Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-09-06 / 36. szám

Rév: rangfokozat:. tábori posta:. PÁPA ES VIDEKEi XXXIX. évfolyam, 36. szám Pipa, 1942, szeptember 6. f vasárnap Felelős szerkesztő: Kerényl Olaf POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASBRNAP. Tanéynyitás Irta: Dr. VANEK GÉZA, tanügyi tanácsos Városiunk .utcái megélénkültek­Az iskolák kitárták kapuikat. Csak né­hány nap és az iskolák tervszerű ne­velő-tanitó munkája megindul. Érdemes most, tanévnyijtás alkal­mából erről a munkáról s annak érté­kéről és feltételeiről kissé elmélkedni. Ettől függ ugyanis emberi mivoltunk s egész nemzetünk jövője. Ez a munka emelt ki bennünket — már a népiskolában — a tudatlanság­hói. Ez emelt fel minket az legyetlen Úrhoz s ez vési lelkünkbe, szivünkbe a multat, kész|t elő a jövőre és a nemze­tek közt dúló örökös élet-halálharcban ez vértez fel testiieg^lelkilieg. Talán, mert ily komolyan súlyos értékű nevelőink fáradozása s mert munkásai;: a lelkészek, tanítók, tanárok Oly apostoli lelkülettel;, a »nemzet nap­számosad diszes jelző birtokában, tisz­tán hivatás-szeretetből látják azt el 1, vesszük ezeket oly természetesnek, mint aminőnek a szabad' javakat, vizet és a levegőt. Értékük nagyságát igazán alig mérlegeljük, mert olcsón birtokol­juk. Még rágondolni iis borzasztó, mi lenne, ha egy rettenetes napon eltűnne a levegő vagy; a vjjZ. Mi lenne az emberi­ség kultúrájából, ha eltűnnének ennek apostolai? Ha idegen hatalmi szóra el­maradna a magyar iskolák kapunyitása, templomaink harangjainak hivjósZavía. A magyar gazda-, iparos-, kereskedő-, tisztviselő-, orvos-, mérnökképzés, stb. mind visszaesnék, az Írástudatlanok szá­ma szaporodnék, parlagon maradna milliók lelkié s a népek harcában mind egy szálig elvesznénk. Hogy ez így van, tanúink azok, akik kóstolót szenvedtek ily iskola-, templom-bezárásból. (Hallot­tuk az erdélyi üdvözlő beszédben: az Is­kolának és a templominak köszönhet jük, hogy magyarok maradtunk! A mai csaták keménységét és szí­vósságát iis a nevelők kovácsolták. Ez a sohamem látott harc meghoz­za az apostolok felismerését, a nemzet­nevelők munkájának teljes értékelését, megbecsülését s az iskola átformálását. Kitermeli a tanítóság! munkája iránti nagyobb, oly annyira szükséges megér­tést és az iskolának, mint munkamű­helynek, megteremti a tágasabb, leve­gősebb otthont, s a tanárnak, a »mes­ter«-nek jobb szerszámot és a szellemi harchoz jobb fegyvereket ád 1. Ezt a jövőbeni fejlődést már is el­döntötte az eddigi háború. Ennek a fel­ismerésnek a kamatoztatása ifogja a né­pek fejlődését, sőt létét biztosítani. A fegyverek megszerzik az ered'ményt, de a kivívott győzelmet ismét csak a neve­lők rendje fogja megtartani, 'állandósí­tani. Ennek a nevelő-rendnek a sorsa, ta­nultsága, felkészültsége, gondtalanabb élete fogja eldönteni a végleges csatát, az emberiség emberibb, a teremtés ko­ronájához méltóbb élet biztosítását. ök állnak most az iskolák kapuiban és várják szeretettel közös munkára, a jövő alakítására kis magyar testvérein­ket. i 1 l- : i Ebben a munkában kell Őket támo­gatnunk, de nem ünnepi elismerésekkel, hanem napi huszonnégy órás áldozattal. A társadalom felelős azért, ha az ő áldo­zatos munkájuk megkopik az iskola fa­lain kívül, ha a kapukon kivül állók 1 beleesnek a legrútabb bűnbe: a háládat­lanságiba. Akár azzal, hogy az iskolában tanultakat az életben nem vaLósitják meg, akár azzal, hogy a nevelő palást­ját goromba lelkiismeretlenségből gyer­mekeink előtt megtépázzák. Akár pedig azzal, s flőleg'azzal, hogyha rossz példá­val járunk az ifjúság előtt, avagy idő előtt adjuk át a megérett kézbe való gyeplőt. így válunk valamennyien nemze­tünk nevelőivé. Ha ez a tudat teljes lesz, egység lesz a munkában és megjön az eredmény, melyre felfigyel az egész mű­velt világ. Az iskolán kjiyjül, a társadalom tag­jai közt, kétségtelenül a szülő feladata áll a legközelebb a tanító, tanárság munkájához. Ezek köziül is a jó, az okos szülőé. Ezekkel nincs is baja az iskolái­nak, ezek maguk lis keresik az összhan­gbt az iskolai és a szülői ház között, ők idejében érdeklődnek gyermekük elő­menetele iránt. Gyermeküktől sem kí­vánnak képtelent, képességet meghaladó s a gyermeket idő előtt kimerítő ered­ményt s nem terelik azt hiúságból oly pályára, melyhez szükséges adbttságok­kal az nem rendelkezik. Ismerik a ta­nító, tanár munkája elé tornyosuló ezer nehézséget. Érzik állandóan azt a szere­tetet, mely e napokban kettőzött erővel árad a nevelő szívből az iskolába lépő gyermekük, a magyar jövő záloga felé. Hála a Mindenhatónak 1, tanító-ta­nárságunk nevelői hivatásának a ma­gaslatán áll. A szünidő különféle tan­folyamain felkészült az új feladatokra, az új tantárgyak, stb. ellátására, mert tudíatában van e lelki nemesség annak 1, hogy ő formálja az újabb ezer eszten­dőt. Ismeri nemzetének minden hibáját, de tudatában van népünk örök 1, hatal­mas, páratlan értékeinek. Szülőhöz il­lően szereti az újból ti,z hónapra rábí­zott ifjúságot. I ; ! ! ; Amikor pedig megkondulnak temp­lomaink harangjai, példát adó vallásos és a Haza mélységes szeretetének érzé­sével vezetik' el tanáraink ifjúságunkat az erőért, kitartásért esedjező Veni Sanctéra. i í 1 ; Ha hallani fogjuk a harangok hívó! szavát, forrjunk velük össze lélekben 1 és kérjük öntudatosan, áhítattal Isten segítségét: adja meg iskoláinknak s a bennük szorgosködlóknak mindazt, amit az ember jobbá alakítására és nemze­tünk boldógitására rendelt. Akjjé az iskola, azé a jövő í Mi pedig akarjuk a gondtalan, boldog magyar jö­vőt és arra érdemesek akarunk lenni a munka hétköznapjaiban is. Ehhez kér­jük a Szentlélek segítségét: Jöjj el Szent­lélek Ür Isten! ' i ,. • Új keresztény üzletek a Belvárosban Gróf Esterházy Tamás újabb nemes cselekedete. — fl Baross Szövetség ajánlatát fogadja el a Gróf Úr! Országos visszhangot keltett gróf Esterházy Tamás nemes tette, amikor kastélyát felajánlotta, ho,g|y abban sebe­sült katonáink elhelyezést kaphassa­nak. De nemcsak kastélyát bocsátotta a Vöröskereszt rendelkezésére, hanem az ellátáshoz is olyan tetemes áldozattal járul hozzá, amely mindenkii csodálatát váltotta ki. . ; Most újabb eseményről számolha­tunk be, amellyel gfóf Esterházy Tamás közel férkőzik szivünkhöz. v Súlyos panasz volt, hogy keresz­tény magyar kereskedőinknek nincs megfelelő üzlethelyisége. A Baross Szö­vetség helyi szervezetének agilis vezető­sége átiratban kérte gróf Esterházy Ta­mást, hogy mondjon fel a zsidó üzlet­tulajdbnosoknak é (s a helyiséget bocsás­sa a keresztény majgyar kereskedők rendelkezésére. Gróf Urunk haladéktalanul intéz­kedett és a Baross Szövetséget értesítet­te, hogly november ,1-én 1943. május l-re felmondja az összes zsid|ó üzlethelyisé­geket és azoknak a keresztény magyar kereskedőknek adja ki, ^akiket a Baross SzövetSéjg helyi Szervezete megjelöli A Baross Szövetségi lapunk útján értesíti a keresztény magyar kereskedő­ket, hogv akik -igényt tartanak a belvá­rosi, gróf Esterházy Tamás tulajdbnát képező házakban lévő zsid|ó üzletekre, azok 1942. szeptember 20-ig adják be igénylésüket a Baross Szövetséghez. Az igénylést lezárt levélben a »Baross Szö­vet s g pápai Szervezeté«-hez kell címez­ni és kedden és pénteken d 1. u. 6—8 óra között Járó Gábor titkár úrhoz kell elF juttatni, akii a Baross Szövetség helyisé­gében átveszi a lezárt levelet. Figyelmezteti az igénylőket a Ba­ross Szövetség, hogy , <. 1. protekciót se levélben, se sze­mélyesen ne kérjen senki, mert igénylé­sét akkor a Baross Szövetség tárgyta­lannak tekinti. , f 2. Gr,óf Esterházy Tamás urat se lY'i ri ^Y^i ri ^nYYllYl Y 'WWWWWJHU keresse fel senki protekció érdekében, mert Gróf Urunk csak a Baross Szövet­ség helyi szervezete által ajánlott igény­lőkkel köt üzleti szerződést. 1 3. Az igénylő határozzon még több üzlethelyiséget, melyet ki akar bérelni, hogy a független és becsületszóval elkö­telezett döntőbizottság legjobb belátása szerint ítélhesse vagy egyik vagy másik helyiséget az arra rászoruló keresztény, magyar kereskedőnek és iparosnak. Készen áll a katonai üdülő az Esterházy kastélyban Átadási ünnepség a kastélyban. — A Vöröskereszt országos elnöke és három vármegye Vöröskereszt kiküldöttei az átadási ünnepségen, — Hamuth János a Vöröskereszt nevében átadja a felszerelt üdülőt a honvédség képviselőjének. A mult számunkban beszámoltunk arról, hogy gróf Esterházy Tamás ne­mes és hazafias felajánlása folytán ka­tonai üdülő létesült a pápai Esterházy kastélyban. A felajánlás értékét csak azok az illetékesek tudják felmérni, akiknek a feladata volt az üdülőt felsze­relni és üzemképes állapotba helyezni. Amikor az üdülő felszerelése megtörtént és katonai nyelven a »menet készültsé­get« elérte, a Vöröskereszt az intéz­ményt átad|ta a honvédség részére, hogy rendeltetésének megfelelően felhasználd tassék. : i . ! i ! Az átadás ünnepélyes keretek kö­zött zajlott le a kastélyban szombaton, aug. 29-én délelőtt 11 órakor a sebesült katonák részére berendezett társalgjó szobában. Vitéz Karcsay Béla ezredes, az üdülő parancsnokának vezetésével az üdülő tisztikara, a kastély főbejáratánál fogadták az érkező vendégeket. Elsőnek Esterházy Tamásné grófnő érkezett, rö­viddel utána autóval érkezett Budapest­ről Esterházy Tamás gróf. Utánuk' egy­más után érkeznek különböző irányból a vendégek. Ugyancsak Budapestről ér­keznek autóval vitéz Simon Elemér b. t. t. ny. főispán, a Vöröskereszt országos elnöke, vitéz Marschalkó Kornél ny. al­tábornagy, a Vöröskereszt országos fő­megbízottja és Vállay Gyula, a Vörös­kereszt központi ügyvezető igazgatója. Veszprémből Iklódy Szabó János vár­megyei Vöröskereszt megbízott vezeté­sével Dr. Mesterházy Ferencné főispán­né, vármegyei önkéntes vöröskeresztes fő ápolónő, Dr. Bélák Imre vármegyei tiszti főorvos, Győrből Dr. Szilágyi Pál tiszti főorvos, Hódossy Gizella győrme­gyei önkéntes vöröskeresztes főápolónő. Szombathelyről a Vöröskereszt képvise­letében Vajké Istvánné Vas vármegye önkéntes vöröskeresztes főápolónője és az átvevő honvédség képviseletében Dr. vitéz Csép Dezső őrnagy orvos, a szom­bathelyi III. helyőrségi kórház parancs­noka. A Pápa városi Vöröskereszt kép­viseletében Hamuth János polgármes-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents