Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-08-09 / 32. szám

>ÁPA ÉS YIDÉKEI XXXIX. évfolyam, 32. szám Pápa, 1942. auiusztas 9., vasárnap » Felelős szerkesztő: Kerényi Olaff POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN YlStRNIP. 9 magyarság sorsa fog eldőlni jobbra vagy balra, ebben a küzdelemben, amely nemzetek között kezdődött és az eszmék meredek hágóján át világrészek élet-halál harcává szélesült. Ebben a nagy harcban nekünk magyaroknak két irányban kell küzdenünk. Az egyik irányban életet és vért kell áldoznunk, nélkülözéssel és fokozott munkával mozgósítanunk kell minden erkölcsi erőtartalékot, hogy a súlyos véráldozat hiábavaló ne legyen A másik irányban való küzdelem is nehéz, mert sok évszázados hibát, rosszindulatot és mesterséges ködöt kell helyrehoznunk és eloszlatnunk. Ez a küzdelem az, amit a magyar szellem, a magyar lelkiség érté-' keléséért folytatunk az európai kultúra kialakításának létrehozásában. Ez a küzdelem eddig azt mondhatjuk, szervezetlen mozgó csatározásokban merült ki. Mi is érezzük most, hogy az idei debreceni nyári egyetem megnyitásakor az Európa nyilvánossága előtt elhangzóit vallás- és közoktatásügyi miniszteri megnyitó-beszéd é^az azt követő miniszterelnöki beszéddel a magyarság kuiturális értékelése, az európai kultúrának létrehozásában és kialakításában, komoly fordulatot vett. Azokat a történelmi tényeket és igaz Ságokat, amelyeket az ősi magyar fajtának ez a két felelős tényezője Európa nyilvánossága elé tárt, már sok más magyar tudós és szellemi vezető sokszor elmondott és megírt. Most mindez olyan időben és olyan tiszta magyar környezetben történt, amikor mindenkinek tudomást kell venni arról, hogy a magyarság Európa kultúrájának kialakításában a legaldozatosabb tényező volt egy évezreden át és meg vagyunk győződve arról, hogyha a jövőben a fajmagyarság kiegyensúlyozó tehetsége és szellemiségének emberi adottságai az Európa kultűröszszetevőiből hiányozni fog, az Európa tragédiáját idézné elő. Helyesen mondotta a miniszterelnök, hogy mi vagyunk ezen a földön az egyetlen nép és ország, amely „teljesen magáévá tette Nyugat korszerű értékeit, de nem úgy, hogy ridegen átvette őket, hanem saját egyéniségéhez hasonliiva, teljesen asszimilálva ezeket, amelyekhez a maga értékeit is hozzáadta." Azt, hogy a magyarság mit hozott magával, mit termelt ki magából és mit adott át Európának, azt nyelvészeink és művészettörténészeink fogják kimutatni és Európa elé tárni, ha majd behozzák amint a miniszterelnök mondja „a hiányzó századokat, amelyek Nyugat és Kelet-Európa közé ékelődtek." „S ha akkor valaki összegyűjti az európaiság igéit, a nagy gondolatokat, mondásokat s a nagy tettek elbeszélését, amelyek az új Európához vezettek, el fog ámulni a világ és el fogunk ámulni mi magyarok is, annyi lesz az új ösvényen mggyar elődeink lábnyoma." Négy évszázadon át öltek, tapostak, gyúrtak bennünket, hogy magyar fajiságunkat, lelkiségünket feladjuk, átformálni engedjük. Mi a mártírok seregeit áldoztuk fel szent Hazánk és magyarságunk oltárán, mert amint mondja és leszögezi a miniszterelnök „soha mások nem voltunk és mások lenni nem akarunk ,mint magyarok." Dr. vitéz MEZEY KÁLMÁN. Felejthetetlen ünnepségek keretében áldotta meg dr. Simon György nagyprépost a pápai ferencesek templomát Augusztus 2. Porciunkula napja mind'en évben bensőséges ünnepe a ferences templomoknak. A rendét alapító Szent Ferenc hivatásának kezdetén Assisi közelében lévő kis Porciunkula templomot megjavította. Gyermek korá ban sokszor imádkozott itt a Szent Szűz oltára előtt. Később, mint rendalapit6 itt oktatta, melengette első fiait. • Itít nyerte az isteni kinyilatkoztatást a Kisebb Testvérek rendjének megalapítására. Ezért oly bensőséges ünnep Porciunkula ünnepe a ferences templomokban. Vasárnap, augusztus 2-án az idén különös fényt nyert: ezen a napon felejthetetlen ünnepségek keretéen rilr. Simon György, a veszprémi székeskáptalan nagyprépostja megáldotta a ferencesek átalakított templomát. A hódoltság előtt működtek már városunk falai között a ferencesek. A török pusztítás után a X'VII. század

1 végén ismét letelepedtek Pápán. Templomuk a sok elemi csapás és az idők mostohasága miatt nem öltözködhetett méltó köntösbe. 1940. április 30-tól kezdve pápai művészek és munkások dolgozlak városunk legrégibb templomában. Azóta lankadatlan szorgalommal folyt a munka. A freskókkal, szobrászati munkákkal, márványoszlopokk;)! és pillérekkel, az oltárok és a kórus páratlan szép stílusos munkáival, a hajó padjaival évszázadokra szóló alkotásokkal gazdagodott nemcsak a ferences templom, hanem városunk országszerte ismert barokkművészete. Assisi Szent Ferenc pápai zárdájának temploma méltó köntösbe öltözőit, hogy még kiválóbban hirdethesse az Úr dicsőségét. A város és a környék áldbzalkészségét is hirdeti. A világiégés roppant nehéz éveiben az öszszefogás, a' lelkesedés követésre méltó példát nyújtott... A templom megáldása Augusztus 1-én, szombaton már hatalmas tömegek érkeztek Pápára. Szany, Sopronszil, Mersevát, Kisszőlős, Csót, U|god, Vinár, Felsőiszkáz, Egyházaskesző hivői nagyobb számban jöttek az ünnepségekre. Azt lehet mondani, az egész környék képviselve volt. A templom állandóan zsúfolt volt, még a kolostor folyosói is megteltek az ájtalosk o d ók kai. Szombaton délután 2 órakor a Porciunkula búcsú ünnepélyes megnyitása volt, szentségkilétellel. Vasárnap reggel hat óráig tartott a hálaadó szentségimádás. Megható volt látni a hitnek mélységét a Legszentebb előtt. A zsúfolásig teli templomban egész éjjel ima szállt az Úrhoz. Este a félnyolcas litánia után a Ferences Világi Rend a Szent Szűz kiszsolozsmájából a vecsernyét és az esti imaórát énekelte, éjjel fél

112-kor pedig a Matutinumot és a Laudest. A több, mint száz tagú énekkar zsolozsmája mélységes hatást hagyóit a hívek lelkében Éjf; Ikor dlr. Magyar ász Férc ne cisztercita, bakonykoppányi plébános megrázó erejű szavakban a szenvedés és a' bűn éjszakájáról beszélt, rámutatva az Istenhez vezető helyes útra. A fronton küzdő katonákról is megemlékezett. Az utána következő imádási órát az igazsái gös békéért, a hazáért és a harcban lévő katonákért ajánlották fel. Vasárnap már a hajnali órákban 4 és 6 órakor megkezdődtek a szentmisék. A templom megáldás 9 órakor kezdődött. Dr. Simon György nagyprépost, pápai prelátus fényes segédlettel kezdte meg a lélekemelő szertartásokat. A főbejáraton keresztül a főoltárhoz vonult az előirt imák és a mindenszentek litánia jának elvégzésére. Ezután a templom megáldásának legmeghatóbb része következett. A márvánnyal borított belső falakat és az oltárokat szenteltvízzel megáldották. A szertartások után dr. Simon György ünnepélyes szentmisét celebrált. Evangélium után dr. Magyarász Ferenc ciszt. bakonykoppányi plébános ünnepi szentbeszédet mondott. Dr. Magyarász Ferenc szentbeszéde A magas szárnyalású és nagyhatású beszéd bevezetőjében ferences szellemről szólt. »Ez a modern mózesi varázs.vessző. mely a szivek sziklájából az áldó zatkészségnek bő vizét fakasztotta, a művészeket megihlette, a kézműveseket lelkesítette és a híveket nagy számba gyűjtötte össze.« Azután megfelelt a hármas kérdésre, hogy a Porciunkula búcsúban mit kért Szent Ferenc magának és minekünk és mit kell nekünk kérnünk az angyalok Királynéjától magiunknak, hősi halottainknak és magyar hazánknak. 1 Az ünnepélyes szentmise végén a pápai és magyar himnuszok után felhangzott a hálaadás imája: a Te Deum. A délutáni három órai Után ián Assisi Szent Ferenc ereklyéje előtt tiszteletet mutattak be. • Závory Zoltán nyilatkozata A hatalmas embertömegben sikerüli a templom freskóit készitő művésszel, — aki az átalakítás egész művészi tervét csinálta — pár percet beszélgetni. Mit érez ilyenkor a művész, amikor látja munkájának átadását az Isten dicsőségére és ezrek lelki javára? Mosolygjós arccal válaszolt: — Egy alapgondolatom volt, még pedig az. hogy a művészi szép élménynyel a hívek vallásos áhítatát fokozva a jóságos Istenhez vezethessem közelebb. Ezért első sorban a templom régi szürke és egyhangú alaptónusát kellett napsugárrá. mosolygóssá átváltoztatni, hogy aki ide betért, az úgy érezze magát, hogy az Isten lehajol hozzá és magához öleli. Ez volt a vezérgondolatom kőben, fában, vasban és festékben. Természetesén hit és alázat nélkül ilyen munkához csak vakmerő ember nyúlhat. Alá kellett rendelnem az egészet a templom adott stílusának és itt vezérfonalam az egyetlen korhű rész az Esterházy oratórium volt. A művész munkatársai — Hangsúlyoznom kell, — folytatta Závory, — hogy ezt a munkát csak olyan hivatása magaslatán álló iparos gárdával végezhettem el, akiknek szaktudása mellé a hivő lelkesedése is járul. Terveim végrehajtói voltak: Bírd Testvérek (festészet), Rufí János (aranyozás), Képpel József (kőfaragó), Kellár ödon (vaslakatos), Schneller Edle és Hiebl József (faszobrászok), Kovács József (asztalos), Horváth József (épitő). Ki kell emelnem Gál Gyulái, aki hosszú évek óta minden freskó munkámnál teljes lélekkel dolgozott melleltem, Barbarfls bácsit, aki a freskók alá a legkitűnőbb vakolatot készítette és Biircher József kőfaragó segédet. Isten különös segítsége volt, hogy ezek a munkatársak ilyen összetételben kerülhettek együvé és csak igy tudtuk megvalósítani P. Markó Marcell házfőnök úr, nemes elgondolásait Isten dicsőségére. A templom megáldásnak felejthetetlen ünnepségei vasárnap este a félnyolcas litániával értek véget. P. Markó Marcell házfőnök páratlan hatású, lelkeket megrázó beszédben köszönte meg a hivek áldozatkészségét. Egyben búcsúzott is a pápaiaktól. Tudjuk, hogy Krisztus lelkes papjának, Szent Ferenc buzgó szerzetesének és a világháború hős katonájának szerénysége tiltakozik, hogy hat évi házfőnöki munkáját méltassuk. Távozása alkalmával búcsúzóul mégis meg kell mondanunk: Pápán a lelkek egybe véste Isten szeretetét, a megújított templom pedig évszázadokra fogja hirdetni munkásságát.