Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)
1942-09-06 / 36. szám
Rév: rangfokozat:. tábori posta:. PÁPA ES VIDEKEi XXXIX. évfolyam, 36. szám Pipa, 1942, szeptember 6. f vasárnap Felelős szerkesztő: Kerényl Olaf POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASBRNAP. Tanéynyitás Irta: Dr. VANEK GÉZA, tanügyi tanácsos Városiunk .utcái megélénkültekAz iskolák kitárták kapuikat. Csak néhány nap és az iskolák tervszerű nevelő-tanitó munkája megindul. Érdemes most, tanévnyijtás alkalmából erről a munkáról s annak értékéről és feltételeiről kissé elmélkedni. Ettől függ ugyanis emberi mivoltunk s egész nemzetünk jövője. Ez a munka emelt ki bennünket — már a népiskolában — a tudatlansághói. Ez emelt fel minket az legyetlen Úrhoz s ez vési lelkünkbe, szivünkbe a multat, kész|t elő a jövőre és a nemzetek közt dúló örökös élet-halálharcban ez vértez fel testiieg^lelkilieg. Talán, mert ily komolyan súlyos értékű nevelőink fáradozása s mert munkásai;: a lelkészek, tanítók, tanárok Oly apostoli lelkülettel;, a »nemzet napszámosad diszes jelző birtokában, tisztán hivatás-szeretetből látják azt el 1, vesszük ezeket oly természetesnek, mint aminőnek a szabad' javakat, vizet és a levegőt. Értékük nagyságát igazán alig mérlegeljük, mert olcsón birtokoljuk. Még rágondolni iis borzasztó, mi lenne, ha egy rettenetes napon eltűnne a levegő vagy; a vjjZ. Mi lenne az emberiség kultúrájából, ha eltűnnének ennek apostolai? Ha idegen hatalmi szóra elmaradna a magyar iskolák kapunyitása, templomaink harangjainak hivjósZavía. A magyar gazda-, iparos-, kereskedő-, tisztviselő-, orvos-, mérnökképzés, stb. mind visszaesnék, az Írástudatlanok száma szaporodnék, parlagon maradna milliók lelkié s a népek harcában mind egy szálig elvesznénk. Hogy ez így van, tanúink azok, akik kóstolót szenvedtek ily iskola-, templom-bezárásból. (Hallottuk az erdélyi üdvözlő beszédben: az Iskolának és a templominak köszönhet jük, hogy magyarok maradtunk! A mai csaták keménységét és szívósságát iis a nevelők kovácsolták. Ez a sohamem látott harc meghozza az apostolok felismerését, a nemzetnevelők munkájának teljes értékelését, megbecsülését s az iskola átformálását. Kitermeli a tanítóság! munkája iránti nagyobb, oly annyira szükséges megértést és az iskolának, mint munkaműhelynek, megteremti a tágasabb, levegősebb otthont, s a tanárnak, a »mester«-nek jobb szerszámot és a szellemi harchoz jobb fegyvereket ád 1. Ezt a jövőbeni fejlődést már is eldöntötte az eddigi háború. Ennek a felismerésnek a kamatoztatása ifogja a népek fejlődését, sőt létét biztosítani. A fegyverek megszerzik az ered'ményt, de a kivívott győzelmet ismét csak a nevelők rendje fogja megtartani, 'állandósítani. Ennek a nevelő-rendnek a sorsa, tanultsága, felkészültsége, gondtalanabb élete fogja eldönteni a végleges csatát, az emberiség emberibb, a teremtés koronájához méltóbb élet biztosítását. ök állnak most az iskolák kapuiban és várják szeretettel közös munkára, a jövő alakítására kis magyar testvéreinket. i 1 l- : i Ebben a munkában kell Őket támogatnunk, de nem ünnepi elismerésekkel, hanem napi huszonnégy órás áldozattal. A társadalom felelős azért, ha az ő áldozatos munkájuk megkopik az iskola falain kívül, ha a kapukon kivül állók 1 beleesnek a legrútabb bűnbe: a háládatlanságiba. Akár azzal, hogy az iskolában tanultakat az életben nem vaLósitják meg, akár azzal, hogy a nevelő palástját goromba lelkiismeretlenségből gyermekeink előtt megtépázzák. Akár pedig azzal, s flőleg'azzal, hogyha rossz példával járunk az ifjúság előtt, avagy idő előtt adjuk át a megérett kézbe való gyeplőt. így válunk valamennyien nemzetünk nevelőivé. Ha ez a tudat teljes lesz, egység lesz a munkában és megjön az eredmény, melyre felfigyel az egész művelt világ. Az iskolán kjiyjül, a társadalom tagjai közt, kétségtelenül a szülő feladata áll a legközelebb a tanító, tanárság munkájához. Ezek köziül is a jó, az okos szülőé. Ezekkel nincs is baja az iskoláinak, ezek maguk lis keresik az összhangbt az iskolai és a szülői ház között, ők idejében érdeklődnek gyermekük előmenetele iránt. Gyermeküktől sem kívánnak képtelent, képességet meghaladó s a gyermeket idő előtt kimerítő eredményt s nem terelik azt hiúságból oly pályára, melyhez szükséges adbttságokkal az nem rendelkezik. Ismerik a tanító, tanár munkája elé tornyosuló ezer nehézséget. Érzik állandóan azt a szeretetet, mely e napokban kettőzött erővel árad a nevelő szívből az iskolába lépő gyermekük, a magyar jövő záloga felé. Hála a Mindenhatónak 1, tanító-tanárságunk nevelői hivatásának a magaslatán áll. A szünidő különféle tanfolyamain felkészült az új feladatokra, az új tantárgyak, stb. ellátására, mert tudíatában van e lelki nemesség annak 1, hogy ő formálja az újabb ezer esztendőt. Ismeri nemzetének minden hibáját, de tudatában van népünk örök 1, hatalmas, páratlan értékeinek. Szülőhöz illően szereti az újból ti,z hónapra rábízott ifjúságot. I ; ! ! ; Amikor pedig megkondulnak templomaink harangjai, példát adó vallásos és a Haza mélységes szeretetének érzésével vezetik' el tanáraink ifjúságunkat az erőért, kitartásért esedjező Veni Sanctéra. i í 1 ; Ha hallani fogjuk a harangok hívó! szavát, forrjunk velük össze lélekben 1 és kérjük öntudatosan, áhítattal Isten segítségét: adja meg iskoláinknak s a bennük szorgosködlóknak mindazt, amit az ember jobbá alakítására és nemzetünk boldógitására rendelt. Akjjé az iskola, azé a jövő í Mi pedig akarjuk a gondtalan, boldog magyar jövőt és arra érdemesek akarunk lenni a munka hétköznapjaiban is. Ehhez kérjük a Szentlélek segítségét: Jöjj el Szentlélek Ür Isten! ' i ,. • Új keresztény üzletek a Belvárosban Gróf Esterházy Tamás újabb nemes cselekedete. — fl Baross Szövetség ajánlatát fogadja el a Gróf Úr! Országos visszhangot keltett gróf Esterházy Tamás nemes tette, amikor kastélyát felajánlotta, ho,g|y abban sebesült katonáink elhelyezést kaphassanak. De nemcsak kastélyát bocsátotta a Vöröskereszt rendelkezésére, hanem az ellátáshoz is olyan tetemes áldozattal járul hozzá, amely mindenkii csodálatát váltotta ki. . ; Most újabb eseményről számolhatunk be, amellyel gfóf Esterházy Tamás közel férkőzik szivünkhöz. v Súlyos panasz volt, hogy keresztény magyar kereskedőinknek nincs megfelelő üzlethelyisége. A Baross Szövetség helyi szervezetének agilis vezetősége átiratban kérte gróf Esterházy Tamást, hogy mondjon fel a zsidó üzlettulajdbnosoknak é (s a helyiséget bocsássa a keresztény majgyar kereskedők rendelkezésére. Gróf Urunk haladéktalanul intézkedett és a Baross Szövetséget értesítette, hogly november ,1-én 1943. május l-re felmondja az összes zsid|ó üzlethelyiségeket és azoknak a keresztény magyar kereskedőknek adja ki, ^akiket a Baross SzövetSéjg helyi Szervezete megjelöli A Baross Szövetségi lapunk útján értesíti a keresztény magyar kereskedőket, hogv akik -igényt tartanak a belvárosi, gróf Esterházy Tamás tulajdbnát képező házakban lévő zsid|ó üzletekre, azok 1942. szeptember 20-ig adják be igénylésüket a Baross Szövetséghez. Az igénylést lezárt levélben a »Baross Szövet s g pápai Szervezeté«-hez kell címezni és kedden és pénteken d 1. u. 6—8 óra között Járó Gábor titkár úrhoz kell elF juttatni, akii a Baross Szövetség helyiségében átveszi a lezárt levelet. Figyelmezteti az igénylőket a Baross Szövetség, hogy , <. 1. protekciót se levélben, se személyesen ne kérjen senki, mert igénylését akkor a Baross Szövetség tárgytalannak tekinti. , f 2. Gr,óf Esterházy Tamás urat se lY'i ri ^Y^i ri ^nYYllYl Y 'WWWWWJHU keresse fel senki protekció érdekében, mert Gróf Urunk csak a Baross Szövetség helyi szervezete által ajánlott igénylőkkel köt üzleti szerződést. 1 3. Az igénylő határozzon még több üzlethelyiséget, melyet ki akar bérelni, hogy a független és becsületszóval elkötelezett döntőbizottság legjobb belátása szerint ítélhesse vagy egyik vagy másik helyiséget az arra rászoruló keresztény, magyar kereskedőnek és iparosnak. Készen áll a katonai üdülő az Esterházy kastélyban Átadási ünnepség a kastélyban. — A Vöröskereszt országos elnöke és három vármegye Vöröskereszt kiküldöttei az átadási ünnepségen, — Hamuth János a Vöröskereszt nevében átadja a felszerelt üdülőt a honvédség képviselőjének. A mult számunkban beszámoltunk arról, hogy gróf Esterházy Tamás nemes és hazafias felajánlása folytán katonai üdülő létesült a pápai Esterházy kastélyban. A felajánlás értékét csak azok az illetékesek tudják felmérni, akiknek a feladata volt az üdülőt felszerelni és üzemképes állapotba helyezni. Amikor az üdülő felszerelése megtörtént és katonai nyelven a »menet készültséget« elérte, a Vöröskereszt az intézményt átad|ta a honvédség részére, hogy rendeltetésének megfelelően felhasználd tassék. : i . ! i ! Az átadás ünnepélyes keretek között zajlott le a kastélyban szombaton, aug. 29-én délelőtt 11 órakor a sebesült katonák részére berendezett társalgjó szobában. Vitéz Karcsay Béla ezredes, az üdülő parancsnokának vezetésével az üdülő tisztikara, a kastély főbejáratánál fogadták az érkező vendégeket. Elsőnek Esterházy Tamásné grófnő érkezett, röviddel utána autóval érkezett Budapestről Esterházy Tamás gróf. Utánuk' egymás után érkeznek különböző irányból a vendégek. Ugyancsak Budapestről érkeznek autóval vitéz Simon Elemér b. t. t. ny. főispán, a Vöröskereszt országos elnöke, vitéz Marschalkó Kornél ny. altábornagy, a Vöröskereszt országos főmegbízottja és Vállay Gyula, a Vöröskereszt központi ügyvezető igazgatója. Veszprémből Iklódy Szabó János vármegyei Vöröskereszt megbízott vezetésével Dr. Mesterházy Ferencné főispánné, vármegyei önkéntes vöröskeresztes fő ápolónő, Dr. Bélák Imre vármegyei tiszti főorvos, Győrből Dr. Szilágyi Pál tiszti főorvos, Hódossy Gizella győrmegyei önkéntes vöröskeresztes főápolónő. Szombathelyről a Vöröskereszt képviseletében Vajké Istvánné Vas vármegye önkéntes vöröskeresztes főápolónője és az átvevő honvédség képviseletében Dr. vitéz Csép Dezső őrnagy orvos, a szombathelyi III. helyőrségi kórház parancsnoka. A Pápa városi Vöröskereszt képviseletében Hamuth János polgármes-