Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-01-25 / 4. szám

XXXUL Mal?«, 4. *záa POLIIIIII HETILAP. - HEGJELEIIK HUDES IISIRIAP. rm. 1942. január 25., vasárnap MMIlÉÉÉyhÉtl^ "Wr IP"' 11 1 1 i Pffljffi^pq^fMMi­Hétszáz esztendő távlatából jón fdém egy vándor. Fehér ruhája foltos, kepott. Alakja az önsa­nyargatás nyomait viseli. Úgy jár, mintha mindenkinek szolgálója volna, pedig királyi vér, IV. Béla királyunk leánya, Margit. Árpádházi Boldog Margit egyik legszebb lilioma Pannónia viragos kert­jének. Alakjához nagyon sok csoda s a magyar irodalom legszebb és legér­tékesebb legendája fűződik. Domonkos-rendi tp-ca volt Édes­apja, IV. Bda király a uiaijaras ictejen megfogadta, hogy ha országai meg­merni latén a leije* pusztu asiul, akkor S üleitndő leányát »pac.nak neveli, y keiuit Margu koluaioroa. Először a vesz pie iiii, majd a Ny mak-szigeu, — ma Margitsziget •— Koiosloio.n élt Hamarosan ki.úat életsztmsegevel. A Lg nda jámbor íioja ezt igy mondja el: »bztni Margit asszony Kezde oiy igen nynvan es erősen hasznaim jósá­gos nnVcLedetekbjn, hogy neu.csak az ó soron, tarsi, av^gy e szerzetnek f.áierei, de meg emit* lelenc na^y nemes Özvegy asszon,ok és uraknak, fwjeüeimekm.K feiesegwi ez országban, k*K őtet nagy szereiddel szeren«. Vala, és ez orsza^nak különb küicno részéből jönek yala egyetemben ö hozza, ö.et iam. És mind megépül,eiiiek vala az ö nagy tiózies erkoicsebin es a jani jak vala o magokat nagy ajiaiossággal az 6 imádsagaoa, megiérnek vaia Ö ha­zajohba. Mert eloszlott vala neminemO malaszt az ö oicajad*n es néminemű malasztos megért erko.es az ő tekin­teteben, úgyhogy sem kemény beszé­dekkei, sein iagy beszedekkel nem láttatnék megvahoztaini. M Haiaia uian több csoda tone nt s ezert Margi.ot Csakhamar széniként kezdtek tiszienii. Körülbelül két évtized óta a Szent Domonkos rendben késői utódai azon faradoznak, hogy a Boldog jeizö he­lyett Szent n.k neveztessek. Ebben az évben minden ünnepség, minden az Ó tiszteletére rendezett társadalmi meg­mozdulás a célból történik, hogy a jó Isten végre igy is megdicsőítse szent­életfi szolgálóját. 1931-ben Szent Imre, 1938 ban Szent István emlékét ünnepeltük, az 1942. évet pedig Boldog Margit em­lékének sztnieljük. Margit az önsa­nyargatás, a lemondás szentje volt. Igy talán nem is véletlen, hogy Ippen az 1942. évet szenteljük tiszteleteie, amikor nekünk a lemondások, a mhez élet szellemében kell élnünk. Szüle­tésének évében, 1242 ben a tatárok ki­takarodtak országunkból és elkezdőd­hetett az órszágépitö munka. Hisszük, hogy az ő emlékévében, 1942 ben ki­takarodnak a gondok portáinkról és elkezdhetjük, folytaihatjuk az új, nem­MitépUö munkát — if — Nincs még döntés az igazságügyi palota kérdésében Tiz tagu küldöttség megy az igazságügyi miniszterhez Hétfőn délután ritka nagy érdek­lődés mutatkozott a városi közgyűlés iránt. Nem volt férőhely, amikor 3 órakor a magyar Hiszekegy elmondása után Hamuth János polgármester meg­nyitotta a gyűlést Az előző közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után udvö­zoue az újonnan behívott képviselőtes­tületi tagokat Kélte őket, hogy komo­lyan és tárgyilagosan képviseljék a vá­ros érdekeit. A hétfői közgyűlésen a mi­niszteri leirat ismertetése után két tá­borra oszlott a képviselő testület Az egyik rész az Árok-utcai leiket javasol­ja, a másik tábor pedig ragaszkodik a Korona-telken történő telepítéshez^ Mindkét részről többen felszólaljak és komoiy, megfontolt argumentumokkal, tárgyilagosan, szenvedely mentesen fej­tetlek ki á.luspont,ukat E.dekes v.ta lej­lődött ki minukét részről, ammek az led a vége, hogy Dr. Nagy Béla közjegyző, közbevető indítványt terjesztett elő, melyben kérte ennek a tárgy pontnak egy hétre való meghosszabhnasát, az­zal , liogy ezen idő alatt mégegyszer ke­ressék lel az igazságügynmnsztert és nyomatékosan kérjék meg arra, hogy a jarásbirósági épület vagy a jelenlegi he­lyén, vagy az Arok-utcai teilten épüljön fel. A polgármester feltette a kérdést, hogy a liarom javaslat közül (polgár­mesteri, Dr. Suiyok Dezső, Dr. Nagy Béla) melyiket fogadja el a közgyűlés. Szavazásra tették lei a kérdést, melynek eredményeként 35 képviselő elfogadta, 27 nem a Dr. Nagy Béla-féle halasztói áiiditványt, amely szerint 10 tagú kül­döttség fogja felkeresni az igazságügyi minisztert > közgyűlés lefolyása Hamuth János polgármester javaslatával vette kezdetet a közgyűlés. Részletesen kitért mindazokra a dolgok­ra, melyek indokolttá teszik a Korona helyén való felépítést. Gondoskodik a Széna-tér áthelyezéséről, a mázsaház hovatéleléről, pontos időre el fogja he­lyezni a Koronában lakó 23 családot, kiépíti a Kard-utcát, gondoskodik a Vá­sár-utca és Korona-utca kikövezéséről, stb. Dr. Sulyok Dezső javasolja, hogy a mai helyén építsék fel ezt a fon­tos középülelet, mert ezt kívánja a vá­rosfejlesztés szempontja is. Javasolja, hogy újból keressék fel a minisztert eb­ben az ügyben. Ha mégis le kell mon­dani erről, akkor az Árok-utcai telken történő építést tartja megoldhatónak. Nehéz a mai időkben 23 család elhelye­zése. Javasolja, hogy a tűzoltólaktanyát helyezzék át a Korona-telekre v. K a r­csay Béla a jarásbirósági épületre vonatkozólag hivatkozott Antal István államtitkár beszédére, majd részletesen vázolta azokat a szempontokat, melyek a Korona helyén való felépitést javasol­ják. Utána Dr. Huszár István be­szélt és a Sulyok-féle javaslatot fogadta él, mert városfejlesztés szempontjából a mai hely a legalkalmasabb Ha a mai helyén nem épülhet fel, akkor az Árok­utcai telket ajánlja ő is. Ruip Jenő volt a következő szó­nok, aki azzal kezdte, hogy amiket az előző felszólalók hangsúlyoztak, azok­nak éppen az ellenkezője közérdek', majd részleteiben, világosan, érthetően vázolta azokat a szempontokat, melyek miatt az Árok-utcai telken nem épülhet fel. Az Árok-utcában levő Grünvald-féle fatelep helyén drága mulatságba kerül­)ne a városnak és elvégre az adófizető polgárok érdekeit is figyelembe kell ven­ni. A környező helyeknek kisajátiiása óriási pénzbe kerülne. Továbbá arra tért ki, hogy a fejlődési lehetőség megvan. Borsosgyőr felé kell a várost kiépíteni és középületekkel ellátni. Ezért javasol­ja az igazságügyi palotának a Korana helyén való felépítését. Elfogadja a pol­gármester javaslatát. Pongrácz Jór zsef többféle szempontból világított rá a felszólalók elhangzott beszédeire és a végén a polgármesteri javaslatot fogad­ta el. Msgr. NémethJózsef apátplé­bános a polgármesteri javaslatot fogad­ta el, majd Szalay Lajos párttiikár nagyon helyesen mutatott rá mindama dolgokra, melyek a Korona telkén jelö­lik meg az épület helyét. Elfogadta a polgármesteri javaslatot. Dr. Nagy Béla kir. közjegyző ja­vasolta, hogy halasszák el egy hétre en­nek a fontos kérdésnek végleges tárgya­lását és keressék fel küldöttségileg a mi­nisztert. Kifejtelte, hogy az igazságügyi palota elhelyezésének kérdése olyan fontos városfejlesztési szempontból, hogy megérdemli, hogy a írLiiszie. t még egyszer feikérjék állásfoglalásának meg­változtatására s a képviselő iestület még­egyszer foglalkozzék az üggyel­A polgármester részteleden válaszolt az elhangzott beszédekre. A városnak fontos érdeke, -— mondotta, — hogy oct épüljön fel, ahol az igazságügyi kor-i mányzat 600000 pengős építkezést adna a városnak', amivel megteremtené a vá­rosfejlesztésnek alapját. Beszéde végén Dr. Nagy Béla indít­ványát szavazásra Jette fel. A közgyűlés az indítványt 35 szavazattal 27 ellené­ben elfogadta, amely szerint 10 tagú küldöttség keresi fel a minisztert, hogjj az igazságügyi palota jelenlegi helyén épülhessen fel. A szavazás után a köz»­gyűlés folytatását szerda délutánra ha­tározták el s ezzel a gyűlés 1 véget ért * * • Szerdán folytatták a hétfőről elma­radt tárgysorozati pontok tárgyalását Elfogadták a polgármesteri javaslatot, mely a tisztviselők mellékületményére vonatkozott. Átszerveztek két kezelői ál­lást segédmy! Iván tartód állássá, ho^y elő­meneteli lehetőséget biztosítsanak. A húsfogyasztási rendelethez Böröezky Lajos szólt hozzá és kérte a polgármes­tert, hogy a jövőben az ipartestületen keresztül tájékoztassák a húsiparossá* got is. Az alsóvárosi ravatalozót a mos­tani városi kertészet helyén fogják fel­állítani, melynek céljaira 20000 P-t st Máday-féle telkek eladásából származói bevételből fedeznek, mig 70000 pengőt az OTI-tól vennének fel kölcsön. Jitekt József kérte a polgármestert, hogy a ten metőbe vezető Temető-utcát hozzák rendbe. A város üzemi alkalmazottai ré­szére szintén megszavazták a fizetés­emelést a családi pótlékkal együtt 311 városi napszámos, kocsis, úlkaparó és egyéb szegény sorban élőknek téli se­gély cimén fejenként 30 P-t megszavaz­tak. Ruip Jenő kérte, hogy mielőbb fi­zessék ki a pénzt. A városrendezéssel kapcsolatos fon­tos ügy került a közgyűlés elé. A ref. nőnevelő építkezése ügyében több hoz­zászólás után elfogadták azt a polgár­mesteri javaslatot, mely szerint a város megengedi a ref. nőnevelő épületének 5, legfeljebb 5 és fél méterrel az úttest felé való kihozatalát, de lekerekilett sarkot és árkádos megoldást kíván. Továbbá a csendőrség részére szükdégóvóhelyet ké­szítsenek. Erre a célra 1650 pengőt for­dítanak. Végül Ruip Jenő interpellált a polgármesterhez, hogy a Felsővárosi temető körüli rendezésreváró utat mi­előbb hozassa rendbe. MÁTIS JÓZSEF. A házasodási kölcsön Az újév a magyar szociálpolitikai intézkedések körét jelentős újítással gazdagította. A m. kir. belügyminiszter­nek a házasodási kölcsönről szóló 1100/ 1941. B. M. számú rendelete ismét hatal­mas lépést jelent annak a kormányzati programmnak megvalósításában, mely­nek végcélja az alsó népréteg gazdasági, szellemi, erkölcsi felemelése útján a tár­sadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölése és a népesség szaporodásának előmozdí­tása. A házasodási kölcsön elhárítja az akadályt azoknak a házasulóknak az út­jából, akikben az egészséges házasélet fizikai és erkölcsi előfeltételei megvan­nak, csupán a szükséges anyagiak hiá­inyoznak s ezzel lehetővé teszi új, élet­képes s a úemzet szempontjából értékes családi tűzhelyek alapítását. A házasodási kölcsönnel — amelyet ez év január hó 1-étől lehet kérelmezni, megszűntek azok a veszélyek, amelyeket az anyagiak hiánya erkölcsi és népsza­porodási téren magában rejtett. Ez m kölcsön nemcsak azért nem jelent ter­het a házasfelekre, mert kamatmen­tes, hanem azért sem, mert még a havi 1 o/o-os törlesztést sem kell fizetniöK azoknak, akik a házasság tulajdonké­peni célját felismerve s a nemzet ér­dekeit megértve kellő számú utóddal ajándékozzák meg a hazát. A gyermek­áldások ugyanis egyben a kölcsön tekin­télyes részének — négy gyermek szü­Ara 11 rlltr

Next

/
Thumbnails
Contents