Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-12-06 / 49. szám

mév: PÁPA ÉS VII rangfokozat: tábori posta/ \t~ MUX. tmtym, 49. szám Hn, I942. december 6,, vasárnap Cl," , w . - . j| * POLITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: Kerényi Olaf y ^„„g mikoeü tisirii^ 1! tn MMMSMM llWlllBMililHRMH—^Hü ro flj < "o 3j Sc "o fi magyarság elkészült Európa fogadására Irta: l)r. Magyarász Ferenc O- Cijst. Herczeg Ferencnek A hid

1« c. színmüvében József nádor kérdi Széchenyitől: Gondöli On arra, ki fog az Ön hídján átjárni? — A pestiek és a budaiak, fenséges úr. — Nagyobb úr: Európa s ve te a XIX. századi — Akkor diadaliv-formára építem a hid oszlopait, hogy méltóan fogadják a dicső vendégeket. — Biztos Ön abban, hogy a magyarság már elkészült Európa fog'adá-" sára? Bizony nagyon fontos és az egesz nemzet életébe vágó kérdés: Elkészültünk-e Európa fogadására? Mert Európa megindult, nagyon ás nekiindult, és az egész világ elindult Európa etien. Olyan kavarodásban őrjöng az egész világ, hogy csak a legnagyobb energiáváí párosult optimizmus táthatja meg azt a kristályosodási tengelyt, amely körül ez a káosz még egyszer szilárd' alakot tölthet. Hisz a jó Istenen kívül kii a megmondhatója annak, hogy még meddig tart a nagy pusztulás, és ha netán a végkimerülés hozza meg a várvavárt békét, nem forgatja-e föl azt a forradalom, a soha nem tátott inség, társadalom öngyilkossága. Üj szó a "T3 borúlátás, de hogy 'még mekkora borút ^fogunk látni, arra nem is jó gondolni. és mi magyarok mégsem vagyunk U

1_ borúlátók. A gondviselés nem engedte, S hogy azokká legyünk. Mi nem vesztetíük el sem a múltból merj,tett tanulsáSJg gainkat, sem a jelenben oly szükséges CTt lelki egyensúlyunkat, sem a jövőbe vetett reménységünket. Nekünk megad'ca isten azt a szilárd' talajt, amelyre állva kellő léteknyugalommal tekinthetünk az új európai rend elé. jA magyarság elkészüli Európa foFására! A magyar nemzet katonai ereje megszerezte azí a jogot, hogy szavunk legyen ott, ahoi majd

1 az új Európa ügyeit intézik. A magyar nép gazdasági ereje mindvégig számottevő tényező a mostani világégésben is, Ide az marad majd

1 akkor is. ha az idők kiáradt Folyama visszatér régi medrébe.

1 A magyar nemzet kultúrája ozfer esztendőn át járta a maga külön, sajátos és termékeny útját s arról senki kedvéért nem fog letérni a jövőben sem. A magyar alkotmány; (Európának egyjk legrégibb közjogi alkotása; és mert az állami intézményeknek is az idő a legfőbb próbája, bízvást és büszkén mondhatjuk, hogy ami a múltban ezer esztendő viharával dacolt, azí a jövőben sem törheti le sem divatos áramjfat. sem erőszakos jelszó. A magyarság elkészült Európa fogadására. mert volt, aki elkészítse és készen is tartsa. Volt a múltban, aki kivezette a kommunizmus íörvénvlő mélységéből. az id'egen megszállás elemi csapásából, a belső forrongás poklának tornácából és a külső ellenségek ármányából. Volt és Istennek hála, van egy férfiéi, akit a Gondviselés odaállított a nemzet hajójának kormányához, hogy erős kézzel mutassa meg az egyediül helyes irányt, melyen a történelmi! alapon álló keresztény magyar nemzetnek haladnia kell, ha nemcsak tengődve, kegyelemkenyéren fönnmaradni, de erkölcsi, műveltségi és anyagi javakban gyarapodni óhajt. Ez a férfiú hazánk országgy arapitú 1 kórmányzéja, Horthy M'kvós. kinek mai ne ven apján az egész nemzet imádsága, ártatlan gyermekajkak fohásza, hadviselt bősök röpimája, közös sorsban szomorkodó és közös vigasztalást kereső özvegyek és árvák könyörgése szád az ég felé, kérve a Mindenhatót, hogy tartsa meg őt népünknek, hogy amint személyében megtestesül a történelmi magyar faj nemességének minden kiválósága, úgy állását is ennek a magyar nemzetnek boldbgabbá tételére még sokáig szerencsésen tölthesse be! Egyesulethozi íMttití Veszprémben Vármegyénk Főispánja dec. 2-ára egyesületközi értekezletet hiivodlí össz'e Veszprémbe. A Városi Színház helyiségét zsúfolásig megtöltötték a meghívottak és az érdeklődők. Városunk társadalmi egyesületeinek vezetői, illetve kiküldöttei szintén résztvettek ,az értekezleten. A Színház helyiségeit erre az alkalomra gyönyörűen fel díszítették. Az értekezlet megnyitása előtt Jánossy Baba, Dr. Jánossy József 'uörv, elnök kisleánya kedves szavakkai és virággal köszöntötte a megjelent Dr. Antal István nemzetvédelmi-propaganda minisztert. Majd az Iparos Dalárda a Magyar Hiszekegyet énekelte el. Ezután Dr. Mesíerházy Ferenc főispán megnyitotta az értekezletet, ismertetve annak célját: a társadalmi egyesületek vállvetett közös munkáját. Köszöntötte a megjelenteket, elsősorban Dr. Antal István minisztert. Utána Dr. Donath György orsz. gyűl. képviselő tartolta meg előadását. Hangoztatta, hogy a {társadalmi egyesületek munkaközösségiének három alapgondolaton kell felépülnie: 1. A szentistváni magyar birodalom. 2. a társadalom keresztény magyar felépítése és 3. a szociális segítés gondolata. E bárom alapelvre épülhet csak fel az az egységes szemlélet, amelyre a mai viszonyok között feltétlenül szükségünk van. Dr. Beöthy Dezső orsz. gyűl. képviselő az -egyesületközi munka irányitó szervezetének javaslatát ismertette, amelyet a megjelentek elfogadtak. Majd! a szervezet ideiglenes elnökének megválasztották Dr. Papp Sándor árvaszéki elnököt. Szabó József orsz. gyűl. képviselő tar tolta meg ezután előadását, amelyben hangoztatta, hogy e közös munkáiban mindenkinek szerepet kelt vállalnia és ezt lelkiismeretesen' hivatásszerűlein kelí betöltenie. 1918-nak nem szabad hazánkban többé megisméllődüie. Intal István miniszter beszéde A miniszter azzal kezdte beszédét, hogy felfogása szerint a társadalmi egyesü letek együttműködésének van egy pozitiv és negativ célja. A pozitiv célja az, hogy kőzreműr j ködjeik a magyar társadalom közös nevezőre hozásában, mindazon kérdések tekintetében, amelyekben nem főhet különbség magyar és magyar ember ' között. A legfontosabb ilyen kérdés ma a világháború tetőpontján az, hogy a magyarság megmaradjan. A negatív célja'pedig az legyen a társadalmi együttműködésnek, hogy erőteljes ellenállási és küzdelmet fejtsen ki a bomlasztás, a csüglgeszlés, a destrukció és cíefétizmus mindazon tünetei ellen, amelyek 1918-ban már egyszer a sir szélére juttattak bennünket. A bomlasztás és csüggeszted és* a belső erő megbontására irányuló aknamunka külföldi kezekből külföldi irányítás útján jut el hozzánk. Mind azzal a céllal, hogy a belső magyar frontot íelglöngyölitsék és az egész orsfzálg fi|sfmét szabad prédája legyen a reánk törő ellenségnek, 24 titkos rádió ontja az ország ellen nap-nap után a bomlasztásnak, a társadalmi ellentétek szitásának, a bizalmatlanság keltésének halálos mérgét, mely halálosméreg csak akkor lesz hatástalan számunkra, ha a lelki front megbontására irányuló emez ördögi munka ellen a társadalom szervezett erői felveszik a harcot. A munka nem könnyű. Nem könynyű azért, mert valóban sok a baj, sok gond, sok nehézség, sok hiba van a magyar életben. Hibák, amelyekről tehetünk, hibák, amelyekről nem tehetünk. De ha azt vesszük tekintetbe, hogjy a világra szakadt szörnyűséges nyomorúság közepette mégis a mi hazánk rendje és erősebb belső békéje a legszilárdabb s hogy a sok nélkülözés ellenére is a mi országunk életszínvonala más országokhoz viszonyítva kiel égitőnek mondható, ez megnyugtat bennünket abban, hogy túlságos nagy bajok még sincsenek az'országban. A szociális kérdésről részletesen beszélt a miniszter. Szociális igényeket kielégíteni csak akkor lehet, ha a nemzeti társadalom részéről nagyobb fegyelmet, nagyobb áldbzatkészséget, nagyobb munkateljesítményt és nagyobb lemondást tapasztalunk . Beszéde befejező részében a miniszter arra utafcott rá, hogy a világ sebeinek begyógyulása csak akkor következik el, ha a nemzetközi rend és az államok belső rendje: civilizációja, kultúrája visszatér a krisztusi alapokra. A minisztert nagyhatású jbeszéde után a megjelentek hosszantartó meleg ünneplésben részesítették, inajd Dr. Papp Sándór megköszönte az útbaigazító előadást. Az ünnepélyes értekezlet a Himnusz el éneklésével ért véget, amelyet az Iparos Dalárda adott elő. Honvédéin)! Izeonels... Mélyen tisztelt (Főszerkesztő Ür

f Most jöttem be az ellenőrző ufcamból. Sugárzik belőlem a hidleg s csillog köpenyemen, ruhámon a hő. Yz árkokat jártam, a virrasztókat néztem az éjtszaka derekán. Az álmot kifújta a szél a szememből, aludni nem tudok. A sötétségei nem szeretem, mert az otthoni világunk szépségeivel rámrohan. Azon meditálok, hogy szerény kérésünkkel merjem-e ismerőseimet zaklat ni. Ncni nagy db log. ami rajtunk könybyit egy keveset. Szerény kérés. Csak annyi az egész, hogy pár szál gyertyái, fényt, világosságot kérünk az orosz éjszakákba és szellemi táplálékot, könyvet a fénv alá, hogy bele pihentessük a szemünket a mesélő oldalak közé. Kis ajándékot, zamatosan zengő magyar írásokat, a hazát kivárná éber léleknek, ügy-e, nem neheztelnek meg ismerőseink, ha Ilyesmit kérünk tőlük? Y Pápa és Vid'ékén keresztül fordulunk: az ismerősökhöz és kérjük megértő támogatásukat. A messze orosz földről küldőm üdvözletemel bajtársaimmal együtt: Párkányi] J. károly hadnagy. 118/33. Szeretette

1 üdvözlöm a Pápa és Vidéke olvasó táborát. A legnagyobb élményt írom le elsősorban. Öt hónap óva először hallgathattam szentmisét. Egv kis orosz templom csendjében szállt fohászunk az Egek Urához, hogy segítse győzelemre feg}* verein kel. A táboripap szavai és a harcedzeti katonaszivekből feltörő magyar Himnusz hangjai könynyet csaltak szemünkbe. Szeretném ezt a pápai templom-kerülőkkei megértetni, mert itt ők is megtanuImáik Isteinlt valójában szeretni és imádni. Az idő elég hideg. November 10-én 28 fok volt már a hideg'. Szeretettel gondolok a pápai; ismerősökre és imáikban megemlékezéseket kérek. Baboth Béla hdp. őrmester, 217 03 * * * 1942 XI. 23. 'F-ek in tefces^ S zer készt ő ség! Ma kaptam egyik bajtársamtól a Pápa és Vidékét . hogy olvassam el. Ez már a harmadik eset, hogy itt mteszsze Oroszországban olvashatom kedves szülővárosom új híreit. Nagy öröm íőíri el szivemet abban a rövid pár pereben, mig az újságot olvasom. Osthon érzem magámat bajtársam, Szüleim és Menyasszonyom körében. Ilyenkor egy-egy sóhajtás száll tőlem az én drága szülővárosomba, amely szebb és gyönyörűbb, mint Sztálin bármelyik városa és nem adnám oda egész Oroszországért. Az én kis városomban megvan mindén, amit egy ember kiván: boldogság, munka, kenyér és sok mindén ... Ott van, aki velünk is kint van, mindén magyar bajtársammai, a mindénható jó Isten, aki megáldja fegyvereinket és segít győzelemre, hogy megóvjuk határaink épségét és egy szebb/ boldogabb MagyarARA 16 RUIN .. m