Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-10-25 / 43. szám

rangfokozat: — tábori posta >ÁPÁ ES YJJ V HXIL évfolyam, 43. szám « Pápa, 1942. október 25., vasárnap Felelős szerkesztő: Keréltyl Olaff POLiTmat HETILAP MEGJELENIK MINDEN VISftRNAP ü] ÉLET csodálatos bimbózását, friss erők fuvat­latát érezzük a sárguló őszi avar felett. Peresnek a fákról az őszi levelek. s ugyanakkor rügyek pattannak, fakad­nak az ifjú, tavaszi erők simogatására, a magyar élet ősi fáján. Etbágyaszt első . pillanatban bennünket ez a vastag jég­réteget olvasztó tavaszi szellő, de ugyan­akkor csodálatos erő-érzet hatja át min­dén tagunkat. ; Valahogy így érezzük magunkat mbstanában, amikor egymásután hali­juk olvassuk felelős férfiáink szózatait. " Évszázadokig országúton lak;ó nem­zetünk bástya, védőgát volt. Úgy látszik, a jó Isten tilalomfának helyezett ide bennünket. >Tovább nem, csak a tes­tünkön keresztül!«... Fölébredt né­pek ifjú, le nem higgadt álmainak áll­tunk gátat mindenkor. Véreztünk, de ki­tartottunk. Keményén álltuk a hősi vár­tát. S kell, feltétlenül kell hinnünk ab­bán, hogy az isteni Gondviselés vala­hogy újra lángra lobbantotta énnek az áldözátnak tiszta, szent tüzét 'Hitét tett az ifjúság vezetője, a kul­tuszminiszter, a magyar élei több szá­mottevő felelős férfia s most Ifögvárótt Kállay MjkTós- miniszter elnökíink. A nemzet-gyermek felcseperedett, megérti már az igaz szót, fel tudja fogná aniniak teljes értelmét; — hiszünk a férfiam munka őszinte, tervszérű nekütezdétsé­ben, a keresztény eszme mélvgyőkerű, diadalma s hó<li tá sában. r w Az ungvári beszéd már túl van a aekikezdésen. Kézzelfogjialó tóunika­prog!ramm, amelyből csak a szebb, a" jobb jövő virulhat ki; ha — vállaljuk mindnyájan! De úgy segítsen mindnyá­junkat Isten, amily öl vidám, adakozó, teljes szívvel-lélekkel késiek vagyunk é munkára. — Mert mi kell ehhez? — Szeretet! A magyar volt és a magyar az egye-' cluli a világon, — mondotta a miniszter­elnök,— aki szereti másfajú embertár-* sait. De nekünk, magyaroknak egymást is szeretnünk'kell! Ne irigy ke elljetek egymásra, ne á^álódljatok, ne gyanakodjatok, ne árulkodHatok! Az egymás elgáncsolásáhak ideje lejárt. Ennek a nemzetnek össze kelt fognia egy csodálatos lelki megújhodás­ban. NP irigykedjetek egymásra; ne lesújtó kézlegyintéssel intézzétek et a gazdiasági életben most előretörő, a munkát vát L laló fajtánkbeli működését! A vámsze­dőket, a hirtelen szárba szökkent üres kalászokat úgyis letördeli az új erők rohanó árja. A becsületes munka meg­érdemelt jutalmát pedig ne irigyeljétek; inkább követendő példa legyen előtte­tek! Ne áskálóéjatok; ne akarjátok faj­testvéreiteket attól megfosztani, amit a saját becsületével szerzett. Ha ezt nyíl­tan teszitek, kivédhető. De nem vagjytiok méltók a »magyar a hévre, ha idegen fa­júakna k suttogjátok el rágalmazó meg­jegyzéseiteket; ne aggódjatok, ők majd' fogják tudni- hogyan kamatoztassák esA a saját javukra. Gyanútlan, gyenge tel­kek előtt a ráiga lom él suttogása után csak ennyit tesznek hozzá: Látjátok', ilyenek vagytok ti! S ez nagyobb rom­bolást végez, mint bármi más, mert ön­magunkban vetett hitünket rendíti meg. Ne Öya nako dijat ok: a gyanú öl. Ne tételezz fel magyar testvéredből minden rosszat. Vigyázz! Ez kétélű fegyver. S a fegyverek néha visszanéznek. A magad sötét üzelmei fölött gyújtasz vakitfóSztá­lin-gyertyát. Ne árulkodjatok: terhelt egyén,lel­kileg műveletlen, felélőtlen, aljas szán­dékú söpredék népség szellemi fegyvere a névtelen levéts Az emberi nem Teggyá­' vább bitangjai a névtelen-levél írók. A í magyar jövendő kerékkötői ők, akik ki­; méletet nem érdemelnek. Le!kiismerejt­furdalás nélkül tudják megtiporni más becsületéi, beszennyezik gonosz fantár ziájuk koholmányaival a legszentebb tö­rekvések zászlóhordozóit. — Irtsátok ki még irmagjukat is ez elvetemültek­nek, —a magyar élet hálájára számít­hattok! •; Miniszterelnökünk tiltó parancsait véssük mélyen szivünkbe! Keresztéjny magyar testvéreink között uralkodjék a szeretei s akkor eljön »a jobb kor, mély után buzgó imádság epedez százezrek ajakán <. (Sz-ő.) 9 bencés templom Jubileumi ünnepei F. hó 16—17—18. napjain triduum keretében ünnepelték meg a bencés templom felszentelésének 200. évfor­dulóját. Pénteken este P. Farkas Hor­váth Valér ferences házfőnök mondóit szentbeszédet, amelyben a templom szerecsen Krisztusának* történetét vá­zolta a<hívekn#c s a leereszt fontosságát hangoztaljta a keresztény pmber életé­ben. • ( ' Felemelő látvány volt szombaton a város katolikus diákságának egész dél­előtt tartó felvonulása az - aranyos templomba, ahol szentmisét .és szentbe-, szédet hallgattak. Este Msgr. Németh József apátplébános szentbeszéd] éb&n arra mutatott rá, hogy mi a templom a keresztény ember életében. .v .7 Vasárnap 10 órakor Kelemfen Kri­zo^ztom pannonhalmi főapát mondott szentbeszédet és ünnepi szentmisét. Meg­hatott szavakkal emlékezett meg a templom bőkezű épit te tőjéről, Acsády Ádám veszprémi püspökről és a temp­lom első papjairól, a pálos atyákról. Az o buzgó- Istenért végzett munkájuk tette újból katolikussá Pápa városát. Az ő dicső munkájukat folytatják immár 140 éve Szent Benedek fiai Adja az Isten, — fejezte be nagyhatású szentbeszédlét a főapát. — hogy mindig az; elődökhöz méltó munkát lásson e templom. A templomot megtöltő hivő áéreg mély áhítattal hallgatta és imádkozta végig a szentbeszédet és szentmiséjt, amelyen nemcsak a katolikus; társadal­mi egyesületek Vettek részt, hanem a katonai és polgári hatóságok képviselőit ásj vezetőit is ott láthattuk. Honvédeink üzennek Keit 1942. X. 5, Mélyen tiszteit Szerkesztőség! Mint a Pápa és Vidéke hű olvasója küldöm üdvözletem a Tekintetes Szer­kesztőségnek onnan, ahol több pápai bajtársammal együtt küzdünk a szebb és jobb magyar jövőért. Én és alulírott bajtársaim kérjük hozzátartozóinkat, ne aggódjanak, egészségesek vagyunk, g)MK dolatban gyakran ott vagyunk szeret­teink, barátaink és ismerőseink korében kedves és szép emlékű városunk falai között. • . .. . Ihász Ferenc tiz., Lakat József honv., Gáti Zoltán honv,, Nemes Imr« orv., Csákvári Gábor honv., Link István honv., Győrök Károly honv. Tábori postaszám: 217/30. Táborimise a fronton ' ' • •* ' • , . ,, Valahol Oroszországban, 1942. szept. 27-én. Gyülekeztünk lent a völgyben táborimisére. Siettünk mind odaérni » még az elejére. Fenséges jó pillánat volt a lelkünkben égtünk, Mikor a szentáldbzásban lett minékünk részünk. Lemostuk a bűneinket sorban — valahányan. A szivünk is egybeforrott buzgó némaságban. Imádkoztunk, hálálkodtunk megtisztult lelkünkért! C sal ád'u nk ért, Baj társunkért, édtes szép Hazánkért. PUCK DEZSŐ őrv. Tábori posta: 217/25. Kazinczy Ferenc feljegyzései a pápai nagytemplomról 1812-ben Városunk legmonumentálisabb épü­lete a nagytemplom. Épitészetének és művészetének értékei Pápa hírnevének emelői. A XVIII. század lelki szépségé­nek- kőbe vésett, márványba faragott és falra festett remeke a ; nagytemplom. Külföldön idegenek ezrei látogatnák, művészek és kutatók vizsgálnák párat­lan szépségű értékeit. Nálunk főtéri el­hagyatottságában, mé^ sok .helybelitől sem ismerve szolgálja Istejn dicsőségét és a lelkek üdVözitését : A mult század kiváló, országos ne­vű utazójának feljegyzéseit" újítjuk fel, melyek a nagytemplomunkról szólnak. A magyar irodalomnak nagysága, [veze­tője; és -irányitója. Kazinczy Ferenc t1812 : ben járt Pápán. A levélírás és-emh ;k­irás kiváló mestere lelkesitve T írókat ne­veíve páratlan akaraterő vei ébresztgette a magyarság öntudatát. írásaiban á ma­gyar értékek megbecsülését és értékelé­sét hirdette. Ezért járta az országot, ezért fáradozott és ahol csak r i tehette nyelvünk, irodalmunk, alkotásaink és egész kulturánk érdekében irt; beszélt és lelkesített. Városunk páratlan értéke, a nagytemplom is érdeklődésének kö­zéppontjába került. Ezért irja le vete­ményeit a pápai nagy templomról a Ha­zai és Külföldi Tudósítások 1812. évfo­lyamában. > A pápai templom nem tartozik az ország legnagyobb templomainak szá­mokbari, dé szebb ízlettel épült, ; mint sok új nagy templomaink, belső dekorá­cióra nézve ped|g\mind azokat, amelye­ket jsmerek, felülmúlja , így kezdi fel­jegyzéseit Kazinczy Ferenc. f. Sajnos, a nagyhírű templom belső dekorációjának műyészi szépségeit még Pápán is kevesen ismerik! Ismeretlenek sokak előtt Maulbertsch Antal művésze­tének, legszebb freskói, ismeretlen a II. század .hős katonájának, Szent Marcná­Iásnak sírja. Maurer Hubert főoltár­képé, Prokopp Fülöp carrarai márvány­szobrai és a nagytemplom más kiváló értéke. A főoltárt bécsi professor Maurer Hubert úrnak egy első martir Szent Ist­ván ja ékesíti, a többi oltárok a Krac­ker festései. (Csak a Szent Anna oltárt!) A templomot építő földesuraságnak 1, griöf Esterházy Károly egri püspöknek, tudatlan emberei a Maurer képen VaZa­Iushoz illő vétket követtek et; vaalmivtei kisebb lévén a ráma, melyet a véső az­alatt készite, rnig Maurer a tableaun dol­gozott. mint megérkezett a kép, készeb­bek. voltak a képet megnyirbáltatni; s igjy némely figura oly formán jelen meg a képen, hogy, aki a történetet nem lírai­ja, a művészt fogja vádolni.« A kép >megnyirbálását« bárki ma is tapasztalhatja és észreveheti. Váro­sunk védőszentjének megfcövezését áb­rázoló nagyképen a követ hajitók kö­nyöke, testrészei, ruharészei hiányoz­nak. így csonka a széphatású, hatalmas kép. Hányan voltak és vannak ma is vá­rosunkban ilyen »vaza!n s-ok hoz méltó egyének, akik barokk szobrainkat meg­rongálták, évszázados nemesi és egyházi kúriákat »modernizáltak*, írott emlékle­ket pedig megsemmisítettek? »Akit szerencséje Pápára vezérel, egy-két pillantást vessen a tabernáku­lum zöld márványára is, mely egy föld alatt Veszprémben talált régi oszlopból szeldelteíett. Oly szépségű zöld mér-

Next

/
Thumbnails
Contents