Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-11-15 / 46. szám

Akárcsak a mindennapi kenyeret, takarékosan kell fogyasztanunk az értékes villamos áramot is. Eiavult, legyengült körték haszontalanul pazarolják! Helyükbe takarékos, jobb világítás való : Kapható: Rátkai Károly t pi r ő" villamossági és műszaki szaküzletében, Papa, Fő-utca 4. Telefon : 12-87. Városunk tőszomszédságában sző­lővel boritott dOmbok terülnek el. Már a régi időkben is élénk szőlőművelés folyt a » hegyek«-ben. A fejlődő város építkezései a dombokig kiterjedtek és a »szö11 öhegyek«-ben lakóházak és nya­ralók ijs épültek.I Régi időkben is ezeken a helyieken élénk élet lüktetett. 'Különösen a szüret ijdlejében és a must forrásának napjai­ban Dal, hangulat, jókedv, barátság és vidámság fakadt a munkában és azí élet rohanásában elfáradt pápaiak lelkében. Az itt folyó életet már az ősök is pontos szabályokkal irányították! és vezették. A szigorú artikulusokat pedig végrehajtották a visszaélőkkel iszemben. 1764. november 28-át jegyezték 1, amikor városunk Üriszéke harminchá­rom artikulusba foglalta a »rendöletek«­et. Egy régen letűnt kor felfogása újul fel a sárguló lapokon a vasporzóval! be­hintett sorokbői. I káromkodók és a részegek büntetése. »Ha valaki a szöllőhegyen feleba­ráttyát, vagy szomszédját Isten bosz­szantó szidalommal 1 illetné, annak bün­tetése négy forint« — hangzik az első HALLÓ I Ui cikk! HALLÓ! LEVHNTE kéztisztító. Habzó és tisztítóanyag kapható: VESZEM festék üzletben PÁPA, Fő-u.6. és legfontosabb artikulus. A jókedvhez, la hangulathoz és a szórakozáshoz őseink felfogása szerint is nem tartozott a káromkodás és más szidalmazása. Ko­moly magyar ember akkor sem kiárom­kodlott! 1 i i ; A szórakozáshoz a régiek szerint is nem tartozott a részegség. Ezért »ha va­laki mulatván az borral megtelve és szállására nem menne, hanem alkalmat­lankodna és az bort kiadná, olyannak a büntetés egy forint. • Küzdelem a lopások ellen. »Ha valaki vasárnap, vagy ünnep­nap, vagy hétköznapon más szölleiben a gyümölcsfára felhágván azt megrázná, vagy diófáját megverné, büntetése lé­szen egy forint.« A szőlők legveszélyesebb tolvajai ellen szólnak a következők: »Aki más­nak szölleibül oltvánt ellopna, vagyis szöllő vesszőt fel vonszana, kára meg téritésin kivül büntetése négy forint«. Ugyanekkora büntetést kap, »ha valaki Tatékarúi nagy választékban és olcsó áron talál a H8HCZÜGI­nagyillatszeptópban | Kossuth Lajos-utca 32. Kézitáska, retikül, levél 377 és pénztárca különlegességek. ——______ j • tapasztaltatik a szellőben lopni«. Még j a lopás kísérletét is sújtották. »Aki a szöllőnek a gyepüjét meghágná, olyan­nak a büntetése egy forint«. Kártevések megakadályozása A kártevőkre is kiterjedt a pápaiak figyelme. »Ha valaki maga, vagy szom­szédja szölleiben valamely kárt tévő lá- ! bos marhát talákmd a hegymester házá­hoz hajtsa... A marhának a szöllöben való véletlen szaladása, a büntetése lé­szen a kárnak megtérítése és hajtó pénz­nek megfizetése... a szántszándékkal való behajtásé pedig a kár megtérítésen kivül négy forint... Midőn a szőlőben a járással kárt okozni lehel, ollatin sző­lőkön keresztül való gyalogúinak csi­nál talásátul minden ember tiltatik.« I szőlőművelés szigorú „articulus" ai. A hanyag szőlőművelés megaka­dályozására szolgált a 27. artikulus: »Amely tulajdonos a szöllő műveléshez elégtelen, vagy alkalmatlan volna, olyan­kor a szöllö vétel külső embereknek szabad lészen . Nemcsak a szőlő "On­dós művelésére ügyeltek fel, hanem szi­gorúan megbüntették, ha »valaki olyan volna, aki szántszándékkal "Ondviselet­lenségbül, vagy vigyázatlanságbul az gyepüjét égetné«. A kártevések megaka­dályozását szorgalmazták egy forint büntetéssel azon tulajdonosokkal szem­ben, akiknek »árokján, avagy gyepűjén rés. találtatik A hegymester esküdtje minden esztendőben Szt. György nap­kor kimegy a szőllöhegyre és ha valaki­nek árok ja, avagy gyepű je nem találta­tik helyén ? egy forint büntetéssel sújtja. Rendkivül érdekes a huszadik artikulus, mely szerint »Szt. György naptuí fogva Szt. Mihály napiig szombaton délután senki szol lőj ében ne merészel jen mun­kálkodnia A szőlők védelmét is szor­galmazták. »Senkinek tőkés szöllejét felszántani szabad nem >1 észen.« A ren­delkezés megszegőjétől a marháikat és az ekéket is elkobozták. Érdekes rendelkezések ... A szőlőhegy rendjét az ariikulusok a legáprölékosabb rendelkezésekkél is biztosi tolták. Mint érdekes apróságokat, amelyek sok vesziekedésnek kiküszöbö­lését jelentették, emiitjük feí a követke­zőket : »Ha valamely gyümölcsfa szom­széd szöllejében hullatna, olyatin gyü­mölcs a szomszédié fog lenni, kézivel mindazáltal, ha az fárul leszedeti a fá­nak gazdája szabad legyen, de az baráz­dában hullott gyümölcsöt szomszédjá­val felosztani tartozik... másnak szellő­jében függő ágak miatt ha a szomszé­dbk között vörsöngés támadna, a hegy­mester az ollyatin ágokat vágatassa 'íe«. Elfelejtett régi rendelkezéseket újí­tottunk fel. Valamikor a várost övező »szőlőhegyek« életének irányitói voltak. Érdemes volna belőlük egy párat még ma is megjegyezni és megtartani. MOLNÁR ISTVÁN. ÜJ BÉLYEGCSEREFORGALOM alakult a Bakonyalján Pápa székhelivel. Téíglássy János (Cime: Pápa, postafiók' 52.) közkívánatra szervezte meg a gya­korlott és kezdő bélyeggyűjtők részére egyaránt hasznos csereforgalmat. Tájé­koztatót és belépési nyilatkozatot kész­séggel küld az érdeklődőknek. Érdemekben gazdag közéleti szereplés után nyugalomba vo­nul Nánik Pál, laptársunk, a Pápai Hír­lap kiadóhivatalának a lap megindulása óta (37 éve) vezetője és belső munka­társa, akinek cikkei mindig a legidősze­rűbb kérdéseket ismertették a közön­séggel. 57 évet töltött nyomdában s eb­ből 43 évet a Főiskolai Nyomdánál. Év­tizedekig volt városi képviselő, a Mun­kásbiztositó Pénztár elnöke. Különböző tisztségeket töltött be az Ev. Egyháznál. Az Ipartestület számvizsgáló .bizottságá­nak hosszú évek óta elnöké völt. Azt kérjük a jó Istentől, hogy emez érdemes élet után a megérdemelt pihe­nés napjait élje még nagyon sokáig s gazdag tapasztalatával továbbra is se­gítő társa legyen mindazoknak, ak'ik 1 vele együtt eddig is a szebb, boldogabb magyar jövőért dolgoztak. ís készítek motfern felszereléssel és szakszerű munkával élethű fényképet... KOVÁCS IMRE vizsgázott 9 nyképészmester FOTO-OPTíKH fényképészeti műterme Pépén, Kossuth Lajos-u. 22/a. szám alat* az udvarban. 4 Sajit érdekében flgysljsn e címreI IRODALOM Molnár István: PÁPA MEGYEI VÁ­ROS LEVÉLTÁRA. Pápa, 1942. 61 1 Városunk múltjának szorgos kezű kutatója annak a munkájának ad'ja itt eredményét, amelyet a város levéltárá­nak rendezésében végzett. A város le­véltáráról a nyilvánosság keveset tu­dott. S ennek talán legfőbb oka az a rendezetlenség, amely a legutóbbi idő­kig e levéltárban uralkodott. Sajnos, e rendezetlenségnek egyéb súlyos követ­kezményei is voltak. Igy pl. a régi ok­levélanyagnak csak kis töredéke van ma már meg 1. A fennmaradt oklevelek egy része is csak azért maradt ránk, mert mint nagyon fontos iratokat a város »titkos« ládájában őrizték. (Bár az is előfordult, hogy a titkos ládát sem lehe­tett bezárni!) A város levéltári anyagát a leg­újabb korban érték a legnagyobb vesz­teségek. A húszas évek elején a padlá­son, a pincében és az egyes hivatalok raktárhelyiségeiben felszaporodott ira­tokat, könyveket,, melyek az akkori vezfe­tőség felfogása szerint történelmi érté­ket nem képviseltek, szabadkézből el­adták Hamuth János felkérésére a megh maradt anyagot a szerző átvizsgálta e« az egészet rendezte. Ehelyütt is tel jes el ismerésünkneik adunk kifejezést, hogy Polgármeste­rünk az oklevéltár rendezését sürgette, annak elvégzését állandóan szorgalmaz­ta, s végre a város történetének fontos dokumentumai olyan helyen s úg|y nyertek elhelyezést, amint ezt jelentősé­gük már régen követelte. Az ő érdeme e könyvnek megjelenése is. Molnár István az okleveleket tar­talmuk szerint 15 csoportba osztotta. Összesen 291 iratot ismertet tartalmilag. Szerzőnk alapos, gondos munkát végzett. Méltón sorakozik ez a mű is eddigi munkái mellé. Reméljük, hogy e levéltári munkája alapján még sok kis követ rak városunk értékes történeti­mozaikjába. E tartalmi ismertetés után azonban szinte önként következik, hogy kiadásra kerüljön a levéltár egész anya­ga. A levéltári anyag publikálása ugya­nis a tudomány mai felfogása szerint csak igy teljes. Példák ezen a téren már vannak. Itt most csak Sopron városa levéltári anyagának vaskos köteteire gondolok. Ha nem is a mostani papir­szük vitáidban, dte hamarosan feltétle­nül arra is kell ádlozriia a városnak, hogy a levéltári anyagot teljes szöveg­gel kiadja. > (Sz.) Műhelynyitás Tisztelettel értesítem a nagyérdenifi közönséget, hogy üzlethelyiség hiánya miatt idegle esen Munkácsi-utca 13/b. szám alatt úri szabóságomat megkezdettem. Hivatkozva hoszú éveken át szerzett szak­ismereteimre, igérem, hogy igyekezem t. meg­rendelőimét teljes megelégedésre kiszolgálni. A n. é. közönség b. pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: SÜPEK JÓZSEF Ari szabómester.

Next

/
Thumbnails
Contents