Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)
1942-02-15 / 7. szám
böl a havat és mig forgolódott közben az úton, a végtelennek látszó szürkeségben eltévesztette az irányt. Az adászteveli országút mellett elterülő réten bolyongott. Ráhárul a kiayvestáskira „.. Az efnberbimbó zsibbadást érzett tagjaiban. Mindig nyilt, ragyogó szeme félelemmel telt meg: a soha nem ismert érzés felett. Mosolygós szája sírásra görbült és rimánkodó hangjával csak a szól játszadozott. Odahúzódott egy fa mellé. Ösztönösen arra gondolt, hogy egy kicsit megpihen és tovább megy. Hiszen alig kétszáz méter távolságban már házak voltak és milyen jó lenne ott megpihenni... De már nem volt ereje, hogy tovább menjen. Leikuporodott, kis táskáját maga mellé tette. A szélvihar halálindulót trombitált felette és lassanként betakarta... a puha szemfedővel, hóval. Kis karjait ölelésre tárta, mintha mégegyszer átakarná ölelni azokat, akik olyan jók voltak hozzá az életben. Ráborult kis táskájára, mint arra, melyhez élethivatása és feladata kötötte. Igy is találták meg — holtan. Keresik Balogh Lacikét. ; Nevelő szülei, akik rajongásig sze- , rették, elmeníek az iskolába. Mikor megtudták, hogy Lacika nincs már ott, rohantak haza. Keresték mindenütt. Az egész városban futótűzként ter- • jedt el a hir, hogy egy kis menhelyi j gyermek nem tért haza és valószínűleg megfagyott. A mélységes részvét felajzotta a szerető sziveket és csaknem 50 ember indult el Balogh Lacika felkeresésére. De sehol nem találták. Tizenkét nap múlva egy Sávoly-pusztai házaspár fedezte fel. Kis karjait még akkor is ölelésre tárta. Ajkait a kínban összeharapdálta, j de mégis olyan volt a kőkeményre fa- ; gyott kis arca, mintha aludna. Talán az utolsó percekben is álrao- j (kitt —- a szeretetről. Hétfőn temették el. Koporsója niét- j lett édesapja és 7 éves kis öccse, hitoktatója V. Polikárp, a tanitónéni, a menhelyi felügyelőnő, néhány ismerős és az őt nagyon szerető, vigasztalhatatlan — ne velő szülei álltak. Minden csepp magyar vér, Balogh j Lacikák vére drága nekünk. Virágtalan sir ja eszméltet és vádol bennünket: | ugy-e, alig történnék ilyen, ha a házasi- ; ságot szentségnek tartaná mindenki és \ az állam is igy kezelné. j flzt beszélik... hogy egy kiló krumpli meg két citrom, az egy kiló narancs. hogy üresedő lakást még véletlenül sem lehet találni. hogy a héten keveset, a jövő héten többet beszélünk. Botrány a Három Rózsa előtt... Vasárnapi levél Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mind rendelésre legolcsóbban kaph itja. Fizetési kedvezmény I PEIDL LAJOS épület- és mflbút' rflzeme, bútorraktíra PÁPA. BÁSTYA-UTCA 24. SZ. 7 joumsktt OLCSÓM Az öt világ élet-halál harcában viszszagondolunk a másfél század előtii időkre. Ma SAS behívókkal vonulnak be a hadseregbe, régente toboroztak. Ónként. meghatározott időre jelentkeztek katonai szolgálatra. Ma általános védkötelezettség van. Felújítjuk városunk tanácsának, j 1704. március 17-i határozatát: »Mint hogy az érdemes Város EŐ Felsége számára állétandó katonáknak fogadására a Verlmngot feláFéttani rendielte, amelyre pedig a muzsika is szükséges, azért Lerantsits István,'Dudari László, Szauer Pál muzsikusok bészólittattak, kik is hogy két féle muzsikával, úgymint a Török muzsikával és hegedűvel elöl állván füzetesek naponként öt forintokkal rendel tetett«. • * • A szép katona élet, az országok végigutazása, vitézi események, a háború ezernyi érdekessége naqy vonzó erőt jelentett. A verbungfolásnak nagy sikere volt. Akadtak azonban, akik, nemcsak, hogy nem álltak be katonának, hanem összeütközésbe kerültek a törvényes renddel. Igy járt Pápán Kobzi István. »Kobzi István csizmadia Legény azon okbul, hogy folyó Március holnapnak 21-ik napján (1794-ben) amidőn a Város Verbungia a három Rózsa előtt j mulatozott, az őtet a katona életre hívókat megsértette, a város Verbunkját gyalázta. A Város Házához Áréstomba hozatatván, mint beteges és nyavalyás állopotlya tekintetben vetődött, a testi büntetéstől absolváltatott ugyan, de az Aristom pénzének le fizetésére marasztatott«. • • * Honnét lehet pénzt kapni? Honnét lehet a kereskedés megkezdéséhez szükséges összeget megkapni? 1795-ben •Salamon ide való zsidó* rendkívül érdékesen oldotta meg. A város tanácsához ^avégett könyörgött, hogy az árvaházi Cassabul a szokott kamatra 50 frtokat adassanak«. Hogy döntött a »magistratus«? »Végeztetett, hogy miivel az árvaház Tutora idehaza nintsen, hazajövetelével kérdeztetnék meg, ha volna e pénz a Cassaban Vagy sem? Ha lészen, tehát adatni rendeltetett.« Megdöbbentő tragédiákat olvastunk az elmúlt napokban. Véletlenségből orvosság helyett mérget adlak betegeknek. Városi levéltárunk ProtocoUumaibólt ezekkel kapcsolatban felelevenítünk régi pápai eseményt. »Anderszek János itt való Patikárius megkérdeztetett a végett, hogy mivel a Patikai szükséges szerekbül már jó formán kifogyott, nem is láttatik tudományát elegendőképpen folytatni ; most pedig, hogy Kaucz Ignácz Komáromi Patikárius jelentené magát, aki minden azon Tudományhoz szükséges szerekkel provideálni magát ígéri; azért vagy mondana le tellyességgel mesterségérül. vagy pedig iparkodna jobban azon Tudományának gyakorlásában: melyre azt válaszolta: Hogy eő ezen Városban már régtül fogva folytattya azon Tudományt és talán még semmi panasz Elöljárók előtt eránta nem tétetett és hogy eő mind azon naponkint szükséges szereket mind ekkoráig megszerezte, hanem amellyeket eő neki drágán kelletik megszerezni és esztendő általtsak igen ritkán szükségessek, afféle szereket maga kárára megtartható.® Városunk tanácsa végül is így döntött: Minthogy tehát tekéntetben vétetődött volna az, hogy már régi Purger és gyermekes ember, egyébbarántismég ekkoráig magát józanon, betsülelessen viselte, azért tovább is inegengjedteteti neki a Patikai Tudományának folytalá-^ sa; ezen végzés eránt pedig a magái jelentő Patikáriusnak (minthogy maga is azt kívánna* Attestatum rendeltetelt. Protocollum 1795. 183. 1.) Molnár István. magyar nép* közellensége a tuberkulózis A legkegyetlenebb népbetegségek egyike a tuberkulózis. A gümőkór immár elnevezhető »magyar betegséginek is. Tudja meg a magyar társadalom, hogy a nap minden órájában kétszer húzzák meg a gümőkórban elhaltaknak a lélekharangot. Vagyis: minden fél órára esik egy tuberkulózis halálozás. Van-e a háborús technikának ily tömegesen pusztító eszköze? A betegség kórokozója a Koch bacillus. Az élő, emberi szervezet legveszedelmesebb, alattomos ellensége, minden légzésnél ott leselkedik ránk, hogy a tüdő finom sejtjeibe behatolva, mmt kényelmes me'egágyban megindítsa romboló terjeszkedését. Szaporítja a munkát vállalni nem tudók sokaságát és végül azoknak a fakereszleknek a légióját, amelyekből a magyar föld temetőibe évente tizenhatezret szúrunk le. Tévedés azt hinni, hogy nincs menekvés a tuberkulózis pusztításai ellen. A magyar orvostudomány csodákat művelt ezen a téren és a tüdőbajt teljes sikerrel gyógyítják. De a veszedelem mégis fennáll, mert az emberek túlnyomó része nem veszi igénybe az állam áltat nyújtott segitséget. Az elmúlt esztendőben életbe lépelt á »tuberkulózis törvény«, amely köleleIgen tisztelt Szerkesztő Ört Bocsánat hogy egy-két dolgon keresztül néhány olyan esetre mutatok rá, ami méltán zavarja az amugyis feldalt közállapotomat Kezdem talán, az OTl-nál, melynek | építkezése oly nehezen indul meg. Igaz, hogy nem erről akarok írni, hanem arról, hogy | ezzel az intézménnyel nekem más, sok és ér! dekes ügyem akadt már eddig. Tény, hogy nem a helybeli OTI tisztviselő urakról akarok frni, akik udvariasak, j remekül dolgoznak és főleg agyondolgozzák \ magukat, hanem olyan valamiről, amit nem értek Nem értem azt az ágas-bogas rendetetet, amelynek révén én is körül vagyok bástyázva az OTl-nál. Amikor bekövetkezett házunknál a boldog családi örömök napja, akkor mint mégboldngabb férj szaladtam e szociáHs intézményhez, hogy a többéves tagsági jogom folytán a szü fési és egyéb segélyt felvetryem. Tudva azt. hogy itt is jól ismernek (hiszen Pápán többen ismernek, mint én mást) nem vittem magammal az „esetet• bizonyító hatósági bizonyítványon és a munkaadói igazolványon kivül mást. Ez azonban n*m voH elég, mert u. n. „együttélési igazolvány- beszerzése is szükséges volt. Amikor két napnal később ismételten elmentem az előbb említett irattal és bizonyítottam, hogv rendes emberhez illő módon egy Ottélek, újabb akadáty gördült az amúgyls egyenes utamba. A feleségemtől egy meghatalmazás beszerzése vált szükségessé. Furcsának tartottam akkor az esetet Elvégre lehetek én jó ember anélkül, hogy „papucs" legyek, mert nvilván annak érezhettem vo'na magam ilyen körülmények után. Hosszú éveken keresztül ugyanis, — amíg fizettem az eléggé nagyösszegü járulékot — sohsem kellett igazolni, hogy együttélek nb. nejemmel. Bezzeg a második alkalommal már tudtam a regulát és mint fól idomflott OTItag kerestem fel eme intézményt; gondo'tam, ha egyszer majd én leszek mszemélyileg• érdekelve, akkor mindez nem történik meg. Csalódtam bosszantóan. Tévedtem, mintzővé teszi a baj megelőzését. Ha ezl el u értük, ez a szörnyű betegség sem vesze- | ah oSy minden ember tévedhet. delem többé. Fel kell világosítanunk a nemzet minden egyes tagját arról, hogy mindenkinek jogában áll, de kötelessége magát orvoalíag megvizsgáltatni. Ezt a vizsgálatot az állam állal léte itett egészségügyi szervek teljesen ingyenesen, minden ellenszolgáltatás nélkül végzik. Az ellenőrző vizsgálat ki erjed a társadalom legszélesebb körére s ezen elsősorban azoknak kell átesniök, akik az emberek tömegét szolgálva, élelmisze Amikor kórházból kikerültem, kénytelen voltam ismételten meglátogatni a mélyen tisztelt intézménvt, s a kó rházi ápolási W alatt szerzett pén*heziutási iogomat akartam érvényesíteni. Ekkor ismét rámsü'ötték, hogv a sznbáb ok és különböző paragráfok értelmében nem nekem jár a segély, hanem tisztelt nejemnek és im'telten oda lyukadtam ki hogy az epyüttélésről tanúságot legyek. A pénzvekkel foglalkoznak, embercsoportok- fjeiére megint meghatalmazást kellett tokai érintkeznek, de fokozottan kell védelmeznünk a jövő generációját, a gyermekeket a fertőzéstől. Február 15 és 22-ike között rendezi a Tuberkulózis elleni Országos Szövetség a » Tuberkulózis Hetel«. Okuljon mindenki abból, amit ez a hét tanítani fog, mert ez az okulás nemcsak egyénileg hasznos, de kihatással lesz családok, népcsoportok, foglalkozási ágak s egyben az egész nemzet jövő boldogulására is. szereznem; holott ezideig — a fenti Péthárom esetet kiv*ve — bármikor bizonyítani I tudom, hogy én vagyok a ház ura és én | vagyok a nTag u. Ezek után elkészülök mindenre, ha majd i egyszer — isten mentsen — fellett keresnem (remélve az új palotában) a segélyezési ügy osztályt. Addig vagyok tisztelő híve: NEMPAPUC^KA JÁVOS VESZELI FERENC rIuSZAKÜZL£rÉM6M v m ew~4 mo* r* i Csak szaküzletben vásároljon! Kovács Imre Szemüveg és fotóanyag megbízható szaküzlete Pltán, Kossuth Lajos-utca 21. [?32r) szám alatt van! — Telefon: 12—35. Amatőr felvételek gondos és gyors kidolgozása. Megbízásait vidékről postán is beküldheti. jól idomított Oti-tag. Takarékoskodjunk! Most, mikor az egész világ takarékosságra van utalva, — különösen az élelmezés terén, — nem lehetne-e megmenteni a házaknál összegyűlendő konyhahulladékot sertéshizlalás céljaira ? Városunknak kb. huszonháromezer lakosa van. Talán háromezer, aki disznót tart? Tehát fölhasználja a konyhahulladékot saját sertései föletietésére, a többi húszezer pedig a szemétbe dobja. Ha ennek a húszezernek fejenkint évente átlag ötven kg. burgonyát számítunk, az összesen tízezer métermázsa. Métermázsánkint a középarány tiz P, vagyis az százezer P. Ennek tiz százaléka héj, vagyis tízezer pengő megy évenkini a szemétbe. Ha pedig a burgonyahulladékhoz hozzáadjuk az egyéb ételmaradékot, ez az összeg megkétszereződik), vagyis húszezer pengőt dobunk a szemétbe. Állitásom bizonyítására a következőket hozom föl: Csót fogolytábori postafőnökségem alatt a hadifogolykonyhán az ilyetén összegyűjtött hulladékon kevés szemtesh eleség hozzáadásávtal kilenc drb. egyenkint százhatvanöt kg-os disznókat hizlaltam. Elgondolásom a következő lenne: Azok a háztulajdonosok, akiknél a sertéshizlalás egészségi okokból nincs megengedve, — hivatkozással a hatósági rendeletre, — fölhívnák lakóik figyelmét arra. hogy a később kiadandó rendeletben megnevezendő hulladékot m szeméttől ellérően külön lefödhető (lefödhetőben azért, hogy nyáron a legyek^ patkány, stb. hozzá ne férjen és megfertőzze) helyen gyűjtsék össze. Az igy összegyűjtött hulladékot a szemetes kocsi az erre a célra rászerelt tartályban a szeméttel együtt elszállítaná a városi hatóság által kijelölt helyre. Ezt az összegyűjtött »moslékot* vagy a város által létesítendő sertéshizlalás céljaira, vagy; a mások által létesitelt sertéshizlalásra lehetne eladni. Ezzel az eljárással felhasználható anyagot mentenénk ine£ másrészt pedig megakadályoznánk a patkányok elszaporodását. Végül a terv további kioolgozását a városi képviselőtestület határozná mejg. CZILLER PÉTEK ny. postafőellenőr.