Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-10-25 / 43. szám

rangfokozat: — tábori posta >ÁPÁ ES YJJ V HXIL évfolyam, 43. szám « Pápa, 1942. október 25., vasárnap Felelős szerkesztő: Keréltyl Olaff POLiTmat HETILAP MEGJELENIK MINDEN VISftRNAP ü] ÉLET csodálatos bimbózását, friss erők fuvatlatát érezzük a sárguló őszi avar felett. Peresnek a fákról az őszi levelek. s ugyanakkor rügyek pattannak, fakadnak az ifjú, tavaszi erők simogatására, a magyar élet ősi fáján. Etbágyaszt első . pillanatban bennünket ez a vastag jégréteget olvasztó tavaszi szellő, de ugyanakkor csodálatos erő-érzet hatja át mindén tagunkat. ; Valahogy így érezzük magunkat mbstanában, amikor egymásután halijuk olvassuk felelős férfiáink szózatait. " Évszázadokig országúton lak;ó nemzetünk bástya, védőgát volt. Úgy látszik, a jó Isten tilalomfának helyezett ide bennünket. >Tovább nem, csak a testünkön keresztül!«... Fölébredt népek ifjú, le nem higgadt álmainak álltunk gátat mindenkor. Véreztünk, de kitartottunk. Keményén álltuk a hősi vártát. S kell, feltétlenül kell hinnünk abbán, hogy az isteni Gondviselés valahogy újra lángra lobbantotta énnek az áldözátnak tiszta, szent tüzét 'Hitét tett az ifjúság vezetője, a kultuszminiszter, a magyar élei több számottevő felelős férfia s most Ifögvárótt Kállay MjkTós- miniszter elnökíink. A nemzet-gyermek felcseperedett, megérti már az igaz szót, fel tudja fogná aniniak teljes értelmét; — hiszünk a férfiam munka őszinte, tervszérű nekütezdétsében, a keresztény eszme mélvgyőkerű, diadalma s hó<li tá sában. r w Az ungvári beszéd már túl van a aekikezdésen. Kézzelfogjialó tóunikaprog!ramm, amelyből csak a szebb, a" jobb jövő virulhat ki; ha — vállaljuk mindnyájan! De úgy segítsen mindnyájunkat Isten, amily öl vidám, adakozó, teljes szívvel-lélekkel késiek vagyunk é munkára. — Mert mi kell ehhez? — Szeretet! A magyar volt és a magyar az egye-' cluli a világon, — mondotta a miniszterelnök,— aki szereti másfajú embertár-* sait. De nekünk, magyaroknak egymást is szeretnünk'kell! Ne irigy ke elljetek egymásra, ne á^álódljatok, ne gyanakodjatok, ne árulkodHatok! Az egymás elgáncsolásáhak ideje lejárt. Ennek a nemzetnek össze kelt fognia egy csodálatos lelki megújhodásban. NP irigykedjetek egymásra; ne lesújtó kézlegyintéssel intézzétek et a gazdiasági életben most előretörő, a munkát vát

L laló fajtánkbeli működését! A vámszedőket, a hirtelen szárba szökkent üres kalászokat úgyis letördeli az új erők rohanó árja. A becsületes munka megérdemelt jutalmát pedig ne irigyeljétek; inkább követendő példa legyen előttetek! Ne áskálóéjatok; ne akarjátok fajtestvéreiteket attól megfosztani, amit a saját becsületével szerzett. Ha ezt nyíltan teszitek, kivédhető. De nem vagjytiok méltók a »magyar a hévre, ha idegen fajúakna k suttogjátok el rágalmazó megjegyzéseiteket; ne aggódjatok, ők majd' fogják tudni- hogyan kamatoztassák esA a saját javukra. Gyanútlan, gyenge telkek előtt a ráiga lom él suttogása után csak ennyit tesznek hozzá: Látjátok', ilyenek vagytok ti! S ez nagyobb rombolást végez, mint bármi más, mert önmagunkban vetett hitünket rendíti meg. Ne Öya nako dijat ok: a gyanú öl. Ne tételezz fel magyar testvéredből minden rosszat. Vigyázz! Ez kétélű fegyver. S a fegyverek néha visszanéznek. A magad sötét üzelmei fölött gyújtasz vakitfóSztálin-gyertyát. Ne árulkodjatok: terhelt egyén,lelkileg műveletlen, felélőtlen, aljas szándékú söpredék népség szellemi fegyvere a névtelen levéts Az emberi nem Teggyá' vább bitangjai a névtelen-levél írók. A í magyar jövendő kerékkötői ők, akik ki; méletet nem érdemelnek. Le!kiismerejtfurdalás nélkül tudják megtiporni más becsületéi, beszennyezik gonosz fantár ziájuk koholmányaival a legszentebb törekvések zászlóhordozóit. — Irtsátok ki még irmagjukat is ez elvetemülteknek, —a magyar élet hálájára számíthattok! •; Miniszterelnökünk tiltó parancsait véssük mélyen szivünkbe! Keresztéjny magyar testvéreink között uralkodjék a szeretei s akkor eljön »a jobb kor, mély után buzgó imádság epedez százezrek ajakán <. (Sz-ő.) 9 bencés templom Jubileumi ünnepei F. hó 16—17—18. napjain triduum keretében ünnepelték meg a bencés templom felszentelésének 200. évfordulóját. Pénteken este P. Farkas Horváth Valér ferences házfőnök mondóit szentbeszédet, amelyben a templom szerecsen Krisztusának* történetét vázolta a<hívekn#c s a leereszt fontosságát hangoztaljta a keresztény pmber életében. • ( ' Felemelő látvány volt szombaton a város katolikus diákságának egész délelőtt tartó felvonulása az - aranyos templomba, ahol szentmisét .és szentbe-, szédet hallgattak. Este Msgr. Németh József apátplébános szentbeszéd] éb&n arra mutatott rá, hogy mi a templom a keresztény ember életében. .v .7 Vasárnap 10 órakor Kelemfen Krizo^ztom pannonhalmi főapát mondott szentbeszédet és ünnepi szentmisét. Meghatott szavakkal emlékezett meg a templom bőkezű épit te tőjéről, Acsády Ádám veszprémi püspökről és a templom első papjairól, a pálos atyákról. Az o buzgó- Istenért végzett munkájuk tette újból katolikussá Pápa városát. Az ő dicső munkájukat folytatják immár 140 éve Szent Benedek fiai Adja az Isten, — fejezte be nagyhatású szentbeszédlét a főapát. — hogy mindig az; elődökhöz méltó munkát lásson e templom. A templomot megtöltő hivő áéreg mély áhítattal hallgatta és imádkozta végig a szentbeszédet és szentmiséjt, amelyen nemcsak a katolikus; társadalmi egyesületek Vettek részt, hanem a katonai és polgári hatóságok képviselőit ásj vezetőit is ott láthattuk. Honvédeink üzennek Keit 1942. X. 5, Mélyen tiszteit Szerkesztőség! Mint a Pápa és Vidéke hű olvasója küldöm üdvözletem a Tekintetes Szerkesztőségnek onnan, ahol több pápai bajtársammal együtt küzdünk a szebb és jobb magyar jövőért. Én és alulírott bajtársaim kérjük hozzátartozóinkat, ne aggódjanak, egészségesek vagyunk, g)MK dolatban gyakran ott vagyunk szeretteink, barátaink és ismerőseink korében kedves és szép emlékű városunk falai között. • . .. . Ihász Ferenc tiz., Lakat József honv., Gáti Zoltán honv,, Nemes Imr« orv., Csákvári Gábor honv., Link István honv., Győrök Károly honv. Tábori postaszám: 217/30. Táborimise a fronton ' ' • •* ' • , . ,, Valahol Oroszországban, 1942. szept. 27-én. Gyülekeztünk lent a völgyben táborimisére. Siettünk mind odaérni » még az elejére. Fenséges jó pillánat volt a lelkünkben égtünk, Mikor a szentáldbzásban lett minékünk részünk. Lemostuk a bűneinket sorban — valahányan. A szivünk is egybeforrott buzgó némaságban. Imádkoztunk, hálálkodtunk megtisztult lelkünkért! C sal ád'u nk ért, Baj társunkért, édtes szép Hazánkért. PUCK DEZSŐ őrv. Tábori posta: 217/25. Kazinczy Ferenc feljegyzései a pápai nagytemplomról 1812-ben Városunk legmonumentálisabb épülete a nagytemplom. Épitészetének és művészetének értékei Pápa hírnevének emelői. A XVIII. század lelki szépségének- kőbe vésett, márványba faragott és falra festett remeke a ; nagytemplom. Külföldön idegenek ezrei látogatnák, művészek és kutatók vizsgálnák páratlan szépségű értékeit. Nálunk főtéri elhagyatottságában, mé^ sok .helybelitől sem ismerve szolgálja Istejn dicsőségét és a lelkek üdVözitését : A mult század kiváló, országos nevű utazójának feljegyzéseit" újítjuk fel, melyek a nagytemplomunkról szólnak. A magyar irodalomnak nagysága, [vezetője; és -irányitója. Kazinczy Ferenc

t1812

: ben járt Pápán. A levélírás és-emh

;kirás kiváló mestere lelkesitve

T írókat neveíve páratlan akaraterő vei ébresztgette a magyarság öntudatát. írásaiban á magyar értékek megbecsülését és értékelését hirdette. Ezért járta az országot, ezért fáradozott és ahol csak r

i tehette nyelvünk, irodalmunk, alkotásaink és egész kulturánk érdekében irt; beszélt és lelkesített. Városunk páratlan értéke, a nagytemplom is érdeklődésének középpontjába került. Ezért irja le veteményeit a pápai nagy templomról a Hazai és Külföldi Tudósítások 1812. évfolyamában. > A pápai templom nem tartozik az ország legnagyobb templomainak számokbari, dé szebb ízlettel épült, ; mint sok új nagy templomaink, belső dekorációra nézve ped|g\mind azokat, amelyeket jsmerek, felülmúlja , így kezdi feljegyzéseit Kazinczy Ferenc. f. Sajnos, a nagyhírű templom belső dekorációjának műyészi szépségeit még Pápán is kevesen ismerik! Ismeretlenek sokak előtt Maulbertsch Antal művészetének, legszebb freskói, ismeretlen a II. század .hős katonájának, Szent MarcnáIásnak sírja. Maurer Hubert főoltárképé, Prokopp Fülöp carrarai márványszobrai és a nagytemplom más kiváló értéke. A főoltárt bécsi professor Maurer Hubert úrnak egy első martir Szent István ja ékesíti, a többi oltárok a Kracker festései. (Csak a Szent Anna oltárt!) A templomot építő földesuraságnak

1, griöf Esterházy Károly egri püspöknek, tudatlan emberei a Maurer képen VaZaIushoz illő vétket követtek et; vaalmivtei kisebb lévén a ráma, melyet a véső azalatt készite, rnig Maurer a tableaun dolgozott. mint megérkezett a kép, készebbek. voltak a képet megnyirbáltatni; s igjy némely figura oly formán jelen meg a képen, hogy, aki a történetet nem líraija, a művészt fogja vádolni.« A kép >megnyirbálását« bárki ma is tapasztalhatja és észreveheti. Városunk védőszentjének megfcövezését ábrázoló nagyképen a követ hajitók könyöke, testrészei, ruharészei hiányoznak. így csonka a széphatású, hatalmas kép. Hányan voltak és vannak ma is városunkban ilyen »vaza!n s-ok hoz méltó egyének, akik barokk szobrainkat megrongálták, évszázados nemesi és egyházi kúriákat »modernizáltak*, írott emlékleket pedig megsemmisítettek? »Akit szerencséje Pápára vezérel, egy-két pillantást vessen a tabernákulum zöld márványára is, mely egy föld alatt Veszprémben talált régi oszlopból szeldelteíett. Oly szépségű zöld mér-