Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)
1942-09-27 / 39. szám
3XXIX. évfolyam, 39. szám i 8á|ía P 1942. szeptember 27., vasárnap j Felelős szerkesztő: KerlnyS Olaf POUT8KB9 HETILRP. MEGJELENIK HINDER VHSAHHSP. • . i ' . ; ••• j. < : " ; v -v ft Mécses az éjszakban Irta: Mihalovics Zsigmond. A kísérteties éjszakákon Sztálin gyujíja gyertyáit s a pokol szenvedélyétől hajtőit bombázói sokezres magasságból fenyegetik biztonságunkat. Mi pedig meg nem rettenve, Istenbe vetett bizalommal, zavartalanul készülünk a XXX. Országos Katolikus Nagygyűlésre. Magasságból jövő fény volt minden eddigi Nagygyűlés. Egyszer égi fényszóró, mely diadalmasan oszlatta szét a kor tévedéseit. Máskor máglya, amelyen elégett restségünk, gyarlóságunk és vétkünk. Aztán az Isten gyermekeinek családi tüze, melynél megmelegedtünk és áthevültünk. Vagy az a tüz, melyből úgy kelt ki a magyar katolicizmus, mint a Phönix-madár. A Kongreszszus idején pedig a szeretet oltártüze volt, mely utoljára kapcsolt egységbe minden népet s nemzetet. A nagygyűléseken kapcsolódtunk a világegyház eszmejárásába, világokat építő mozgalmaiba. Pódiumáról rendkívüli egyéniségek magasodlak fel s lábaitól új mozgalmak csörgedeztek. Ma pedig mécses leszen, meiy a világ éjszakájában világít) A régi keresztényeket a katakombák mélyén mécsesek vezették, bátoiitották és fényesítették s e mécses Krisztus volt, míg fejük felett Néró és Diocletianus véres üldözése tombolt. Ma is: utcáin, kon kioltunk minden fényt s óvóhelyekre pincékbe vonulva — a mécses : Krisztus körül zárkózunk fel, míg fejünk felett haláltvető gépek s az elhárító ágyuk tüze vívják dühös harcukat. A Nagygyűlés mécsese messze világít, az értékek lényegéig s a szívek homályos mélyéig. Hirtelen esendő lett körülöttünk minden s a lelkek sápadtan érzik az elmúlás fagyos legyintését. A Nagygyűlés mécsese biztatóan lobban: erős az az ember, ki féli az Istent! Nyugodt az a lélek, ki a Gondviselés tenyerén tudja magát. A Nagygyűlés megenyhítő, bátorságot nyújtó, óriási lelkigyakorlattá szélesül. Megtaláljuk az Istent, lábaihoz menekülünk mindannyian és tudjuk, hogy Benne meg nem szégyenkezünk. A mécs fényessége a?.t is mutatja, hogy nem az Isten ügye jutott válságba, csupán a keresztények hite. Félremagyarázták, meghamisították a kereszténység lényegét, kívülről ép úgy, mini belülről. A nagy tévedésért, eddig a legnagyobb, kell ma felperzselt földekkel, romvárosokkal, éjszakai rettegéssel bűnhődnünk és elszenvednünk a gonosz sanyargatásait. A mécs fénye azonban megmutatja nekünk a Sarokkövet, meiy adatott sokak romlására és az Ő népe üdvösségére. Honvédeink az istentelen Keleten kereszteket állítanak, megvallják és nem tagadják, hogy a kereszt a nagy jel, melyből ered a népek és mindenek üdvössége. Nagygyűlésünkről magasba nyúlik majd a Kereszt Kelet és Nyugat felé, a gonosz rémületére s a hivek vigasztalására. Nagygyűlésünket a nappal fénye mellett tartjuk majd s a vidék talán meg sem jelenhetik rajta. Elsötétített egén azonban utunkat mutató csillagok ragyognak. Szent István, ki katolikus hittel épített hazát. Szent László, ki karddal védte azt ínég. Különösképpen pedig Boldog Margitunk, ki engeszteléssel, penitenciákkal és áldozatokkal épített másodszor hazát. Nem lehet az ok nélkül, hogy éppen a legzivatarosabb időkre esett a magyar szentek jubileumainak sorozata. Margitunk fehér arca pedig éppen akkor fénylik felettünk, amikor a háború vihara magyar felségterületek fölé érkezett. Hősi öntudat ébred lelkünkben, a katolicizmus történeti küldetése. Hazát kell mentenünk, de ezt — honvédeink vére hullása mellett — az egész ország általános en- ! ügyrendjét és beosztották a sebesülteket a gesztelő, áldozatos, peniíenciás lelkével lehet ' csak elérni, Boldog Margit nyomdokaiban. Ugy nézzük tehát a Katolikus Nagygyűlést, mint mécsgyújtást az éjszakában. Fénye bátorít és biztat; homályt oszlat és valóságot mutat; eligazít és utat jelöl. Édes, vigasztaló mécses a kísérteties éjszakában. Sebesült honvédek érkeztek Pápára Ünnepélyes külsőségek között fogadták hétfőn délután az üdülő-kórházba érkező sebesült honvédeket. Több ezer ember szorongott a pályaudvaron és az állomás előtti téren. Megjelentek dr. Mesterházy Ferencné főispánná, mint a megye vöröskeresztes főápolónője, Hamuth János polgármester, vitéz Karcsay Béla ezredes, kórházparancsok, Bozóky Tasziló városparancsnok, vitéz Fekete Lajos őrnagy, az egyházak képviselői, felekezeti és társadalmi egyesülelek küldöttségei, a leventék, cserkészek, a perutzgyári leventeleányok, stb. A kocsiból leszálló katonákat kalap és zászlólcngctésscí fogadia a közönség. A katonák az előkelőségek elé vonultak és a város közönségének, vaiamint a pápai Vöröskereszt Egyesületének nevében Hamuth János polgármester köszöntötte őket. — Magyar honvédek, — mondotta beszédében — akik a becsület mezején áldozatot hoztatok a hazáért, a magyarságén, a pápai Vöröskereszt üdülő-kórházában meleg otthonra találtok, ahol egészségetek teljesen helyre fog állani. Isten hozolt Benneteket 1 A dohánygyári munkásság nevében Harsányi Józsefné üdvözölte a sebesült katonákat és gyönyörű virágcsokrot nyújtott át az egyik honvédnek. A gyári munkásnők ezután minden katonát cigarettával és virágokkal halmoztak el. Megkapó volt a katonák bevonulása. Az Esterházy-út két oldalán fehérbe öltözött iskolás gyerekek, lányok foglaltak helyet és meleg szeretettel köszöntötték a katonai autóbuszokon helyet foglaló sebesült katonákat. A kastélyban vitéz Karcsay Béla ezredes, kórházparancsnok köszöntötte a honvédeket, majd felolvasták a kórház korszerűen berendezett szobákba. A kórházban jelenleg kilenc pápai önkéntes ápolónő teljesít szolgálatot. MÁTIS JÓZSEF. PRO PATRIA Vitéz KARCSAY MIKLÓS vegyész, tart. főhadnagy, a 4. honvéd gyalogezred 4., majd 5. századának parancsnoka, a felvidéki és erdélyi emlékérem tulajdonosa öt havi tűzvonal-szolgálat után, 1942. szept. 10-én, 31. évében az orosz harctéren fejlövéstől találva, visszaadta hős lelkét az Úrnak. „Igazi, bátor katona, áldott jó ember volt", — írja hősi halálát tudató századírnoka. Hős Harcosunk, nyugodj békén a messzi orosz falu kicsi temetőjében! Vitézi példád megszívleltük I Uj szociális Intézmény Pápán Leányotthonná! kapcsolatos cselédelhelyező iroda nyílt az Hssziszi 5zent Ferenc utca 14. sz. alatt. ft pápai ft. C. szociális szakosztályának régi terve valósult meg Az a törekvés, amelyet a szociális haladás terén évekkel ezelőtt magi elé tűzött a pápai A. C., most valósult meg, Majdnem két év.g húzódott, mi, a Ferences Világrend, illetve az A. C. kérése felett a felsőbb fórumok döntöttek és engedélyezték a leányotthonnal egybekölött cselédelhelyező iroda felállítását. Hamuth János polgármester megértő szociális érzését bizonyítja, hogy amikor özv. Szeip Ferencné a városra hagyományozta Asszíszi Szent Ferenc ulca 54. sz. alatti házát, az A. C. vezetőségének a kérésére azt, ennek a fontos szociális és leányvédelmi intézménynek az elhelyezésére engedte át. Mindenki, aki a pápai cselédvisronyokat ismeri, tudja, hogy milyen fontos szerep vár erre az új szociális intézményre, különösen erköicsnevelési és gondozási szempontból. Azonkívül az új intézménynek további fontos feladatát fogja képezni a cselédek, illetőleg háztartási alkalmazottak képzése és oktatása. Az új intézmény október 1-én nyílik meg, ahol átmenetileg lakást és ellátást kapnak szerény díjazásért azok az elhelyezést kereső cselédlányok, akik elhelyezkedni nem tudnak. A megnyitást és a megindulást bejelentő értesítés, amit az intézmény vezetősége kiadott, a következőképpen szól: „A pápai katoiikusság az A. C. szociális szakosztályának és a pápai Ferences Világirend (III. Rend) közreműködésével a háztartási alkalmazottak lelki és testi gondozását és védelmét óhajtja szolgálni. Ezen cél megvalósítására „Szent Zita Leányotthon" néven cselédelhelyező irodát nyit, mely hivatva lesz az elhelyezkedést kereső háztartási alkalmazottakat ebbeli szándékukban segíteni, ielki gondozásban részesíteni és átmenetileg csekély díjért számukra otthoni nyújtani. Ezen uj szociális intézmény mellett működni fog a már évek óta fennálló Zita Leánykör, amelynek keretében vasárnap délután — díjmentesen — tanító és szórakoztató előadásokat tartunk a háztartásbeli .leányok részére és nevelőíeg foglalkozunk velük. A „Szent Zita Leányotthon" cselédelhelyezö irodája folyó év október 1-én nyílik meg. Cím: „Szent Zita Leányotthon" Pápa, Asszíszi Szent Ferenc-utca 14. Telefon: 16-26. Leányvédelmi intézményünket a Mt. Jegyző úr és Ft. Plébános úr leggondosabb figyelmébe ajánljuk és kérjük, hogy annak erkölcsi és szociális célját átértve, bennünket fontos munkánkban támogatni v méltóztassanak azzal, hogy községünk leányait — felekezeti különbség nélkül — hozzánk irányítják, intézményünket velük megismertelik és az iránt bennük a bizalmat felkeltik. A jó ügy érdekében kérjük a Mt. Jegyző úr és Ft. Plébános úr segítő munkáját és ezúton is köszönjük minden készséges s s/íves velünkdolgozásukat. Hazafias üdvözlettel: a pápai A. C. Szoc. Szakosztálya, a Ferences (III.) Világirend. Németh József apát-plébános, a pápai A. C. elnöke. P. Farkas. Horváth Valér házfőnök, Szoc. Szakoszt. egyh. elnöke, III. r. ig. Vitéz Dr. Mezey Kálmán városi orvos, Szoc. Szakoszt. világi elnöke. Özv. Wohlmuth Dezsőné bizottsági tag. Gyenes Gyula bizottsági tag." Kérjük a pápai keresztény és hazafias érzésű társadalom támogatását, hogy az intézmény megerősödhessen és a kitűzött céljainak teljes mertékben megfelelhessen. Honvédeink üzennek... A harctérről írja egyik harcoló pápai honvédünk: Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Valahol, messze édes hazánktól és drága szülővárosunktól került kezembe az annyira kivánt lapjuk és itt egy «zintén pápai bajtársammal olvastuk Csordós Géza bajtársunk üdvözletét, amelyet a pápai közönségnek küldött. Kedves Szerkesztőségők, akik itt vannak, küldték üdvözletüket, mégis oly jól esett olvasni az ismerős neveket. Sajnos Oroszország igen nagy és nem igen tudunk találkozni, de mi sem akarunk elmaradni, hogy ne küldjük el üdvözletünk annak a városnak és közönségének, hova a gyermekévektől egész a felnőtt férfi korig annyi kedves emlék fűz bennünket és ilyen hosszú idő után és ilyen messziről is pontosan emlékezünk minden házára és kövére. Ismételten küldjük szeretetünk és üd vözletünk, — akik a névsorból a múltkor kimaradtunk, — valahonnét Oroszországból. Végh Géza honv., Stark Ferenc tiz., Szalay Jenő honv. A tábori posta száma: 217/25. ám 16 FSLLii?.