb kormányrendelet óta az alap és féléméit órabér együtt Nyárs Istvánnál 70 fillér, Nagy Ilonánál 35 fillér, Szabó Istvánnál 13 fillér volt. A fényképmásolatban közölt bérjegyzéken felül mindegyik munkás ugyanerre az időre még egy további bérjegyzéket kapott a felemelt órabérről, mely az első cikk megjelenésekor már több mint egy hónapja a nevezettek birtokában volt és amelyeknek alapján a felemelt béreket megkapták. A lapban közölt jegyzékben feltüntetett összeg tehát csak a valóságban kapott bér egy része, mert csak a két jegyzék együttes összege mutatja a valóban felvett béreket. Valótlan tehát, hogy Nyárs István a cikkben tárgyalt hétre 39.91 P-t kapott kézhez. Ellenben való, hogy a rendélet értelmében két részletben folyósított és a lapban le nem közölt kiegészítő elszámolás figyelembe vételével valóban kézhezfizetett hetibér összesen 49.— P. volt. Valótlan a cikk azon állítása, hogy a »Kimutatás az 1941. évi december 12.től 18.-ig terjedő bérhétről« cim: alatt közölt összeállítást én, vagy vállalafcom erre hivatott valamely tisztviselője, vagy bárki olyan személy készítette volna, akire a cikk »önök« megjelölése vonatkoztatható volna. Való, hogy ez az összeállítás a bérek helytelen feltüntetésén felül azért is hiányos, mert abban két munkás nincs felvéve, a »kézhezkapott összeg« pedig nem felel meg a valóságban kézhez kapott összegeknek, melyek minden esetben 15%-al magasabbak voltak. A cikkek büntetőtörvényekbe ütköző tartalma miatt intézkedtem a bűnvádi eljárás megindítása iránt. További nyilvános vitát ez ügyben folytatni nem kívánok. Pápán, 1942. február hó 23.-án. Tisztelettel: Kaufmann Hugói.* • « • . . Ezek ellenére a tények valódiságát fenntartjuk (Szerk.) Febr. 27-28-márc. 1., péntek-szombat-vasárnap este 6 órakor P. Böle KorNtél prédikál a plébániatemplomban. Március 2-án

( hétfűn 8 órakor a CORSO filmszínházban Hrpádházi Boldog Margit LTUR Közreműködnek: Dr. Közi-Horváth József, Voss Margit, Gerhauser László, Kiszely Gyula, dr. Magasi Artúr, Kerényi Olaf, Ranolder-intézet énekkara. Jegyek: Pax-bsn és Szakáiy-Kfss Józsefnél válthatók. Nemzet^ család és keresztényszociálizmus Folyó hó 15-én délután 5 órakor nagy érdeklődés mellett tartotta meg' a ker. szoc. Munkásegyesület a szokásos kultúrdélutánját. Grátzer János igazgató, ügyvezető elnök szép gondolatokat felölelő megnyitóbeszéde után Tobler János, a keresztényszocialisták országos elnöke tartott előadást. — A magyar nemzet — mondotta — újból történelmi időket él át. Di :ső ezeréves multunkba az isteni Gondviselés sokszor próbára tette a magyart. A magyarnak a küzdelmes múltjában nemcsak az ellenséggel, hanem nem egy izben, sajnos, belső és külső árulóival is meg kellett küzdeni. A magyarságnak legerősebb ősi sejtje a család. A család az a forrás, amelyből az élet trod. A csalid as első iskola, amelyben gondolkozni, az ei*ő istenháza, amelyben imádkozni tanulunk, a magyar család az a szentély, ahol a hazaszeretetnek örök mécsese allandóan kell, hogy égjen. Ezzel a családdal szemben elsősorban a nemzeetnek, vagyis az allaru-. nak vannak szent kötelességei. A íenizet a csaladok összessége. A nemzet tehát önmagat segiti, amikor a családokat felkarolja és védi. A magyar egyetemességben a történelmi osztály sokszor megtette kötelességét a hazával szemben. A családvédelem tehát erkölcsi feladat, de vele egyvonalban kell, hogy haladjon a családnak gazdasági és szociális védelme, illetve felkarolása. Nemzetünknek jövője a magyar -anya tisztességétől, nagy hivatásának átérzésétől, hitétől és hazaszeretetétől függ. Ezért van szükség elsősorban a női munkásnak törvényes védelmére s e védelemnek százszázalékos biztostására. A női munkaerőt a hazai termelésnek szellemi és fizikai kohójából ugyan nem. zárhatjuk ki, de egy percre sem szabad megfeledkeznünk a nőnek egyéb irányú nagy isteni rendeltetéséről, amely ; ma különösen magyar érdek is. A család védelemnek ezután két legfontosabb pillére a férfi keresetének megfelelő garantáláisa s a (meleg családi otthon. A fizetések és a bérek ideálja nem lehet a minimális munkabér, hanem, a családnak fenntartásához szükséges és megfelelő fizetés. A szülők munkája a hit és hazaszeretet jegyében csak akkor lehet áldásos, ha erre meleg és főleg egészséges otthon áll rendelkezésre. • Ezért kell az államnak arra törekedni, hogy minél több kertes családi ház jusson a dolgozó emberek birtokába. Ez az igazi családvédelem, ez az igazi magyar és keresztény fajvédelem, ez a keresztényszociálizmus. ámmmujb