Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-10-11 / 41. szám

Hév rangfokozat:tábori posta u IMIX. étfotyam, 43. szásst 5942. október 11., vasárnap 1 Felelős szerkesztő: S£eréíS3?É Oíffif j twcmssffiBLKísrasnj msmss fif?iiB>. IljEGIELEIIR wmm VnSARHfiF Zilahy Lajos a Hid c. folyóirat J szept. 15-i számában megjelent „Ami a romok alatt és ami a romok felett van" című írásával egy ajándékozási közjegyzői okiratot hozott a nyilvánosságra. Feleségévei együtt az egész vagyonát az államnak ajándékozza és szerény megélhetéséhez szükséges anyagiakon kivül, élete minden munkájának a jövőben befolyó jövedelmét is. Az egész tekintélyes vagyont azzal a rendeltetéssel hagyományozza az államra, hogy abból „a magyar ifjúság magasabbrendü magyar és az igaz értelemben veit keresztény szellemű nevelésére fordítsa". Zilahy Lajos azok közé a keresztény magyar írók közé tartozott, aki azért keresztény, mert annak született, de akiből a keresztény hit, a keresztény világszemlélet hiányzott. Nagy lelki átalakuláson kellett átesnie, amely olyan lelkierőt adott neki, hogy példaadó ajándékozási cselekedetének nyilvánosságra jiozatalával egyidejűleg, egyéni tragédiáját oly döbbenetes őszinteséggel is feltárja. Kétségtelenül nagy port vert fel Zilahy Lajos ezzel az Írásával. A különféle irányú napi- és hetilapok nagy száma foglalkozott Zilahy Lajos ajándékának bírálatával. Nem szándékunk Zilahy példaadó ajándékának mai vagy jövőbeni értéke, nemes célja, nemzetjelentősége, elnevezésének helyes vagy helytelen, az állam részéről elfogadható vagy elfogadhatatlan voltával foglalkozni, mert azt szerény lapterjedelmünk nem engedi meg. Ezt mi rá bizzuk azokra a szakemberekre, akiknek kötelességük lelkiismeretesen a dolog felett határozni és dönteni. Bennünket nem az ajándékozás ténye, nagysága és rendeltetésének meghatározása fogott meg és késztetett bírálatra, mert amióta a magyarság a liberalizmus szellemi és erkölcsi béklyóit rázza le magáról, a faji öntudatának erősödésével rádöbbent sok vétkes mulasztásra. A többek között arra is, hogy a magyar faj Istene adta hivatásának betöltheíése és jövőjének érdekében idegen szellemi vezetőitől szabadulni akar és azok helyébe utánpótlásként neveli a nép tehetséges gyermekeit. Zilahy Lajos is ilyesfélét gondolt és ennek az érdekében ajándékozta vagyonát az államnak. Zilahy Lajos mint magyar ember Irta: Dr. vitéz Mezey Kálmán. észre vette, hogy a magyar faj, de elsősorban a magyar nép, azokon a helyeken, ahol sorsát intézik, ijesztően kis arányszámban szerepel". Ezért a vétkes mulasztásért igen súlyosan meg is kellett fizetnünk. Bennünket különösképen az fogott meg, amit Zilahy Lajos az ő egyéni és családi tragédiájáról leplezetlen őszinteséggel írt meg. Ha valaki komolyan végig olvassa Zilahy Lajos írását, meg kell éreznie benne a magyar drámát. A reformátusnak keresztelt és hitetlen Zilahy Lajos, a jő katolikus hitű és az erősen keresztény erkölcsű Bárczy Piroskát vette el feleségül. A liberalizmustól megfertőzött vallási felfogásban élő Zilahy Lajos évtizedeken át nem tartotta szükségesnek törődni a vallási dolgaival. Csodálkozott, amikor házasságuk előtt Bárczy Piroska, mint tehertételt említette Zilahy Lajos reformátusságát. Zilahy Lajos ismeri már a magyar drámát, mert átélte, pedig ő írja, hogy „mint író és újságíró, aki keresztülkasul jártam és kutattam a magyar társadalmat, negyven éves koromban mit sem tudtam róla." Igen, mert csak névleg volt keresztény és református, lényegileg hitetlen és vallástalan volt s ezt a munkái után tudták róla. Zilahy Lajos megmutatta azt a szakadékot, mely a magyar és magyar között tátong és azt a sebet, amely a magyarság tesféLmég annyira gyengíti. Mi vallásos magyarok tudjuk, hogy ez a szakadék nem ijesztő és nem félelmetes, mert be lehet tömni, de biztos hidat lehet felette építeni, ha nem áll közöttünk zsidó és idegen, aki évszázadok ota lerombolta a meg- j meginduló hídverést. Ha igaz és jó- : szándékú magyarok el is kezdték a ! hídverést, a köztük álló zsidó, akinek ' á szakadék mélyítése és szélesítése i volt az életérdeke, minden eszközzel megakadályozta. Igen, a liberális zsidó szellemiség volt az akadálya, hogy a híd nem épülhetett meg. Amint a magyar faji öntudat annakidején rádöbbent, hogy igenis van zsidókérdés, bárhogyan is próbálták elködösíteni, felvetették és annyira amennyire a zsidók zsoldos hadseregének politikai éS társadalmi hatalmától zökkenés nélkül lehetett, meg is oldották azt. Hiába írja egyik idegen rajongó közíró, hogy csak zsidó érdeke volt bomlasztani, lazítani a magyart, a fajkérdés, a vallási kérdés felvetésével, mi nem hisszük el és erről merőben más a tapasztalatunk. Vallásos, hithű magyarok megtalálják egymás kezét itt is és Debrecenben is. Újból elkezdték építeni a hidat Pannonhalma és Debrecen között, hisszük, hogy meg is épül és erős híd lesz. Zilahy Lajos a hitetlenségét és liberális vallástalan életszemléletéi hagyja a romok alatt és élje Bárczy Piroska eleven élő hitét és akkor a Debrecen és Pannonhalmát összekötő acélhíd mellé, a romok fölé könnyen j felépítheti a magyar géniusz páncél , erődjét. I $É|$Í PRO PATRIA KLEMENT FERENC karp. őrmester, az Emericana pápai corpor&tiójának tagja szeptember 29-én fejlövéstől a keleti harctéren hősi halált halt. Bajtársai a Krasznojarezki temetőben temették el. HESZLER KÁROLY mestervizsgázott sütősegéd három havi tűzvonal szolgálat után szeptember 10 én, az orosz harctéren fejlövéstől találva hősi halált halt. Storoshevoe községben temették el. * * * Drága Bajtársaink, büszkék vagyunk Rátok1 Emlékeiteket szeretettel őrizzük! Dr. Czapik (iynla megyéspüspökünk 1942. évi IX. számú körlevelében hí vei tudomására liozza a következőket: Az Apostoli Szentszék felhatalmazása álapján, a többi Püspökkel egyetértésben, hamvazószerdát és nagypénteket kivéve fölmentem híveimet a böjt és hústilalom alól. E fölmentés jelen háború tartamára, illetve visszavonó rendeletemig szól; oka pedig a mostani időben mindenhol mutatkozó élelmezési nehézségek. E fölmentés nem azt jelenti, ho'gy Uí a hervadhatatlan babérig., Domonkos István pápai tizedes Honvéd, hősi halott oroszországi naplója ne böjtöljön senki sem; sőt kívánatos, hogy aki megteheti, tartsa meg csak

1 ezután is főkép a pénteki hústilalmál. Azok a főkép városiak és szegények, akik a mai háborús élelmezési nehézségek miatt nem kapnak bármikor húst, hanem akkor ehetnek ilyet, amikor kapnak, nein vélkezhek, ha e felmentés»9el élnek. Különösen hangsúlyozni kell, hogy, akik e felmentéssel élnek, valami, jó:cselekediet'teí, főkép engesztelő szándékú, más önmegtagadással pótolják a böjtöt.« Egyszerű kockás iskolai füzet. Nem is oly régen mrég gyerekkorának vidám, szines meséit rajzolgatta bele Domonkos Pista az első betűvetés komolyságával. Most újból elővette az irkál és éjtszakánkint. gyertya mellett, föld alatti fedezékben pár sorral levetitelle életének hősi korszakát, az emberfeletti áldozatok egyszerű, de fenséges himnuszát: harctéri, életét. Kockás lapok: egy gyönyörű lélek, egy 'áldott fiatal élet dobogása, sírása, öröme és bizakodása. Meghatva olvassuk ... Isten nevében kezd'em el. •Első sora, első szava Isten. Mennyi hit és melegség a katonazubbony akut! S az első naptól, 1912. ápr. 23-átóí, mikor Sopronból kiindult vele a vonat, minden nap feljegyezte a nap eseményeit. Ápr. 24., Galánta. 11 órakor érkeztünk meg a magyar föld utolsó állomására. Itt egy csapat csendőrt kértünk meg, hogy képes lapokat hozzanak, mélyeket elkiildtünk kedves hozzátartozóinknak. 15 perces pihenő után, átléptük a magyar határt. Szlovákiában már nem olyan szép a táj, mint a drága magyar földön. Ápr. 25. Lengyelországban fut vélünk a vonat. Igen nagy itt a nyomorúság; gyerekek, asszonyok és idős emberek szaladnak vonatunkhoz és sírva kiérnek kenyeret, persze nagyon sokat kapnak. mer! a magyar katona nem sajnálja az utolsó falatot sem. Apr. 26. Vonatunk egyhangúlag: robog tovább. A látvány siralmas, ®ok

; rombad'őll házal Játunk és szanaszét heverő' harckocsikat, melyeket a németek lőttek róni ha. Ápr. 29. Átléptük az orosz hátárt. Itt szivünk és öklünk összeszorul, a vasút mellett német k'alonasirt táitünk. Aföfé 16 RULÉR Felmentés a böjt alél Aminek a romok alatt kell maradni és amit a romokból fel kell építeni