Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-08-09 / 32. szám

>ÁPA ÉS YIDÉKEI XXXIX. évfolyam, 32. szám Pápa, 1942. auiusztas 9., vasárnap » Felelős szerkesztő: Kerényi Olaff POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN YlStRNIP. 9 magyarság sorsa fog eldőlni jobbra vagy balra, ebben a küzdelemben, amely nemzetek kö­zött kezdődött és az eszmék meredek hágóján át világrészek élet-halál har­cává szélesült. Ebben a nagy harcban nekünk magyaroknak két irányban kell küzdenünk. Az egyik irányban életet és vért kell áldoznunk, nélkülözéssel és fokozott munkával mozgósítanunk kell minden erkölcsi erőtartalékot, hogy a súlyos véráldozat hiábavaló ne le­gyen A másik irányban való küzde­lem is nehéz, mert sok évszázados hibát, rosszindulatot és mesterséges ködöt kell helyrehoznunk és eloszlat­nunk. Ez a küzdelem az, amit a ma­gyar szellem, a magyar lelkiség érté-' keléséért folytatunk az európai kultúra kialakításának létrehozásában. Ez a küzdelem eddig azt mond­hatjuk, szervezetlen mozgó csatározá­sokban merült ki. Mi is érezzük most, hogy az idei debreceni nyári egyetem megnyitásakor az Európa nyilvánossága előtt elhangzóit vallás- és közoktatás­ügyi miniszteri megnyitó-beszéd é^az azt követő miniszterelnöki beszéddel a magyarság kuiturális értékelése, az európai kultúrának létrehozásában és kialakításában, komoly fordulatot vett. Azokat a történelmi tényeket és igaz Ságokat, amelyeket az ősi magyar faj­tának ez a két felelős tényezője Európa nyilvánossága elé tárt, már sok más magyar tudós és szellemi vezető sok­szor elmondott és megírt. Most mindez olyan időben és olyan tiszta magyar környezetben történt, amikor minden­kinek tudomást kell venni arról, hogy a magyarság Európa kultúrájának kialakításában a legaldozatosabb té­nyező volt egy évezreden át és meg vagyunk győződve arról, hogyha a jövőben a fajmagyarság kiegyensú­lyozó tehetsége és szellemiségének em­beri adottságai az Európa kultűrösz­szetevőiből hiányozni fog, az Európa tragédiáját idézné elő. Helyesen mondotta a miniszter­elnök, hogy mi vagyunk ezen a föl­dön az egyetlen nép és ország, amely „teljesen magáévá tette Nyugat kor­szerű értékeit, de nem úgy, hogy ri­degen átvette őket, hanem saját egyé­niségéhez hasonliiva, teljesen asszimi­lálva ezeket, amelyekhez a maga ér­tékeit is hozzáadta." Azt, hogy a ma­gyarság mit hozott magával, mit ter­melt ki magából és mit adott át Eu­rópának, azt nyelvészeink és művé­szettörténészeink fogják kimutatni és Európa elé tárni, ha majd behozzák amint a miniszterelnök mondja „a hi­ányzó századokat, amelyek Nyugat és Kelet-Európa közé ékelődtek." „S ha akkor valaki összegyűjti az európaiság igéit, a nagy gondolatokat, mondáso­kat s a nagy tettek elbeszélését, ame­lyek az új Európához vezettek, el fog ámulni a világ és el fogunk ámulni mi magyarok is, annyi lesz az új ös­vényen mggyar elődeink lábnyoma." Négy évszázadon át öltek, tapostak, gyúrtak bennünket, hogy magyar faji­ságunkat, lelkiségünket feladjuk, átfor­málni engedjük. Mi a mártírok sere­geit áldoztuk fel szent Hazánk és ma­gyarságunk oltárán, mert amint mondja és leszögezi a miniszterelnök „soha mások nem voltunk és mások lenni nem akarunk ,mint magyarok." Dr. vitéz MEZEY KÁLMÁN. Felejthetetlen ünnepségek keretében áldotta meg dr. Simon György nagyprépost a pápai ferencesek templomát Augusztus 2. Porciunkula napja mind'en évben bensőséges ünnepe a fe­rences templomoknak. A rendét alapító Szent Ferenc hivatásának kezdetén As­sisi közelében lévő kis Porciunkula templomot megjavította. Gyermek korá ­ban sokszor imádkozott itt a Szent Szűz oltára előtt. Később, mint rendalapit6 itt oktatta, melengette első fiait. • Itít nyerte az isteni kinyilatkoztatást a Ki­sebb Testvérek rendjének megalapítá­sára. Ezért oly bensőséges ünnep Por­ciunkula ünnepe a ferences templomok­ban. Vasárnap, augusztus 2-án az idén különös fényt nyert: ezen a napon fe­lejthetetlen ünnepségek keretéen rilr. Si­mon György, a veszprémi székeskápta­lan nagyprépostja megáldotta a ference­sek átalakított templomát. A hódoltság előtt működtek már vá­rosunk falai között a ferencesek. A tö­rök pusztítás után a X'VII. század 1 végén ismét letelepedtek Pápán. Templomuk a sok elemi csapás és az idők mostoha­sága miatt nem öltözködhetett méltó köntösbe. 1940. április 30-tól kezdve pá­pai művészek és munkások dolgozlak városunk legrégibb templomában. Azóta lankadatlan szorgalommal folyt a mun­ka. A freskókkal, szobrászati munkák­kal, márványoszlopokk;)! és pillérekkel, az oltárok és a kórus páratlan szép stí­lusos munkáival, a hajó padjaival év­századokra szóló alkotásokkal gazdago­dott nemcsak a ferences templom, ha­nem városunk országszerte ismert ba­rokkművészete. Assisi Szent Ferenc pá­pai zárdájának temploma méltó kön­tösbe öltözőit, hogy még kiválóbban hir­dethesse az Úr dicsőségét. A város és a környék áldbzalkészségét is hirdeti. A világiégés roppant nehéz éveiben az ösz­szefogás, a' lelkesedés követésre méltó példát nyújtott... A templom megáldása Augusztus 1-én, szombaton már ha­talmas tömegek érkeztek Pápára. Szany, Sopronszil, Mersevát, Kisszőlős, Csót, U|god, Vinár, Felsőiszkáz, Egyházaske­sző hivői nagyobb számban jöttek az ünnepségekre. Azt lehet mondani, az egész környék képviselve volt. A temp­lom állandóan zsúfolt volt, még a ko­lostor folyosói is megteltek az ájtalos­k o d ók kai. Szombaton délután 2 órakor a Por­ciunkula búcsú ünnepélyes megnyitása volt, szentségkilétellel. Vasárnap reggel hat óráig tartott a hálaadó szentségimá­dás. Megható volt látni a hitnek mély­ségét a Legszentebb előtt. A zsúfolásig teli templomban egész éjjel ima szállt az Úrhoz. Este a félnyolcas litánia után a Ferences Világi Rend a Szent Szűz kiszsolozsmájából a vecsernyét és az esti imaórát énekelte, éjjel fél 112-kor pe­dig a Matutinumot és a Laudest. A több, mint száz tagú énekkar zsolozsmája mélységes hatást hagyóit a hívek lelké­ben Éjf; Ikor dlr. Magyar ász Férc ne cisz­tercita, bakonykoppányi plébános meg­rázó erejű szavakban a szenvedés és a' bűn éjszakájáról beszélt, rámutatva az Istenhez vezető helyes útra. A fronton küzdő katonákról is megemlékezett. Az utána következő imádási órát az igazsá­i gös békéért, a hazáért és a harcban lé­vő katonákért ajánlották fel. Vasárnap már a hajnali órákban 4 és 6 órakor megkezdődtek a szentmisék. A templom megáldás 9 órakor kezdő­dött. Dr. Simon György nagyprépost, pápai prelátus fényes segédlettel kezdte meg a lélekemelő szertartásokat. A fő­bejáraton keresztül a főoltárhoz vonult az előirt imák és a mindenszentek litá­nia jának elvégzésére. Ezután a templom megáldásának legmeghatóbb része kö­vetkezett. A márvánnyal borított belső falakat és az oltárokat szenteltvízzel megáldották. A szertartások után dr. Si­mon György ünnepélyes szentmisét ce­lebrált. Evangélium után dr. Magyarász Ferenc ciszt. bakonykoppányi plébános ünnepi szentbeszédet mondott. Dr. Magyarász Ferenc szentbeszéde A magas szárnyalású és nagyhatású beszéd bevezetőjében ferences szellem­ről szólt. »Ez a modern mózesi varázs.­vessző. mely a szivek sziklájából az ál­dó zatkészségnek bő vizét fakasztotta, a művészeket megihlette, a kézműveseket lelkesítette és a híveket nagy számba gyűjtötte össze.« Azután megfelelt a hármas kérdésre, hogy a Porciunkula búcsúban mit kért Szent Ferenc magá­nak és minekünk és mit kell nekünk kérnünk az angyalok Királynéjától ma­giunknak, hősi halottainknak és magyar hazánknak. 1 Az ünnepélyes szentmise végén a pápai és magyar himnuszok után fel­hangzott a hálaadás imája: a Te Deum. A délutáni három órai Után ián As­sisi Szent Ferenc ereklyéje előtt tiszte­letet mutattak be. • Závory Zoltán nyilatkozata A hatalmas embertömegben sike­rüli a templom freskóit készitő mű­vésszel, — aki az átalakítás egész mű­vészi tervét csinálta — pár percet be­szélgetni. Mit érez ilyenkor a művész, amikor látja munkájának átadását az Isten dicsőségére és ezrek lelki javára? Mosolygjós arccal válaszolt: — Egy alapgondolatom volt, még pedig az. hogy a művészi szép élmény­nyel a hívek vallásos áhítatát fokozva a jóságos Istenhez vezethessem közelebb. Ezért első sorban a templom régi szür­ke és egyhangú alaptónusát kellett nap­sugárrá. mosolygóssá átváltoztatni, hogy aki ide betért, az úgy érezze magát, hogy az Isten lehajol hozzá és magához öleli. Ez volt a vezérgondolatom kőben, fá­ban, vasban és festékben. Természete­sén hit és alázat nélkül ilyen munkához csak vakmerő ember nyúlhat. Alá kel­lett rendelnem az egészet a templom adott stílusának és itt vezérfonalam az egyetlen korhű rész az Esterházy orató­rium volt. A művész munkatársai — Hangsúlyoznom kell, — folytatta Závory, — hogy ezt a munkát csak olyan hivatása magaslatán álló iparos gárdával végezhettem el, akiknek szak­tudása mellé a hivő lelkesedése is járul. Terveim végrehajtói voltak: Bírd Test­vérek (festészet), Rufí János (aranyozás), Képpel József (kőfaragó), Kellár ödon (vaslakatos), Schneller Edle és Hiebl Jó­zsef (faszobrászok), Kovács József (asz­talos), Horváth József (épitő). Ki kell emelnem Gál Gyulái, aki hosszú évek óta minden freskó munkámnál teljes lé­lekkel dolgozott melleltem, Barbarfls bácsit, aki a freskók alá a legkitűnőbb vakolatot készítette és Biircher József kőfaragó segédet. Isten különös segít­sége volt, hogy ezek a munkatársak ilyen összetételben kerülhettek együvé és csak igy tudtuk megvalósítani P. Markó Marcell házfőnök úr, nemes el­gondolásait Isten dicsőségére. A templom megáldásnak felejthe­tetlen ünnepségei vasárnap este a fél­nyolcas litániával értek véget. P. Markó Marcell házfőnök páratlan hatású, lel­keket megrázó beszédben köszönte meg a hivek áldozatkészségét. Egyben búcsú­zott is a pápaiaktól. Tudjuk, hogy Krisz­tus lelkes papjának, Szent Ferenc buzgó szerzetesének és a világháború hős ka­tonájának szerénysége tiltakozik, hogy hat évi házfőnöki munkáját méltassuk. Távozása alkalmával búcsúzóul mégis meg kell mondanunk: Pápán a lelkek egybe véste Isten szeretetét, a megújí­tott templom pedig évszázadokra fogja hirdetni munkásságát.

Next

/
Thumbnails
Contents